Tegnap délelőtt izgalommal készültem beteg barátnőmhöz Győrbe. Már több mint 2 hónapja nem láttam és már nagyon vágytam a vele való találkozásra. Vettem neki tulipáncsokrot, mert tudtam a kedvenc virága. Illetve, most jut eszembe, hogy nem tudtam!:-) Sőt, fel is hívtam a virágüzlet előtt a barátnőmet, sőt, nem is kellett... Döbbenet, hogy mennyire együtt rezegtem tegnap az Univerzummal! Csak gondoltam rá, hogy felhívom,hogy megkérdezzem, mi is a kedvenc virága beteg barátnénknak, de ő megelőzött és ő hívott fel, mármint a  közös barátnő. Ő nem tudta, de ötlete volt!:-) De ahogy beléptem az üzletbe, megláttam a tulipánt és beugrott, hogy ez AZ! A tulipán a kedvence! 

Miközben a virágkötő fiú készítette a csokrot, elárulta, hogy csak 1 óra múlva nyit hivatalosan! De mivel én virágcsokrot szerettem volna és elég nyitott voltam ..., ezért ez is simán ment!:-)

Majd a buszon ülve száguldottam a vasútállomásra, megláttam egy óriási plakáton egy hirdetést, amelyen a barátnőm vezetékneve virított, mint egy leendő lakópark neve! A barátnőm neve nem Kis, Nagy vagy Tóth, olyan név, ami ritka, hogy épp egy lakóparkot nevezzenek el róla! De akkor és ott, épp az ő neve volt olvasható!:-)

A következő izgalmas dolog Győr belvárosában történt, miközben a párommal sétáltunk. Fiatal suhancokat láttam meg a parkban, akik épp nyomták a vagány feelinget! CIKLÁMEN cipőfűzőben!! Jéé, az én időmben volt ez divat vagy 20 éve! Csodálkoztam is, hogy ma ismét ez a menő?!Sétáltunk 100 métert és egy ház homlokzatán egy üzlet neve volt feltüntetve óriási betűkkel: CIKLÁMEN. A ház fölötti homlokzat szintén valahai ciklámen színben pompázott. Már nem volt annyira élénk, de valaha ciklámen színű lehetett. Döbbenten álltam a jelenség előtt.

Scholl papucsot szerettem volna venni, de a  páromnak nem volt kedve, hogy üzletházba menjünk, így Győr óvárosában sétáltunk, és mit ad Isten!? Egy scholl cipőüzlet Győr óvárosának szinte sikátor szélességű eldugott utcácskájában. De mivel nem volt teljes az összhang bennem, párom elutasítása miatt, az Univerzummal, így az üzletet zárva találtuk. /szombat 17 óra/

A vonatúton két férfival szóba elegyedtünk, a spirituális útkeresésről és a vallásosságról beszéltünk. Az egyik férfi nagyon elmével élt, és igyekezett lenyomni bennünket a kommunikációjával és felsorakoztatta lexikális tárházából az összes számadatot, statisztikát. Mondatai így kezdődtek, ha reflektálni akart a mi szavainkra: Ez így nem igaz.... Ezek csak sémák..., Ezt csak te gondolod így, de valójában nem úgy van...

Számomra borzasztó volt, ezt már nem tudtam befogadni és lezártam! Próbáltam aludni, elfordulni a férfitól... Az lett az eredménye az elzárkózásomnak, a férfi ilyen mértékű elutasításának bennem, hogy teljesen elfáradtam, ólom nehézséggel vonszoltam haza végtagjaimat.

A tegnapi nap megmutatta számomra, hogy ha elég nyitott vagyok és tiszta, akkor együtt rezgek az Univerzummal és minden "simán", gond nélkül zajlik, nem lesznek akadályok! Viszont, ha lezárok, akkor máris nehézségeket élek meg a bensőmben és megszűnik az együtt rezgés!

Ezt a pasit is el kellett volna fogadnom!? Azt hiszem igen, hisz nem véletlen került velem kapcsolatba! Hmm, majd legközelebb, hisz biztosan lesz még rá lehetőségem, hogy gyakoroljak!:-)