Most úgy érzem, hogy jó szándékból megpróbálod megmutatni, hogyan és miből kiindulva kellene gondolkodnom, de ilyenkor szoktam szólni finoman, hogy ezt nem tudom megcsinálni. :) Nekem az evolúció nem elmélet, hanem bizonyított tényként kezelem. És hogy hogyan építem fel a gondolatokat, mit mi alapján gondolom, azt sem tudom megváltoztatni, mert becsapnám önmagam. Inkább hagyom, hogy folyamatosan tanuljak, mert nem szeretnék önbecsapva vagy mesterségesen rendet tenni. :) De azért köszi a tanácsot. :)

Ez igaz, de még ha úgy lenne is, hogy valaki le akarja zárni valaki csakráját, az utána ki tudja nyitni. Mert szerintem senkinek nincs hatalma/joga, hogy ezt megtegye, saját energiarendszerünk fölött mi tudunk a legjobban uralkodni.
Életem egyetlen spiris tanfolyama ezért keltett csalódást. Ott azt magyarázták, hogy ha én valakinek át akarom színezni az auráját illetve csakráit befolyásolni, megtehetem. Nekem ez annyira nem tetszett (ha tudnám sem tenném, egyszerűen szabadságdértő lenne). Aztán annyira bezártam magam előttük, hogy semmit nem tudtam megcsinálni, amit mondtak. Először azt hittem, én vagyok béna, de aztán rájöttem, egyszerűen nem hittem el, nem fogadtam be, és ezért. Így következő alkalommal nem is mentem. Mindenki más elhitte és meg is tudták csinálni a gyakorlatokat, én mentem onnan messzire. Amúgy az én csakráimat pl tölteni próbálták, két perc múlva elmúlt a hatás, mert nem fogadtam be. Szóval egyrészt nem is működik ez, mert tőlünk függ leginkább, másrészt amúgy sem tetszene a szabad akaratban való nyúlkálás.
Na ezért is vigyázzunk, honnan szedjük a tanítást. Ne higgyünk csak azért, mert egy spiris tanító tanítja, érdemes végig gondolkodni, beleérezni a dolgokba.

Lehet, hogy van benne igazság, hiszen valamiért igénylem a hivatalos felszabadítást, a beavatás ellentét (bár leginkább a hivatalos őszintévé tétel miatt, ezt érzem). De azt tudom, hogy Istent hogyan képzelem, mindig is úgy képzeltem (bár tény, hogy valóban keveredik a tudománnyal, mert kellett hozzá olvasnom sokat a klinikai halálról is). Az evolúciót ez nálam nem zárja ki. Az evolúció nem is hitkérdés nekem, mert bizonyították tudományosan. Volt nem egy ezzel kapcsolatos vizsgám, ami alapján nem tudom nem elhinni.
Viszont erre nem is gondoltam, ez valóban ütközik a kereszténységgel. Ádám és Éva története, az Ószövetség és Újszövetség jó része is számomra mitológia. Történelmi dolgokon is alapszik, de szerintem körítették mitológiával (emberek közvetítették ott is a dolgokat). Ha valaki bizonyítaná, hogy nem, őszintén el tudnám hinni. De sajnos nem. Abban tényleg ott a természettudományos hatás bennem, hogy amit nem látok valahogy igazolódni, már nem tudom őszintén teljesen elhinni, max annyit mondani, hogy lehetséges. De mindez nem zárja ki bennem azt, mert látom is a példákat, hogy a mindent behálózó szeretet, Isten a legerősebb, legyen bármiről szó, csak szabadságot is kaptunk, és szerintem tudatlanságból csinálunk hülyeségeket, ezért kell tanulni, hogy minél boldogabbak legyünk (ezáltal közelebb Istenhez). Ehhez nem kell semmilyen egyház, és az evolúciót sem zárja ki. :)

Anyukám elfogadta, most mondtam el neki. Tudtam, hogy ez így lesz. Majd a faluban okozhat gondot esetleg. Anyukám szerint hogy ha megszegem a sákramentumokat, tehát pl nem ott házasodok majd és nem kereszteltetem meg a gyerekem, automatikusan kiléptetnek. Így legalább majd tudok erre hivatkozni, hogy biztos, hogy nem lesz megkeresztelve a gyerekem, majd ő eldönti, ha felnő, soha nem késő (nem kell majd túl sokat értetlenkedni). Szóval egyszerűbb a megoldás, mint gondoltam.