Szia!

Először is: azt hiszem, jó nagy adag elvárással mentél, aminek csalódás lett a vége. Onnantól kezdve, hogy nem azt kaptad, amit vártál, 'bezártad' Magad, ezért lehetett az, hogy Tőled idegen volt a fotós mondandója.
Szerintem abban a szituációban bármit mondott volna, nem fogadod el...

Egy aurafotó a pillanatnyi lelkiállapotot is magába foglalja. Ez fontos szerintem.

Nem tudom, hogy hol keresgéltél, de szerintem elég nagy butaságokat találtál a színekről. A sárga egy nagyon 'jó' szín, vitalitás, kíváncsiság, kísérletező kedv, újítás és ilyen jellegű dolgok jellemzőek rá. Irigység csak diszharmonikus működés esetén jellemző szerintem.
A zöld pedig megint jó, gyógyításra való képességek, nyugalom, a szívcsakra színe...

Mivel elég 'felhábordott' hangnemben íródott a bejegyzésed (legalábbis nekem ez jött át), azért lehet, hogy van azokban a dolgokban igazság, amiket mondott a fotós. Lehet, hogy valahol jó mélyre elásva van Benned például féltékenység, amiről -mivel nem engeded ki-, azt gondolod, hogy nincs...

Szexcsakra: kreatív dolgokkal harmonizálható, nem csak azon a módon, amire gondoltál. :)
Keress Magadnak valami olyan dolgot, amit szeretsz csinálni, és van benne kreativitás. Pl. barkácsolj, rajzolj, bármi... :)

Szívcsakra: képzeld el, hogy kinyílik, mint egy kapu, és kiáramlik rajta a Tiszta Szeretet.

Egyébként nem tudom, hogy a megvilágosodottakon kívül van-e, akinek tökéletesen működik az összes csakrája... :)

Ha meditációban tisztítod a csakráidat, azzal is tudod harmonizálni őket.

szeretettel:Bochecha

Szia Máté! :)

Látod, milyen erős az emberben a bűntudat és kishitűség? Rögtön beindult, amikor 'megkérdőjezted' Sri Chinmoy 'hitelességét'...

Régebben nyitottam egy topicot, ami kapcsolódik a témához:

http://onmegvalositas.hu/topik/tiszta_tanitasok_hiteles_mesterek

Abban egyetértek Csaesszal, hogy tök mindegy, hogy miért gondolod azt, hogy Neked nincs szükséged XY mester tanítására, nem ez a lényeg szerintem. Nem az a fontos, hogy azért, mert nem tudsz mit kezdeni azzal, hogy szívrohamba halt bele, vagy bármi egyéb okból kifolyólag.

Ez a gondolatkör bennem is felhozott 'érdekes' dolgokat, mert ki vagyok én, hogy azt mondjam egy mesterre, akit több ezren/tízezren/millióan követnek, hogy nekem nincs rendben?!

Aztán rájöttem, hogy az egyetlen Út a saját Utam, amit az intuíciómat követve járok úgy, hogy a Szabad Akaratommal élve szelektálok, hogy mit engedek be, és mit nem.

Egyszerűen van olyan, hogy nincs szükséged X meg Y útmutatására, mert más az Utad...
Ettől még lehet, hogy Valaki másnak meg pont Rá van szüksége...

Pl. olyan kevés mester van, akire azt mondom, hogy 'rendben' van, hogy egy kezemen megszámolom... És ezzel nincs semmi baj. :)

szeretettel: Zsani

Viccet félretéve azt hiszem, hogy leginkább az nem tudja kimondani, aki vagy elfojtja az érzéseit, vagy nincs Benne kellő alázat, magyarul 'jól fejlett' egoval rendelkezik.

A másik véglet, aki folyamatosan bocsánatot kér mindenért... 'bocs, hogy élek' , annak pedig önmaga felvállalásával lehetnek komoly problémái. Fél, hogy kinyilvánítsa a véleményét, és hogy kiálljon Magáért.
Esetleg lehet, hogy gyerekkori trauma miatt van az, hogy 'levegőnek' érzi Magát, ezek a berögződések annyira mélyen élnek Benne, hogy el sem tudja képzelni, hogy lehetne másképp is...

Részemről ki tudom mondani és el tudom fogadni, ezzel rendben vagyok. :)

szeretettel:Bochecha / Zsani

A bal a női oldal, tehát valahogy összefügg a női(es)séggel. A vállból indul ki a fájdalom, tehát valami olyan terhet veszel Magadra, ami 'tehetetlenné' tesz.
Abban, hogy ez napközben nem jellemző, én azt látom, hogy az a teher, amit Magadra vállalsz, pihenni nem enged. Mondjuk annyira azonosulsz a problémával, hogy nem tudsz 'kikapcsolni'. Remélem, közelebb vagy a megoldáshoz!

szeretettel:Bochecha