Tudom , hogy lehetetlen kérek , de nagyon át kellene élned az alábbiakhoz hasonló tartalmú , de a általad és saját magadnak a saját szájad íze szerint megfogalmazott gondolatokat :
A boldogságom csakis tőlem függ . Szeretet Isten ad nekem , akár mások által .
A párom szeret , nap mint nap bizonyítja is . Megbízom benne . Az általam feltételezett dolgaira vonatkozó gondolataimat hagyom tovaszállni , nem kapaszkodom beléjük , nem öntöm rá , inkább lezárom egy öleléssel , egy " ugye szeretsz " kérdéssel , stb .
Amit másnak ad , azt nem tőlem veszi el . A rossz érzéseim belőlem fakadnak , nekem kell feldolgoznom őket , szembenéznem velük . Ha az általam TAPASZTALT viselkedése nem tetszik , és nem hajlandó rajta változtatni akkor én választottam roszzul .
Gondold végig mi előnye van a féltékenységednek , a vallatásnak , a párod nem kezdett még el menekülni ? Határozd el , hogy nem leszel féltékeny . Próbáld elképzelni , hogy esendőségében is szereted , és az összetartozásotok alapja nem a szexuális kizárólagosság , hanem más pl . egymás megbecsülése , tisztelete , az egymás iránti szeretet . Amikor testileg jelen van melletted , ott és akkor élvezd a szerelmeteket , és ne a hiányakor összegyűlt saját bizonytalanságodból fakadó gondolatokat kérd számon rajta .Át kell programoznod magad , különben előbb -utóbb megjelenik életetekben a szenvedés az újabb társaddal is . Üdvözlettel : felacso

Az élet mozgás . Állandó változás . A szeretet szélvihara , amely sose csendesül , és arra is tanít , hogy a magunk gyártotta és belénknevelt félelmekre gyümölcsözőbb nem hallgatva cselekdni .
Biztos , hogy akkor a számodra akkori legjobb döntést hoztad meg hosszú örlődés és sok fájdalom * után , de ne gyárts belőle ideológiát ** (minden férfi és minden nő ugyanúgy rozoga összetétel ) Ezzel a lelked s hited sorvasztod , és önmagadat tudatilag lebilincseled . Hagyd szabadon magad , és élvezd a párod teljességét (a királyok se tökéletesek ) , és higgy benne , hogyha tényleg szükséged van rá , akkor előbb - utóbb összetalálkozol egy olyan emberrel , akinek a hibáit is szeretni fogod , és nem csak elfogadni . Ne kösd meg magadat a jövőbeli viselkedésedre vonatkozó jóslatoddal .
* a gyötrődés sokszor azt jelzi , hogy szembe mész valami természetessel , talán mert még nem időszerű számodra ,vagy egy másik természetes értéket akarsz megélni , megvalósítani , és a keretek sokszor szorítanak .
** mint teszem én
Üdvözlettel : felacso

Szerintem és röviden : Egyetlen lelki társ NINCS . Éppen mosti egyetlen van csak .
Sokszor megtaláljuk , és SOHASEM késő .
Hogyan állíthatnám , hogy van egy másik ember , aki ugyanolyan vagy azt kiegészítő módon gyönyörűség és undor , tündér és sátán , mint az az egyveleg ami bennem forr és kavarog . Egy - egy csodás pillanatban még talán összepasszolhatunk , és megkaphatjuk a teljesség csalóka látomását együtt , magunktól ? egymástól ? De azt hogy valaki ugyanolyan úton , vagy csak hasonló tapasztalatokkal és baklövésekkel alakulva folyamatosan hozzámilljen és én is őhozzá , nos azt nem hiszem . Az már valószerűbb , hogy a pillanatnyi milyenségem által bevonzott másik kiegészítő ? fejlesztő ? milyenséggel a közös úton kölcsön - , és kölcsönhatva egymás vonzásában maradunk . Az " egyetlen lelki társ " az egy csodás lelkesítő érzés , ami , mint minden érzés változik , és csak ? annyit jelent , hogy a fellobbanásának az idején a társunk számunkra az éppen akkor szükséges legigazibb valaki . De ha nincsen meg a kölcsönös vonzásban való együttváltozás lehetősége , akkor pár év múlva már csodálkozunk a kapcsolatunk akkori értékelésén és megélésén , mert már egy egész más összetételű , megjelenésű lélektárs után rajongunk .
Leragadni nem kell , de nem is igazán lehet , mert a ragadás látszólag önellentmondó módon nem köt , hanem taszít . Üdvözlettel : felacso

egyszerűen lebénulok.Van egy pont,ahol azt mondom,hogy ezzel már vitatkozni,szóbaállni,vagy csak látótávolságán belül lenni sem érdemes.Vannak olyan emberek,akiknek tehetségük van a maró,becsmérlő,vagy a látszólag nem bántó,de mégis önbecsülést gyengítő,a másikat lealázó szóláshoz.
Hosszabb távú együttlét elkerülhető pl.munkahelyváltozatatással,na de mi van az ilyen alkalmi "felüdülésekkel",ezt mért vonzom be az életembe?és ha már bevonzottam,hogy tudnék segíteni neki,vagy ha az nem megy,akkor legalább csak az elkerülhetetlen energiaveszteséggel kimászni a csapdájából?Egyszer egy (egyébként jogosulatlan)reklamációnál,azzal,amit mondott az illető:szívből egyetértettem,sőt még rá is dupláztam,mire úgy vélte,hogy gúnyolódom vele,noha csak lelkesen egyetértettem,bár nem ez lett volna a feladatom.Így legalább a várhatónál jóval hamarabb lenyugodott,de én viszont annál inkább kimerültem.Tehát ez se mindig jó módszer.
Visszatérve:Az utólag megmaradó kellemetlen érzést, sebet tekintheted egy ajándéknak,amit az ismeretlen embertársadért viselsz el.Üdvözlettel:felacso