Tegnap reggel megcsináltam a kígyós imaginációt, elég gyorsan ment minden, amint egyek lettünk a kígyóval, egy népdal szólalt meg bennem: "Megöltek egy legyényt hatvan forintjáért/ bévetették a Tiszába piros pej lováért. Tisza be nem vette, partjára kitette/..." tovább nem emlékszem erre a dalra, és akkoris csak innen ismétlődött... Megijedtem hogy ez most mi... Kérdeztem is de nem jött válasz. Utána a zuhany alatt azzal nyugtattam magam, hogy lehet ezaz, amiért az utóbbi időben esténként félek az utcán, néha sikerül kisugároznom, az erős férfi énemet, amiről itt olvastam valamikor, és akkor működik is, elszáll a félelem, de ha pl rossz kedvem van akkor ez nem megy. Szóval nemigazán tudtam mit kezdeni ezzel az "üzenettel"...
Van ötletetek?

Nem kéne sajnálkozni hanem egyszerűen csinálni egyet! Aki vállalja magát az jön, aki nem az marad. Szombaton még értetlenül néztem arra, aki nem vállalta magát, vasárnap már hála Annak Aki mellettem ült, megértettem, illetve inkább elfogadtam. A Párom is vasárnap este mondta ki azt az Igazságot amit sejtettem az "elbújása" mögött, és nagyon boldoggá tett, hogy kimondta, megosztotta velem.

Na szóval mikor? hol?:)

Szükség van tanulásra, ahogy ehhez segítőkre, segítségre is. Azoknak az embereknek változik meg a hozzáállásuk, akik nyitnak. Az hallja meg akinek "füle van" (hozzá). Pl Jézus azt gyógyította meg akinek Hite volt (hozzá!). Aki nyitott volt rá. A többieknek még tanulniuk kell és ez így van jól. Tudtán kívül... hát nemis tudom... dugjuk be egy zsákba és vigyük fel a hegytetőre megmutatni, milyen messze el lehet onnan látni, lehet hogy tériszonyos az illető és nem képes élvezni, sőt felfogni sem ezt!...
A módszer számomra egyértelműen a szeretet.

Persze, én itt tartok:) Most:)

Köszi a linket, örülök, hogy sikerült átadni az Élményt. Nekem abban a szerencsében(?) van részem, hogy egy amerikai rokon révén megkaptam eredetiben az albumait, mert Európába nem küldenek... remélem ez idővel változik:)

Emily zenéje akárhányadszorra hallgatom, újra és újra emlékeztet rá, hogy mi a Lényeg. Hogy hogyan kell rácsodálkozni apróságokra... mondta valaki, hogy "egysíkúak", én több mint egy hete szinte kizárólag ezt hallgatom, és olyan mélységekbe- vagy inkább magasságokba- visz, hogy félelmetes! Egy aligtöbb mint 1-2 perces kis zene, 88 billentyű - 10 kicsi ujj, és kész a Csoda. Nem kell túlbonyolítani, csak hagyni hogy hasson...

(a youtube-on van egy interjú, ahol az Édesanyját kérdezik, hogy milyen jövőt szán neki, és azt válaszolja, hogy szeretné ha boldog lenne, és megőrizné a lelki békéjét.. figyelemreméltó:)) http://www.youtube.com/watch?v=vUx4t4W4eVY

További jó ellazulást!