Életemben én is nagyon akartam, emberi módon kapcsolatban lenni Vele, ami bezárt előttem mindent ezért. Aztán nem akartam, mert kudarc volt, el is könyveltem hogy dédó vagyok, és pokolra jutok, CSAK Istenben hittem ezután. Ekkor Ő kezdett szólongatni, én ellenáltam. Majd, ha öreg leszek és ráérek Istennel kapcsolatomat helyre tenni volt a válaszom ezekre. No, ahogy Móriczka elképzelte! Kopogott halkan, szinte minden nap, szerető embereken keresztül. Már szégyelltem, hogy visszautasítom. Kész röhej volt, utólag így látom.

Sok megpróbáltatásomban nem értettem Őt, görcsöltem, könyörögtem válaszért, amiben azt akartam hallani, ami számomra megnyugtató, nem az Igazságot.

Aztán egyik reggelre feladtam, nem mehet így tovább, hogy görcsöljek, mert ennél lejjebb már nem érezhettem magam. Ekkor átadtam magam Neki (Egy DÖNTÉS VOLT CSUPÁN) átölelt és azóta élvezem társaságát. Önti rám kegyelmét, amit ezer felé szétszórok. Hihetetlen csodákban élek, nincsenek rossz dolgok, csak felfedezések, elfedezések, építkezések örömök. Olyan gondolatokat csepegtet rajtam keresztül, hogy alig kapok levegőt. Először régi énem (mondanátok egom) még most is bekopog, lehidalok a kétségbeesésbe egy pillanatra, (de ez egyre ritkább) de utána kiröhögöm, és mosolyogva mondom Neki, No akkor Újabb titok fellebbentését kapom? Nosz alíg várom, és köszönöm.

Párbeszédünk nyelve különleges, nem emberi szavak ezek az esetek zömében, ezer csatornán folyik, ami végtelenségét tükrözi. (Sokszor gondolat, egy mély érzés, egy csodás mosoly más arcán)

Mint olvassátok, nem tettem semmit, elfogadtam csupán, és kegyelmét nem utasítom vissza.

Hiszem, hogy mindenkivel kapcsolatot keres, és ha hiszed szeretetét, DÖNTESZ és ezt nem vonod vissza, kopogtat csendben, észrevétlenül, de lehet Nálad berobbanva.

Mindenkinek szükslge szerint, Tehát amit leírtam az egy tapasztalás Neked, hogy létezik és hidd meg fogod kapni, ha döntesz és nem akarsz, görcsölsz.

(Nem vagyok bolond, és naív sem, bár lehet nem érthető amit leírtam mindenki számára)

Szeretettel!

A tudás (lexikális) önmagában nem lehet akadály, a személyiség, és módszerismerete-alkalmazása a döntő. Én is elemzésrehajló vagyok (műszaki egyetem), mert tanulmányaim és munkáim során ezzel értem el eredményeket, gyökeri szinten is így működök, ha nem figyelek. Gyerekeim rángatnak le sokszor, hogy ezen GONDOLKODÁSI MÓDOM nem mindig helyes.

Vagyis adott helyzetben adott módszer szükségeltetik.

Nem hátrány tehát, csak ugye iskoláink módszertant csak adott szakmához tanítanak, ami az élethez sokszor nudli.

Vagyis bővítsd magad és gyakorolj, jó játék is !

A Dalai Láma üzenetéből (asztalomon van, jel, hogy irányomról ne térjek le)

"Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker kockázattal jár"

Végső cél?

Egy eszköz-módszer- életforma, hogy az egységhez közelebb juss úgy, hogy egyediségedet megismerve saját utadat bejárva ide juss.

Sok más mód is lehet, hogy ide juss, van akinek ez a jó, én is éltem így.

Lényegesnek tartom, hogy a jóga egyszerre egymással harmóniában a testet lelket szellemet vezeti.
Ez Óriási ellőnye a többi úttal szemben, mert gyakorlatilag ha jól csinálod nagy az esélyed, hogy a célt megtapasztalod.

No de jön a másik fontos dolog az igaz MESTER kérdése, mert e miatt hagytam abba. De ez másik fórum támája.