Bochecha teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Bochecha teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
Az én történetem
2009. dec. 14. hétfő 17:25
/Menni vagy nem menni?! Avagy, külföld kontra Magyarország/

Sziasztok!

Amióta az eszemet tudom, vágytam arra, hogy külföldön éljek. Ezt a kíváncsi természetemnek tudtam be, és ezzel le volt zárva a téma.
Aztán úgy egy éve egy utazás kapcsán jöttem rá, hogy nem akarok Magyarországon maradni, külföldön akarok élni. Írtam már arról, hogy otthon kényelmes életem volt, elég jó munkahelyem, anyagi téren mindenem megvolt, de a lényem sikítozott, hogy valami hiányzik, valami nem jó, el innen.

Persze egy-két 'ezós' ismerősöm elkezdte mondani, hogy ha tetszik, ha nem, ez bizony menekülés. Persze egyik fülemen be, a másikon ki, aztán gyártottam a magyarázatokat, hogy miért nem az.

Hozzátenném, természetesen menekülés volt. Szépen lassan abbahagytam a 'kapálózást', és beláttam.
Leginkább a családomtól akartam minél távolabb lenni, mert úgy éreztem, hogy így nagyobb esély van arra, hogy letisztuljanak a dolgok.

Ez bevált. 7 hónapja jöttem el otthonról, azóta nem láttam Őket.
Nagyon sok minden letisztult, sok olyan dolgot megtapasztaltam,amiért nagyon hálás vagyok, mert ezek a dolgok mind-mind a falaim lerombolásával függnek össze.
Sokkal közelebb kerültem magamhoz, pontosabban a Lényemhez.

Szóval azt vallom, hogy valahol mindenki menekül, aki ott hagyja a szülőföldjét, ha beismeri, ha nem. Mindenki találhat egy átlátszó vagy kevésbé átlátszó indokot arra, hogy miért akar más helyen új életet kezdeni. Viszont ez valahol egy 'lényegtelen apróság' ahhoz képest, hogy mennyi mindent tanul magáról az ember. :)

Szeretettel: Zsani

Tükrös fickó (?! )
2009. dec. 14. hétfő 17:04
/Lelki szemetesláda/

Drága Karmatörlő!

Visítottam a röhögéstől, ahogy olvastam az írásodat. A humorzsákot gyakrabban kinyithatnád. :)))

Vicces is az írásod, eközben 'véresen komoly' ...(az külön érdekes, hogy pont ma cseréltem eszmét egy 'eszméletlen' Önmegvalósítóval pont arról, hogy mennyivel könnyebb úgy befogadni dolgokat, hogy az viccnek van öltöztetve :) )

szeretettel: Zsani

Szia Máté!
2009. dec. 13. vasárnap 19:48
/Lelki szemetesláda/

Nincs mit, örülök, ha segített az írásom. :)

Szerettem volna írni Neked privátban, csak valami van a rendszerrel, úgyhogy nem sikerült.

Ha gondolod, küldj egy emilt a bochecha01kukachotmailpontcom-ra, és akkor tudok Neked írni.

szeretettel: Zsani

Emil
2009. dec. 13. vasárnap 15:15
/Lelki szemetesláda/

Sziasztok!

Ha rákattintotok az üzenet alján a küldő nevére, akkor bejönnek az adatai, és jobb fent van a kapcsolat funkció, ott lehet levelet küldeni egymásnak.

Erika!
Ha nem szeretnéd, hogy tele legyen a postaládád spammel, akkor ne úgy add meg az emiledet nyilvános helyen hogy leírod azt, hanem pl. ujlaki31kukacfreemailponthu, hogy ne legyen beazonosítható, hogy ez valójában egy emil cím.

szeretettel:Zsani

Szia Máté!
2009. dec. 13. vasárnap 11:07
/Lelki szemetesláda/

Amit a másik blogban írtam (El tudnád engedni a szüleidet? ) a régi-új 'rendszer' kapcsán, az ebben az esetben is előjön szerintem.

Első verzió: azért nem húzod meg a határaidat, mert nem akarsz Mást megbántani, magyarul az elvárásaik szerint cselekszel, nem vállalod fel Magadat, hanem 'aggyal gondolkodsz', amiben persze nem érzed jól Magad, mert az nem Te vagy, érzed belül, hogy valami nincs rendben...

Második verzió: vállalod a 'vagyok, aki vagyok'-ot, a szívedet követed, azt teszed, amit a Lényed diktál, magyarul nem vagy megalkuvó, nem Mások törvényei szerint élsz, hanem a Saját Törvényeid szerint.
Lehet, hogy elveszíted a 2 lány barátságát, de:
Ha őszintén válaszolsz a kérdésre, rájössz, hogy igazi barátok-e?

Plusz ha becsukódik egy ajtó, kinyílik egy másik. :)

Magamról annyit, hogy az idei évem nem szólt másról, mint a régi lerombolásáról. Elég sok régi barátságom megszűnt ebben az évben, így alakult. DE: találtam új barátokat, és hálás vagyok a Sorsnak, hogy lehetőséget adott a 'megtisztulásra', hogy csak olyan emberek maradtak meg, akik 'igaziak', a többiekről meg kiderült, hogy nem...
Ez az élet rendje, minden változik, az meg rajtunk múlik, hogy ezt tragédiaként éljük meg, vagy meglátjuk benne az új kezdetet... :)

Szeretettel: Zsani

Szia Krisztina! :)
2009. dec. 12. szombat 13:31
/Kirúgtak - 1001 kérdés.../

Köszönöm Neked is a hozzászólásodat! :)

Nos, nem tudom, hogy mennyire önértékelési probléma az, ha próbálod a tőled telhető legjobban végezni a munkádat, és érzed, hogy valami nem tetszik a főnöködnek, de mivel nem kommunikál veled, nem tudhatod, hogy mi a szösz (:) ) van...

Persze, voltak olyan dolgok, amikkel igencsak fájdalmas volt szembenézni, de ezek által olyan összefüggésekre jöttem rá, hogy hihetetlen. Ezt a blogot akkor nyitottam, miután kirúgtak. Azóta sok minden letisztult, helyére került, de amikor írtam, akkor még eléggé le voltam sokkolva, és nem tudtam tovább látni az orromnál. :)

Szóval most már hálás vagyok ezért a tapasztalat-kupacért. :)

És az meg valóban maga volt a csoda, ami itt, a blogban történt. Akkora szeretet-kupacok repkedtek itt, hogy csak pislogtam, miközben táncolt a szívem. :)

"Az otthon az egyetlen hely ahol az lehetsz ami csak akarsz:barát, barátnő, testvér és gyermek!"
Szerencsés vagy, ha Nálad ez így van!!! Ezt szívből mondom. Nekem ott még igencsak sok mindent helyre kell raknom...

Még egyszer köszönöm! :)

Szeretettel: Zsani

Nincs mit! :)
2009. dec. 12. szombat 12:59
/El tudnád engedni a szüleidet?/

Örülök, ha segíthettem !

szeretettel:Zsani

Kedves Névtelen!
2009. dec. 11. péntek 21:34
/A betegségek lelki okok miatt keletkeznek?/

Szerintem ilyen esetekben az történik, hogy a Lélek a leszületése előtt azt választja, hogy az adott életét betegen élje le azért, hogy olyan dolgokat tapasztalhasson, amit egészségesen nem tudna megélni.
Plusz aki pl. Dawn-kóros, az tanítja a környezetében élőket is türelemre, odaadásra stb.

szeretettel:Bochecha

2009
2009. dec. 11. péntek 11:49
/Társtalanság/

Szia Sterke!

Miért olyan embereket vonzottál be, akikkel nem lehettél együtt? Talán nem vagy felkészülve rá?! :)
Szerintem van még mit dolgoznod Magadon ahhoz, hogy bejöhessen az új. El kell engedni MINDENT, ami régi és nem működik.

A 2009-es évhez ugyanezt tudom leírni: a régi elengedése, lerombolása (minden, ami nem visz előrébb), hogy helyet csináljunk az újnak...
Én is rengeteg olyat láttam az évben, amikor már régóta nem működő dolgok 'összeomlottak'. Az én környezetemben is nagyon sok szakítás volt, de ez jó! Lehetőséget kaptunk arra, hogy lerakjuk, ami már csak hátráltat, hogy aztán újult erővel szárnyalhassunk. :)

szeretettel:Bochecha

Szülők
2009. dec. 11. péntek 10:29
/El tudnád engedni a szüleidet?/

Szia Jagu!

Azt hiszem, elég sokat témáztunk már ezen a Démon szülőkben...

Nálam közben elég érdekes tanítások jöttek be, gondoltam, leírom, hátha segít. :)

Egyrészt, van egy nagyon jó mondás: a csirke nem szereti, ha a tojás tanítja... :)
Lehetsz negyvenes, a Szüleid valószínűleg akkor is úgy fognak Rád tekinteni, hogy Nekik 'kell' tanítaniuk Téged.
Az egész mögött az áll, hogy Ők 'régi energiások', míg mi 'új energiások' vagyunk. Úgy is mondhatnám, hogy Ők az agyukkal gondolkodnak, mi meg jó esetben a szívünkkel. Náluk az volt az elfogadott, hogy senki nem 'lóg ki', Ők ebben szocializálódtak, míg nekünk az lenne a feladatunk, hogy lepakoljunk magunkról mindenféle elvárást, és vállaljuk a 'vagyok, aki vagyok'-ot...
Van annak is értelme, hogy Ők ott állnak egy helyben- ez a 'stabil pont', amihez viszonyíthatjuk a saját fejlődésünket. És ennyi, a múlt a múlt, de most a jelenben vagy, és teremted a jövőt!
Ha nem tudsz 'mit kezdeni velük', csak próbáld meg kinyitni a szívedet feléjük- tudom, ez nagyon-nagyon nehéz, de ez az egyetlen dolog, amivel segíthetsz Nekik, és Magadnak is.
Így tudod, hogy Te mindent megtettél. Szerintem. :)

Én is próbáltam évekig felnyitni Apám szemét, és persze csak azt értem el, hogy még nagyobb kérdőjelek lettek benne velem kapcsolatban. Aztán rájöttem, hogy az egyetlen út az, ha éreztetem Vele, hogy megbocsájtottam mindenért (nem két soros volt a lista... :) ), szeretem, és elfogadom. Azóta valami kommunikáció-féle elindult.
Az Ő el nem fogadását én is folytattam azzal, hogy meg akartam változtatni...

Anyukáddal kapcsolatban meg szerintem legyél türelmes, ne várd az, hogy éri egy élmény, és teljesen megváltozik minden. Ez még csak a kezdet, az első szárnypróbálgatások...

Na, most ennyi jött!
szeretettel: Zsani