........................

mert különben a tudatalatti rendszeresen elő fogja állítani a szituációt a külvilágban, hogy alkalmad legyen feldolgozni a valamikori stresszt.

Megtörtént példa erre, amikor egy kisfiút háromszor egymás után ütött el az autó (egy pszichológus mesélte a rádióban) cca. két éven belül. Alig hogy felgyógyult az előző sérüléséből, jött a következő baleset. A harmadik alkalom után vitték a szülei pszichológushoz. Nem volt az első baleset feldolgozva, helyretéve nála, így tudat alatt bevonzotta a következőt, hogy meglegyen rá a lehetősége.

Ezután már jó a "szellőztetés" - a feltörő érzelmek csendes figyelése, a tőlük való elhatárolódás (nem azonosulás), a receptorok átszoktatása, ahogyan írod. Minden buddhista meditáció alapja - éberség és semlegesség.

A földelés fogalmával abszolút keverés van a new-ages irodalomban és szóhasználatban.

Ahogyan hangzik, valóban arra lehet gondolni, hogy levezetsz valami fölöslegeset magadból a földbe. Amikor átlépsz egy ajtón, egyszerre mentél ki, vagy be, attól függően, honnan néznek. Az energia munkában is hasonló a helyzet, a földelést lehet tisztításnak felfogni, ha erre a részére figyelsz.

Én a folyamat másik végével foglalkozom, a gyakorlatokban nem a földelést, hanem a Földenergiát használom - vagyis ami onnan visszafelé, fölfelé jön a gyökércsakrán keresztül. Ezt az energiát sok iskola nem használja tudatosan, legfeljebb féltudatosan. A földenergia a belégzéssel felerősít minden érzést, ami az adott pillanatban benned van, és a hozzá kötődő szándékot indulatba, cselekvésbe viszi át.

Ebből a tulajdonságából kifolyólag kiválóan alkalmas a tudatalattiban megbúvó sérülések keresésére, "kierősítésére" és észrevehetővé tételére. Vagy a másik oldalról, egy viszonylag már megtisztult, jó tudatállapot eksztatikus mértékűvé emelésére használható. "Lelkesedést" generálhatsz általa. Amiből aztán további gyakorlatok végezhetők, vagy alapesetben a feltöltődést segíti a többi energiafajta felvételével együtt.

Kevesen veszik észre, vagy az elejénél nem jutnak tovább, hogy pl. a Pleyados gyakorlatokban leküldöd az energiát a föld középpontjáig (innen a földelés elnevezés), de a visszajövő részével dolgoznak. Mi egyből a felfelé tartó Földenergiával gyakorolunk, többek között ezt tanuljuk meg tudatosan érzékelni, felvenni és használni.

És ezt akár földönjárásnak is nevezheted...:)

Ami fejlődik, az növekedik, gyarapodik... először a testében tökéletesedik, majd anyagi lehetőségeiben, aztán érzelmi szellemi kvalitásaiban.

A fejlődésben még a megrekedés is visszaesésnek számít. Az entrópia szinted folyamatosan növekszik, amihez egyre több energiát és információt kell felvenni. Ha ez a folyamat megszakad, bármilyen rendszer szétesik és egy alacsonyabb szervezettségi szinten stabilizálódik újra. Jó példák erre a birodalmak tündöklése és bukása. Az ember is egy ilyen bonyolult rendszer.

Nem kényszerít Isten, csak az Univerzum törvényei. A gravitációt is jogunkban áll figyelmen kívül hagyni. De ettől még senki nem járt szerencsével.