jelentéstartalommal bírna, ha mellé/bele szővi, hogy mindezt egy "szép és okos Nő" személyével közvetíti??:) Vagy hol mondott olyat, hogy ő ezt pl. férfiként másképp éli meg?
Miért, kinek fontos ez?
A tapasztalatairól, gondolatairól beszélt, nemtől, kortól függetlenűl.
Miért kell így szinte adú ászként, fegyvertényként bedobni mindezt a köztudatba?
Ha ez probléma lett volna bárkinek is, a lehetőség adott volt, miért nem kérdezett rá?
Hogy olvasása alapján mindenki mást gondolt, más illúziója volt esetleg, ez kinek az elvárása?
Objektíve figyelemre méltónak, nagyon tudatosnak találom/látom Karmatörlő hozzászóllásait, és
Miki egér is mosolyoghatna a képe helyén, ez nem változna, amíg nem kezdene el pl.abszolút hülyeségeket írogatni.
Szerintem minden a maga helyén van így is, hisz nem is itt kell nőnek lennie, sőt ne itt legyen nő.(senki se)
A többi meg/más nem is tartozik rám/ránk.

Utazás a koponyám körül?:)) ( Karinthy után szabadon)
vagy

Tartalmazza-e önmagát az önmagukat nem tartalmazó halmazok halmaza?
:)))))))))

Ez a Russell-paradoxon, a megoldás:
"A Russell-paradoxon Bertrand Russell 1901-ben felfedezett matematikai logikai, ill. halmazelméleti paradoxonja, amely rávilágít, hogy a Cantor és Frege által megalkotott naiv halmazelmélet, illetve formalizált logikai elmélet ellentmondásos.

A paradoxon olyan érvelést használ, amelyhez hasonlóak tulajdonképp már több ezer éve ismertek voltak (ld. Epimenidész-paradoxon). Azt, hogy a paradoxonhoz vezető érvelés a halmazelmélet ill. logika matematikai elméletének ellentmondásosságát okozhatja, többen is felfedezték a tizenkilencedik század végén; például Ernst Zermelo matematikus és Bertrand Russell filozófus.

A paradoxon formális definíciója a következő: legyen R azon halmazok halmaza, amelyek nem tartalmazzák saját magukat:

A Cantor-féle halmazelméletben R jóldefiniált halmaznak tekinthető. A paradoxon lényegére rávilágító kérdés: eleme-e R önmagának?

Tegyük fel, hogy igen, . Ekkor R nyilvánvalóan nem olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint nem eleme R-nek, azaz önmagának, ellentmondásra jutottunk.
Tegyük fel, hogy nem. Ekkor R nyilvánvalóan olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint eleme R-nek, azaz önmagának, ismét ellentmondásra jutottunk.
Látható, hogy mindkét lehetséges feltételezés ellentmondásra vezet."

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Russell-paradoxon

:))

Lázár Ervin.
A legkedvesebb mesém tőle:

http://mek.niif.hu/02700/02753/02753.htm

:)

Köszönöm Éva!

Naaaa ennyit nem vétettem azéééé:)

üdv.:)