Hm...
Ez igen jó felvetés! Nehéz megítélnem, mit mondanék, hiszen valóban csak hallottam a tetteikről! :-)
Szerintem te is, hiszen csak olvastunk róluk mindketten! :-)
A forrásanyagok hitelessége tőlünk is függ, vagy elhisszük vagy nem!
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
Most kötözködni akarsz?! :-)
Szerintem kellően tolerálom mások véleményét! Én soha nem állítottam azt, hogy az én "igazságom" a valós igazság!
Ez nem hárítás, csak vélemény! Te próbálod ezt beleerőltetni a beszélgetésünkbe!
Mondj egy konkrét példát, mikor mondtam azt, hogy "ez meg ez fekete", és kész (mert én így látom)!? Holott a te véleményed szerint "fehér", de én "rád akartam erőszakolni, hogy mégis fekete"
Inkább a kompromisszumos "szürke" felé hajlottam mindig is! Sőt amikor teljesen biztos voltam az igazamban, akkor is elfogadtam, hogy mások mást hisznek igaznak!
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
Biztosíthatlak nem vettem halálosan komolyra a figurát! Akkor a mondat végére nem tettem volna mosolyjelet!
Talán a fizikai fáradtság hatására első olvasatra az egóm pofonként élte meg a mondataidat! És ugyebár mi a reakciója ilyen helyzetekben...
Éjszaka már nem láttam az utolsó válaszodat, de most elolvasván újraértékeltem az előzményeket is!
Sőt Sanyi is rávilágított dolgokra, ezért hálával tartozom neki!
Amennyiben gondolod privátban folytathatjuk, hogy végre tisztázzuk a félreértéseket (ha tényleg lennének)!
Ígérem bocsánatot kérek, ha hibáztam! Mert hibáinkból okulni sohasem szégyen!
Üdv : Jani
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
2010. június 27. vasárnap, 12:18 | Buddhanita (útkereső)
Előzmény
Semmi sem történt, puszi ;)
Egyébként priviben bármikor megkereshetsz, egy feltétele van: ne szabadkoz nekem semmiért.
Tanulunk, fejlődünk, és ebben a hiba is éppen benne van, nem beszélve arról, én már mennyi bakot lőttem, nagy Jagermaister vagyok én is ebben, akkor meg?
Van egy kb. 60 perces dvd : "A Tantra - A párkapcsolat öröme" címmel.
Idézem a leírását:
"A Tantra egy spirituális út, ami a meditáción alapszik és ami mindenféle érzelmi öröm gyakorlását írja elő azért, hogy pozitív módon átalakítsuk életünket. A Tantra arra ösztönzi a párokat, hogy fedezzék fel önmagukat, legyen szorosabb a párkapcsolatuk és minél mélyebben éljék meg a szerelmi együttlétet. A szexuális aktus olyan erőt, olyan energiát szabadít fel, ami túllép a testi örömökön és az én és a kozmosz spirituális egyesülésének eszközévé válik. Krishna Radha tanító vezetésével ez a tanfolyam lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy közel kerüljön ehhez a csodálatos tanításhoz és megértse a titkait, hogy tökéletes és intenzív szexuális életet élhessen párjával".
990,- Ft a dvd ára, + 990,- szállítási költség (GLS futárszolgálati házhozszállítással országon belül)
Vagy érte lehet menni hétköznapokon 12-18 óra között, a Teréz körútra, az Oktogon és a Nyugati között, s akkor nincs szállítási költség.
Sokszor éreztem már azt, hogy ha lelkileg egyensúlyban vagyok, akkor nincs igényem a szexre. Ebből arra következtettem, hogy a szexet sokszor az érzelmi hiányaim kielégítésére használom.
Vajon ha mindig renben lennék érzelmileg, akkor megszűnne az alapvető igényem a szexre?
gondolod vagy tudod?
egyébként én is ezt gyanítom amit Sanyi felvetett. A tudatmódosult állapotokból kiindulva, ahol nincs egó nincs szexuális vágy sem.
meg egy újabb felfedezésem aminek nem tudom a működési elvét aki tudja segítsen, hogy az miért van, ha tegyük fel egy macska az ölünkbe mászik és ott alszik egy órát, akkor ez az egész egy lelki béke állapot felé visz, egyúttal távolodik az ember a "szexuális éhségtől". mitől van ez, hatással tudnak az állatok is lenni a csakráinkra, milyen folyamatok játszódnak ilyenkor? Az állatok elszívják az energiánkat ilyen esetekben, vagy nem és ez egy normál energiacsere, ami jótékony?
szex utáni lemerülés-nemlemerülés. na ez nagyon furcsa, volt már hogy 5centivel a föld felett jártam utána jódarabig, "abszolútközeli állapotba" kerültem közben-utána, de hát ez nem hogy nem mindenkivel van, hanem olyannyira ritka, hogy furcsa.. ennek jelentenie kell valamit?
2010. június 26. szombat, 18:57 | szma (útkereső)
Előzmény
Szerintem nem. Ha nem az egyiket majd a másikat tekinted, ha nem külön-külön keresed az egyensúlyt,hanem elfogadod, hogy testi-lelki ember vagy, akkor képtelenség, hogy megszűnjön...azt persze egy percig sem vitatom, hogy az aktusban a testiség szerepe átalakulna és csökkenne, de hogy megszűnne...
Teljes mértékben egyetértek veled!
A testi kívánalmait sohasem tudja az ember teljes mértékben háttérbe szorítani! A tudatosodásnak, szellemi fejlődésnek sem ez a célja, hogy elnyomjuk fizikai létünk anyagi mivoltát!
Az egyensúly kialakításával azonban harmóniát teremthetünk!
- Twin -
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
2010. június 26. szombat, 20:33 | izidor (útkereső)
Előzmény
Itt senki sem beszélt a testi dolgok háttérbe szorításáról.
Ezt csak Te olvastad ki a sorokból. Senki nem szorít ki semmit...
Egy olyan folyamatot éltem meg, ami számomra kielégítő.
Az, hogy Te, hogyan éled meg magad, az a Tiéd.
Számomra egy dolog létezik, az, hogy a jelenben jól érezzem magam és ez azt is hozza magával, hogy a vágyaim nem törnek rám. Erről beszélek...tapasztalom...
Viszont, ha kibillenek, akkor a kényszerítő erejű dolgok előtérbe kerülhetnek...ilyenkor nem tolom el magamtól...másként kezdek nézni, másként látni és újra ott vagyok, ahol rendben vagyok. Az, hogy ezt más úgy éli meg, hogy tovább viszi a vágyait, az az ő dolga. Én személy szerint ebben találok egy olyan dolgot, ami egészségesen tart.
Én elfogadom, hogy Te így élsz, azt is elfogadom, hogy vannak emberek, akiknek az életük a szex, ahogy nekem is az volt...úgy gondoltam, hogy életem végéig töcskölök.
De ez megváltozott...és ennek szívből örülök.
Szép estét,
izi
Nem volt szó háttérbe szorításról és elnyomásról sem, ezek amúgy sem megfelelő eszközök, ha valamit helyre akarunk tenni magunkban.
Szerintem a szexualitás nem az anyagi mivoltunkból fakad, hanem inkább a személyiség szintjéről, ezért gondoltam arra, hogy ha a személyiségben harmónia van, esetleg nincs is személyiség, akkor megszűnik a szexualitásra való vágy is.
Ezzel nem tudok vitába szállni! :-)
Bár a harmóniának része kell, hogy legyen a szexualitás is!
A Maslow-féle szükséglethierarchia szerint a piramis legalsó fokán szerepel a fiziológiai szükségletek között az éhség, és szomjúság mellett a szexualitás! Még a csúcson az önmegvalósítás, azaz a bennünk rejlő lehetőségek kiteljesedése!
Az alsó szintek közül bármelyik hiányzik nem lehet teljes a következő!
Én nem azt mondom, hogy nem csökken az első lépcsőn elhelyezkedő alap fizikai vágyak intenzitása a következő szintek teljesülése esetén! De nem szűnik (nem szűnhet) meg, mert akkor veszélybe kerül a felette lévő!
Üdv: Twin
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
"Bár a harmóniának része kell, hogy legyen a szexualitás is!"
Ezzel egyetértek, de az a kérdés, hogy mit értünk szexualitáson? A testi kapcsolódást, vagy azt a vágyat, hogy lelkileg kapcsolódjunk a másikhoz?
Szerintem a testi kapcsolódás-vágyat egy mélyebb, öntudatlan lelki-egységre törekvésünk hajtja. Lelkileg szeretnénk megélni az egységet a másikkal (...mindennel) és amíg erről a belső törekvésünkben nem válunk tudatossá, addig a test szintjén próbáljuk meg azt kielégíteni úgy, hogy az élmény legalább hasonlítson rá!
Orgazmus alapú szex
Na most, mivel a szexben az orgazmusig eljutva feszültséget gyűjtünk össze, ami az orgazmusban "eldurran", ezért ez gyakran kiváltja az ego határainak részleges elcsattanását is, amitől pedig, félig-meddig abszolút állapotba kerülünk.
Jóformán, a szexszel lehet a legegyszerűbben abszolút állapotba jutni, még csak olyan nagyobb spirituális fejlettség sem kell hozzá! - ezért olyan népszerű a szex, mint drog, örömforrás, tudatmódosító szer.
Átlépve egy ilyen abszolút állapotba, az ember megtapasztalhatja: a legbelsőbb örömöt a boldogságot, a határtalanságot, végtelenséget, szabadságot, jelenlétet,békét, harmóniát, elégedettséget és még sorolhatnám az abszolút állapotokat.
A gond csak az vele, hogy nem maradunk benne ezekben az abszolút állapotokban, mert az ego újra visszaszerzi a hatalmát, összerakja magát és akkor ismét kicsinek, bezártnak, gondterheltnek érezzük magunkat.
Ezért ha elmúlt a drog hatása, akkor ismét "be akarjuk lőni magunkat", ismét vágyunk a szexre, a kielégülésre, a felszabadulásra. Persze a szexre nem csak emiatt vágyunk, hiszen más örömöket is meglelhetünk benne és nem is mindenkit hajt az orgazmus, mert sokaknak nincs orgazmusa, képtelenek elcsattanni, de ebbe most nem megyek bele, ez egy másik téma.
Egy alacsony tudatossági szinten levő embernek az orgazmus csak egy villanásnyira nyitja meg a "mennyországot", míg egy tudatosabb, lelkileg érettebb, nyitottabb lénynek akár hosszú percekre is beállhat általa valamelyik abszolút állapot. Mindez attól függ, hogy mennyire erős még az ego, milyen hamar szedi össze magát a kicsattanás után.
Tehát ezek alapján azt gondolom, hogy a szex (orgazmus) éhségünket az abszolút (egység) iránti vágyunk hajtja. Így aki harmóniában van, egységben önmagával és a világgal, annak nem lesz szüksége a szexre, bármit is mondott erről Maslow!
De van a szexnek egy másik aspektusa is a testi mellett, mégpedig az a vágyunk, hogy a partnerünkkel egyesüljünk. Ezt hajthatja a vonzódásunk a másik nemisége felé és a szeretetünk is, vagy mindkettő.
Dualitás megszüntetése a szexben
A nemiségéhez vonzódásból a férfi és nő egyesülése fog bekövetkezni, ami a világ kettősségének megszüntetése felé hajlik. Ha csináltál már ilyen tantrikus, esetleg meditációs gyakorlatot, akkor tudod, hogy eme két princípium egyesítése szintén előidézi a nagy belső egységet.
Szeretet feloldódás a szexben
A partner iránt érzett szeretet által hajtott szexualitásban pedig érzelmileg kívánunk feloldódni a másikban, a szeretetben, tehát ez is az egység felé hajt, ezt gondolom nem kell ecsetelnem.
Vagyis akár testi, akár a nemiségen vagy a szereteten alapuló szexualitásról beszélünk, mindegyiknek a végső célja és mozgatórugója egy spirituális állapot elérése, kiterjesztése, mégpedig az egységé.
Talán így érthető, hogy aki egységben él, egységben van, annak nincs szüksége arra, hogy a szexen keresztül szerezze meg azt.
2010. június 26. szombat, 21:48 | Buddhanita (útkereső)
Na, azt hiszem a tantrától elkanyarodtunk kicsit Izi varázscerkájához.
Szerintem ez megélés kérdése.
Tantra, vagy szex alkalmával az energiák igenis fel is mehetnek az égik (kundalini), illetve, hiányt, veszteséget is okozhatnak.
Tudatosság függő. Láttam már tesóm kijönni szétszivott mellkassal a szobából, a barátnője aznap is depis volt (mint mindig). Tehát, nem csak férfiaknak lehet ilyen gondja.
Attól függ, létrejön-e az energia-csere. Szóval, ha egy pár, valóban a szexualitásban éli meg az Egységet (elveszik az én határuk, szó szerint azt érzékelik, hogy hol a saját, hol a másik testében vannak , persze lelki szinten, nem azért, mert olyan pózban görcsölnek, ahol már nem is tudják kinek a lábát szagolják), akkor nagyon sokat lökhet a fejlődésükön, bár van egy szint, ahol az ember viszont ráébred, ez az Egység önmagában is jelen van, és már nincs igénye a másik testére, jelenlétére, hogy ezt megtapasztalja.
Röviden, aki energiát veszit, nem dobódik fel szex után, netán közben, annak a zárt személyiségén kell dolgoznia, miért nem oldódok fel, miért nem fogadom be, teljesen a másik lényét. Itt csak az elméletben szereti a másik felet.
Ha viszont a tudatossága túllépte a korlátait, pláne azt, hogy csak akkor lehetek Egy a párommal, ha bennem van, vagy belé hatolok (kinek milyen adottsága van hozzá), akkor ráébred, vele minden Egy. Minden a lényében van már eredően, igy nincs szüksége tapasztalásra, bizonygatásra.
Izidor hol tart? Ki tudja, de a lényeg, ezt mi sem tudjuk eldönteni, maximum csak találgatni. Azt meg szerintem nem is érdemes.
Ami a mi részünk, vegyük el: nekem még tapasztalnom kell, ezért szexelek, aki kifullad, ébredjen rá, miért zárkózik el, aki már túl van rajta, hajrá, már távlatokba
2010. június 26. szombat, 23:02 | izidor (útkereső)
Előzmény
Ha már a Kundaliniről(alulról, gyökér csakra, tudom ezt te tudod, csak másoknak írom le) beszéltél, akkor beszéljünk a másik irányból jövőről is, ami a koronacsakrán keresztül érkezik...ami a Pünkösdi eseményekhez tartozik.
Ez az igazi ajándék, ami olyan szellemmel láthat el bennünket, amiből tényleg nagyon sokat meríthetünk. Rávilágíthat olyan dolgokra, összefüggésekre, amire alapból nem tudnánk rájönni, segít megélni saját tapasztalásként és nem csak olvasottként.
Ami bennem mostanában igen aktív...ezért is vagyok bizonyosságban önmagammal.
Ehhez persze napi szinten nem hanyagolhatom el testi.lelki, szellemi dolgokat...ami nélkül önmagunk alá kerülhetünk hamar.
Számomra nagy felismerés volt az, hogy kontrolláljam a gondolataimat, érzéseimet, érzelmeimet...ami persze nem leányálom eleinte, de szépen lassan a részemmé fog válni és ez által ugyanolyan reflex lesz bennem, mint azok a beidegződéseim, amik eddig behatároltak.
Hogy hol tartok?...ott, ahol meg tudom írni ezen sorokat, ahol van némi rálátásom arra, mennyire kényszerítőleg tud hatni egy emberre a vágy, amikor ebbe menekül.
Tudom ez nem fog tetszeni sok embernek, de én így élem meg. Számomra nagy dilemma volt ez.
Sokáig szenvedtem miatta, mert nem értettem magam.
Kipróbáltam minden félét, de oda lyukadtam ki, hogy bármerre is mentem azt éreztem, hogy magam alatt vagyok. Itt jöttek a támadások, hogy elméleteket gyártok azért, mert gyenge vagyok megtalálni az okot.
Az ok az, hogy még mindig attól függtem, hogy mit szólnak az emberek, így nem lehet élni...de ezt meguntam, rájöttem, hogy akkor vagyok igazán én, ha figyelek a jelekre, bármennyire is nem egyezik a társadalmilag elfogadottal.
Innentől kezdve jöttek a felismeréseim.
Amikor belül egész vagyok, akkor tényleg jól vagyok, nincs hiány. Szerintem ezt nem is kell fokozni.
ha van még egy ilyen hasonló lélek, akkor kiegészítjük egymást, annak ellenére is, ha nem hatolok belé.
Érdekes ez , de ez van.
Szeretettel,
izi
2010. június 26. szombat, 23:21 | Buddhanita (útkereső)
Előzmény
na látod ;)
tudod Te: nem kell azon mindig rágódni, mit gondolnak rólunk mások.
Kérlek, nyiss egy blogot a Pünkösdi energiáról, engem nagyon érdekelne.
Van egy elméletem, amibe nagyon is bele illik, még nevettem is, lehet, nem is látom olyan rosszul a dolgokat.
Már régen irtam ide, vallás történet Buddhanita módra, ahol kifejtettem (nem találom blog volt-e vagy csak hsz, de nem is lényeges, leirom most ide röviden)
Szóval a vallások kialakulási rendszerét, én a csakrák tudatossági szintjéhez mérve néztem meg, eleinte az őskorban voltak a kis testes női alakzatok, amiket Istenkét tiszteltek (legalábbis erre tippelnek a kutatók), aztán szintről szintre haladt az emberiség, Jézust pl: a sziv szintjén ábrázolják. Vagy ha csak a vallások tanait nézem, nem az elnevezéseket, döbbenek rá, milyen szinten egyről beszélnek, csak a szimbólika más. Indiánok: figyeld a sast, meg a természetet, Buddha tanai közt ott a meditáció (éberség, figyelem, jelenlét), vagy a mala, ami tulajdonképpen olyan, mint a keresztényeknél a rózsafüzér, nem beszélve az imáról, ami ha valódi átéléssel megy, na mi az, ha nem meditáció?? Átlényegülés?
Amiről már irtál, az nekem a torok csakra szintje (élő szó), jó lenne többet megtudni erről. Szerintem.
Egyébként sokban véltem azt, hogy Te és Hermess egyről beszéltek, (de majd kijavitotok, ha nem úgy van), csak más a fogalmak elnevezése.
Aztán vártam, nyitsz majd erről is blogot, erre nyitottál is: szúnyogok.
...hogy még soha nem éltem át tantrikus szeretkezést! :)
Legalábbis a hagyományos értelemben nem.
Viszont anélkül is rengeteg érzelmi töltést adhat maga a tudat, hogy az emberfia szerelemmel szereti a partnerét.
És ha szeretkezés közben "kikapcsoljuk" az egót és teljesen átadjuk magunkat az érzelmeinknek, érzéseinknek, ha egész testünkkel érezzük a másik minden kis rezdülését, vágyát, óhaját és a testünk közvetíti a miénket, akkor az öröm hihetetlen magasságaiba emelkedhetünk.
Mi férfiak, főleg itt lent ösztönszinten, életünk folyamán gyakran belefutunk "kóbornumerákba" amelyek semmi másra nem jók csak egy-egy mezei kielégülésre, és hogy az egónkat simogassák néhány pillanatig, hogy aztán majdnem mindig átvehesse a helyét a bűntudat.
Az igazi együttlét azzal akit igazán szeretsz, teljesen más. Olyankor feloldódnak a gátlások, nincsenek elvárások, megszűnik a külvilág és nem marad semmi más, mint az egyesülés, eggyé válás szépsége és öröme. Soha nem lehetsz úgy a jelenben, mint akkor...
És ha ilyenkor a Nőt elborítják az orgazmushegyek, akkor nem az ego hízik, hogy jajdejócsávó vagyok, hanem a lélek töltődik, mert adsz és kapsz. Egyesülsz a szó legnemesebb értelmében és minőségében.
Nem azért kényezteted, hogy előbb túlessetek rajta, hanem azért, mert ugyanúgy élvezed, ugyanúgy érzed ahogy Ő és ugyanúgy felemel Téged is...
És ha a legvégén csattan, ahogy Sanyi említi, akkor a fizikai szinten elszálló energia helyett egy olyan hatalmas lelki energia, belső béke és szeretet járja át az embert, ami jóval meghaladja az elszenvedni vélt veszteséget....
Tehát szerintem majdnem mindegy minek nevezzük, a célja az örömszerzés, és ha ez mindkét felet kielégíti, kiegészíti, akkor el is éri a célját.
Máskülönben megszokássá, esetenként nyűggé degradálódhat, de akkor már tényleg kár időt és energiát pazarolni rá...
Teljesen egyetértek veled és Sanyival is és Izidorral is, mert ahány ember annyiféle gondolta annyiféle érzés és megannyi lelki gondolat.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy fontos az, hogy milyen ember a párod, milyen emberrel találkozol, hogy az az ember összhangban van e veled, vagy nem vagy , ha igen és mégsem stimmel valami akkor lelkiekben nem értitek meg egymást, mert nem vagytok egy szinten.
Hiába találtam volna meg a párom a szexben, ha lelkileg nem tudunk kijönni egymással vagy hiányzik a kommunikáció.
Azért értem meg Izidort is mert Ő talán egy másik szinten van ahol nem érzi szükségét a szexnek, mert másban megtalálta azt a fajta kielégülést, amit a szexben már nem, mert talán ő sosem "kötődött" annyira a szexhez. Bár ezt a szintet én sosem érem el és most kezdem megfejteni, megérteni saját vágyaim mivoltát.
Gratulálok neki, hogy elérte ezt a szintet.
Üdv: Kriszti
"Hiába találtam volna meg a párom a szexben, ha lelkileg nem tudunk kijönni egymással vagy hiányzik a kommunikáció."
Annyit még talán, hogy ha a lelkek is egyesülni tudnak, az maga a Csoda.
A Lélek nélküli szex bármilyen jónak is tűnhet az adott pillanatban, mégis csak egy silány utánzat, de ezt csak akkor ismeri fel az ember, ha megtapasztalhatta a másikat, az igazit is...:)
Hozzászólások
61 hozzászólásÉs ha a mende-mondákban hinnél, és csak hallottál volna Jézus tettéről, mit mondanál?
Szerintem pont ez a hiba: sok tanitót egymás főlé-alá rendelünk. Mert más a szemszögünk.
Hm...
Ez igen jó felvetés! Nehéz megítélnem, mit mondanék, hiszen valóban csak hallottam a tetteikről! :-)
Szerintem te is, hiszen csak olvastunk róluk mindketten! :-)
A forrásanyagok hitelessége tőlünk is függ, vagy elhisszük vagy nem!
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
szép háritás ismét ;)
sőt tovább megyek: számodra lehetetlen az , hogy mások másképp látják? Valóban minden úgy van, ahogy azt te tapasztalod? Másképp nem is lehet?
Most kötözködni akarsz?! :-)
Szerintem kellően tolerálom mások véleményét! Én soha nem állítottam azt, hogy az én "igazságom" a valós igazság!
Ez nem hárítás, csak vélemény! Te próbálod ezt beleerőltetni a beszélgetésünkbe!
Mondj egy konkrét példát, mikor mondtam azt, hogy "ez meg ez fekete", és kész (mert én így látom)!? Holott a te véleményed szerint "fehér", de én "rád akartam erőszakolni, hogy mégis fekete"
Inkább a kompromisszumos "szürke" felé hajlottam mindig is! Sőt amikor teljesen biztos voltam az igazamban, akkor is elfogadtam, hogy mások mást hisznek igaznak!
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
ne mááá, csak kérdést tettem fel, Jani mi van veled???
Szia Anita!
Biztosíthatlak nem vettem halálosan komolyra a figurát! Akkor a mondat végére nem tettem volna mosolyjelet!
Talán a fizikai fáradtság hatására első olvasatra az egóm pofonként élte meg a mondataidat! És ugyebár mi a reakciója ilyen helyzetekben...
Éjszaka már nem láttam az utolsó válaszodat, de most elolvasván újraértékeltem az előzményeket is!
Sőt Sanyi is rávilágított dolgokra, ezért hálával tartozom neki!
Amennyiben gondolod privátban folytathatjuk, hogy végre tisztázzuk a félreértéseket (ha tényleg lennének)!
Ígérem bocsánatot kérek, ha hibáztam! Mert hibáinkból okulni sohasem szégyen!
Üdv : Jani
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
Semmi sem történt, puszi ;)
Egyébként priviben bármikor megkereshetsz, egy feltétele van: ne szabadkoz nekem semmiért.
Tanulunk, fejlődünk, és ebben a hiba is éppen benne van, nem beszélve arról, én már mennyi bakot lőttem, nagy Jagermaister vagyok én is ebben, akkor meg?
pusszantás ;) még az Egódnak is ;)
Van egy kb. 60 perces dvd : "A Tantra - A párkapcsolat öröme" címmel.
Idézem a leírását:
"A Tantra egy spirituális út, ami a meditáción alapszik és ami mindenféle érzelmi öröm gyakorlását írja elő azért, hogy pozitív módon átalakítsuk életünket. A Tantra arra ösztönzi a párokat, hogy fedezzék fel önmagukat, legyen szorosabb a párkapcsolatuk és minél mélyebben éljék meg a szerelmi együttlétet. A szexuális aktus olyan erőt, olyan energiát szabadít fel, ami túllép a testi örömökön és az én és a kozmosz spirituális egyesülésének eszközévé válik. Krishna Radha tanító vezetésével ez a tanfolyam lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy közel kerüljön ehhez a csodálatos tanításhoz és megértse a titkait, hogy tökéletes és intenzív szexuális életet élhessen párjával".
Megrendelhető:
http://www.dvdplusz.hu/erotika/Tantra
990,- Ft a dvd ára, + 990,- szállítási költség (GLS futárszolgálati házhozszállítással országon belül)
Vagy érte lehet menni hétköznapokon 12-18 óra között, a Teréz körútra, az Oktogon és a Nyugati között, s akkor nincs szállítási költség.
Sokszor éreztem már azt, hogy ha lelkileg egyensúlyban vagyok, akkor nincs igényem a szexre. Ebből arra következtettem, hogy a szexet sokszor az érzelmi hiányaim kielégítésére használom.
Vajon ha mindig renben lennék érzelmileg, akkor megszűnne az alapvető igényem a szexre?
Én azt gondolom, hogy megszűnne.
Legyen szép estéd.
izi
gondolod vagy tudod?
egyébként én is ezt gyanítom amit Sanyi felvetett. A tudatmódosult állapotokból kiindulva, ahol nincs egó nincs szexuális vágy sem.
meg egy újabb felfedezésem aminek nem tudom a működési elvét aki tudja segítsen, hogy az miért van, ha tegyük fel egy macska az ölünkbe mászik és ott alszik egy órát, akkor ez az egész egy lelki béke állapot felé visz, egyúttal távolodik az ember a "szexuális éhségtől". mitől van ez, hatással tudnak az állatok is lenni a csakráinkra, milyen folyamatok játszódnak ilyenkor? Az állatok elszívják az energiánkat ilyen esetekben, vagy nem és ez egy normál energiacsere, ami jótékony?
szex utáni lemerülés-nemlemerülés. na ez nagyon furcsa, volt már hogy 5centivel a föld felett jártam utána jódarabig, "abszolútközeli állapotba" kerültem közben-utána, de hát ez nem hogy nem mindenkivel van, hanem olyannyira ritka, hogy furcsa.. ennek jelentenie kell valamit?
Szerintem nem. Ha nem az egyiket majd a másikat tekinted, ha nem külön-külön keresed az egyensúlyt,hanem elfogadod, hogy testi-lelki ember vagy, akkor képtelenség, hogy megszűnjön...azt persze egy percig sem vitatom, hogy az aktusban a testiség szerepe átalakulna és csökkenne, de hogy megszűnne...
Szia!
Teljes mértékben egyetértek veled!
A testi kívánalmait sohasem tudja az ember teljes mértékben háttérbe szorítani! A tudatosodásnak, szellemi fejlődésnek sem ez a célja, hogy elnyomjuk fizikai létünk anyagi mivoltát!
Az egyensúly kialakításával azonban harmóniát teremthetünk!
- Twin -
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
már azt hittem,mindenki csak az egyik oldalban gondolkodik.... :)
üdv.
Marcsi
Itt senki sem beszélt a testi dolgok háttérbe szorításáról.
Ezt csak Te olvastad ki a sorokból. Senki nem szorít ki semmit...
Egy olyan folyamatot éltem meg, ami számomra kielégítő.
Az, hogy Te, hogyan éled meg magad, az a Tiéd.
Számomra egy dolog létezik, az, hogy a jelenben jól érezzem magam és ez azt is hozza magával, hogy a vágyaim nem törnek rám. Erről beszélek...tapasztalom...
Viszont, ha kibillenek, akkor a kényszerítő erejű dolgok előtérbe kerülhetnek...ilyenkor nem tolom el magamtól...másként kezdek nézni, másként látni és újra ott vagyok, ahol rendben vagyok. Az, hogy ezt más úgy éli meg, hogy tovább viszi a vágyait, az az ő dolga. Én személy szerint ebben találok egy olyan dolgot, ami egészségesen tart.
Én elfogadom, hogy Te így élsz, azt is elfogadom, hogy vannak emberek, akiknek az életük a szex, ahogy nekem is az volt...úgy gondoltam, hogy életem végéig töcskölök.
De ez megváltozott...és ennek szívből örülök.
Szép estét,
izi
Nem volt szó háttérbe szorításról és elnyomásról sem, ezek amúgy sem megfelelő eszközök, ha valamit helyre akarunk tenni magunkban.
Szerintem a szexualitás nem az anyagi mivoltunkból fakad, hanem inkább a személyiség szintjéről, ezért gondoltam arra, hogy ha a személyiségben harmónia van, esetleg nincs is személyiség, akkor megszűnik a szexualitásra való vágy is.
Szia Sanyi!
Ezzel nem tudok vitába szállni! :-)
Bár a harmóniának része kell, hogy legyen a szexualitás is!
A Maslow-féle szükséglethierarchia szerint a piramis legalsó fokán szerepel a fiziológiai szükségletek között az éhség, és szomjúság mellett a szexualitás! Még a csúcson az önmegvalósítás, azaz a bennünk rejlő lehetőségek kiteljesedése!
Az alsó szintek közül bármelyik hiányzik nem lehet teljes a következő!
Én nem azt mondom, hogy nem csökken az első lépcsőn elhelyezkedő alap fizikai vágyak intenzitása a következő szintek teljesülése esetén! De nem szűnik (nem szűnhet) meg, mert akkor veszélybe kerül a felette lévő!
Üdv: Twin
“Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.” (Thomas Alva Edison)
"Bár a harmóniának része kell, hogy legyen a szexualitás is!"
Ezzel egyetértek, de az a kérdés, hogy mit értünk szexualitáson? A testi kapcsolódást, vagy azt a vágyat, hogy lelkileg kapcsolódjunk a másikhoz?
Szerintem a testi kapcsolódás-vágyat egy mélyebb, öntudatlan lelki-egységre törekvésünk hajtja. Lelkileg szeretnénk megélni az egységet a másikkal (...mindennel) és amíg erről a belső törekvésünkben nem válunk tudatossá, addig a test szintjén próbáljuk meg azt kielégíteni úgy, hogy az élmény legalább hasonlítson rá!
Orgazmus alapú szex
Na most, mivel a szexben az orgazmusig eljutva feszültséget gyűjtünk össze, ami az orgazmusban "eldurran", ezért ez gyakran kiváltja az ego határainak részleges elcsattanását is, amitől pedig, félig-meddig abszolút állapotba kerülünk.
Jóformán, a szexszel lehet a legegyszerűbben abszolút állapotba jutni, még csak olyan nagyobb spirituális fejlettség sem kell hozzá! - ezért olyan népszerű a szex, mint drog, örömforrás, tudatmódosító szer.
Átlépve egy ilyen abszolút állapotba, az ember megtapasztalhatja: a legbelsőbb örömöt a boldogságot, a határtalanságot, végtelenséget, szabadságot, jelenlétet,békét, harmóniát, elégedettséget és még sorolhatnám az abszolút állapotokat.
A gond csak az vele, hogy nem maradunk benne ezekben az abszolút állapotokban, mert az ego újra visszaszerzi a hatalmát, összerakja magát és akkor ismét kicsinek, bezártnak, gondterheltnek érezzük magunkat.
Ezért ha elmúlt a drog hatása, akkor ismét "be akarjuk lőni magunkat", ismét vágyunk a szexre, a kielégülésre, a felszabadulásra. Persze a szexre nem csak emiatt vágyunk, hiszen más örömöket is meglelhetünk benne és nem is mindenkit hajt az orgazmus, mert sokaknak nincs orgazmusa, képtelenek elcsattanni, de ebbe most nem megyek bele, ez egy másik téma.
Egy alacsony tudatossági szinten levő embernek az orgazmus csak egy villanásnyira nyitja meg a "mennyországot", míg egy tudatosabb, lelkileg érettebb, nyitottabb lénynek akár hosszú percekre is beállhat általa valamelyik abszolút állapot. Mindez attól függ, hogy mennyire erős még az ego, milyen hamar szedi össze magát a kicsattanás után.
Tehát ezek alapján azt gondolom, hogy a szex (orgazmus) éhségünket az abszolút (egység) iránti vágyunk hajtja. Így aki harmóniában van, egységben önmagával és a világgal, annak nem lesz szüksége a szexre, bármit is mondott erről Maslow!
De van a szexnek egy másik aspektusa is a testi mellett, mégpedig az a vágyunk, hogy a partnerünkkel egyesüljünk. Ezt hajthatja a vonzódásunk a másik nemisége felé és a szeretetünk is, vagy mindkettő.
Dualitás megszüntetése a szexben
A nemiségéhez vonzódásból a férfi és nő egyesülése fog bekövetkezni, ami a világ kettősségének megszüntetése felé hajlik. Ha csináltál már ilyen tantrikus, esetleg meditációs gyakorlatot, akkor tudod, hogy eme két princípium egyesítése szintén előidézi a nagy belső egységet.
Szeretet feloldódás a szexben
A partner iránt érzett szeretet által hajtott szexualitásban pedig érzelmileg kívánunk feloldódni a másikban, a szeretetben, tehát ez is az egység felé hajt, ezt gondolom nem kell ecsetelnem.
Vagyis akár testi, akár a nemiségen vagy a szereteten alapuló szexualitásról beszélünk, mindegyiknek a végső célja és mozgatórugója egy spirituális állapot elérése, kiterjesztése, mégpedig az egységé.
Talán így érthető, hogy aki egységben él, egységben van, annak nincs szüksége arra, hogy a szexen keresztül szerezze meg azt.
Egyet értek...
izi
http://www.youtube.com/watch?v=DA67f5RJm5w&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=lvNQ28K8WWE
Ez az utolsó ígérem! ;)
http://www.youtube.com/watch?v=vIZI--qMB5k
Bocsi....!
Na, azt hiszem a tantrától elkanyarodtunk kicsit Izi varázscerkájához.
Szerintem ez megélés kérdése.
Tantra, vagy szex alkalmával az energiák igenis fel is mehetnek az égik (kundalini), illetve, hiányt, veszteséget is okozhatnak.
Tudatosság függő. Láttam már tesóm kijönni szétszivott mellkassal a szobából, a barátnője aznap is depis volt (mint mindig). Tehát, nem csak férfiaknak lehet ilyen gondja.
Attól függ, létrejön-e az energia-csere. Szóval, ha egy pár, valóban a szexualitásban éli meg az Egységet (elveszik az én határuk, szó szerint azt érzékelik, hogy hol a saját, hol a másik testében vannak , persze lelki szinten, nem azért, mert olyan pózban görcsölnek, ahol már nem is tudják kinek a lábát szagolják), akkor nagyon sokat lökhet a fejlődésükön, bár van egy szint, ahol az ember viszont ráébred, ez az Egység önmagában is jelen van, és már nincs igénye a másik testére, jelenlétére, hogy ezt megtapasztalja.
Röviden, aki energiát veszit, nem dobódik fel szex után, netán közben, annak a zárt személyiségén kell dolgoznia, miért nem oldódok fel, miért nem fogadom be, teljesen a másik lényét. Itt csak az elméletben szereti a másik felet.
Ha viszont a tudatossága túllépte a korlátait, pláne azt, hogy csak akkor lehetek Egy a párommal, ha bennem van, vagy belé hatolok (kinek milyen adottsága van hozzá), akkor ráébred, vele minden Egy. Minden a lényében van már eredően, igy nincs szüksége tapasztalásra, bizonygatásra.
Izidor hol tart? Ki tudja, de a lényeg, ezt mi sem tudjuk eldönteni, maximum csak találgatni. Azt meg szerintem nem is érdemes.
Ami a mi részünk, vegyük el: nekem még tapasztalnom kell, ezért szexelek, aki kifullad, ébredjen rá, miért zárkózik el, aki már túl van rajta, hajrá, már távlatokba
Ha már a Kundaliniről(alulról, gyökér csakra, tudom ezt te tudod, csak másoknak írom le) beszéltél, akkor beszéljünk a másik irányból jövőről is, ami a koronacsakrán keresztül érkezik...ami a Pünkösdi eseményekhez tartozik.
Ez az igazi ajándék, ami olyan szellemmel láthat el bennünket, amiből tényleg nagyon sokat meríthetünk. Rávilágíthat olyan dolgokra, összefüggésekre, amire alapból nem tudnánk rájönni, segít megélni saját tapasztalásként és nem csak olvasottként.
Ami bennem mostanában igen aktív...ezért is vagyok bizonyosságban önmagammal.
Ehhez persze napi szinten nem hanyagolhatom el testi.lelki, szellemi dolgokat...ami nélkül önmagunk alá kerülhetünk hamar.
Számomra nagy felismerés volt az, hogy kontrolláljam a gondolataimat, érzéseimet, érzelmeimet...ami persze nem leányálom eleinte, de szépen lassan a részemmé fog válni és ez által ugyanolyan reflex lesz bennem, mint azok a beidegződéseim, amik eddig behatároltak.
Hogy hol tartok?...ott, ahol meg tudom írni ezen sorokat, ahol van némi rálátásom arra, mennyire kényszerítőleg tud hatni egy emberre a vágy, amikor ebbe menekül.
Tudom ez nem fog tetszeni sok embernek, de én így élem meg. Számomra nagy dilemma volt ez.
Sokáig szenvedtem miatta, mert nem értettem magam.
Kipróbáltam minden félét, de oda lyukadtam ki, hogy bármerre is mentem azt éreztem, hogy magam alatt vagyok. Itt jöttek a támadások, hogy elméleteket gyártok azért, mert gyenge vagyok megtalálni az okot.
Az ok az, hogy még mindig attól függtem, hogy mit szólnak az emberek, így nem lehet élni...de ezt meguntam, rájöttem, hogy akkor vagyok igazán én, ha figyelek a jelekre, bármennyire is nem egyezik a társadalmilag elfogadottal.
Innentől kezdve jöttek a felismeréseim.
Amikor belül egész vagyok, akkor tényleg jól vagyok, nincs hiány. Szerintem ezt nem is kell fokozni.
ha van még egy ilyen hasonló lélek, akkor kiegészítjük egymást, annak ellenére is, ha nem hatolok belé.
Érdekes ez , de ez van.
Szeretettel,
izi
na látod ;)
tudod Te: nem kell azon mindig rágódni, mit gondolnak rólunk mások.
Kérlek, nyiss egy blogot a Pünkösdi energiáról, engem nagyon érdekelne.
Van egy elméletem, amibe nagyon is bele illik, még nevettem is, lehet, nem is látom olyan rosszul a dolgokat.
Már régen irtam ide, vallás történet Buddhanita módra, ahol kifejtettem (nem találom blog volt-e vagy csak hsz, de nem is lényeges, leirom most ide röviden)
Szóval a vallások kialakulási rendszerét, én a csakrák tudatossági szintjéhez mérve néztem meg, eleinte az őskorban voltak a kis testes női alakzatok, amiket Istenkét tiszteltek (legalábbis erre tippelnek a kutatók), aztán szintről szintre haladt az emberiség, Jézust pl: a sziv szintjén ábrázolják. Vagy ha csak a vallások tanait nézem, nem az elnevezéseket, döbbenek rá, milyen szinten egyről beszélnek, csak a szimbólika más. Indiánok: figyeld a sast, meg a természetet, Buddha tanai közt ott a meditáció (éberség, figyelem, jelenlét), vagy a mala, ami tulajdonképpen olyan, mint a keresztényeknél a rózsafüzér, nem beszélve az imáról, ami ha valódi átéléssel megy, na mi az, ha nem meditáció?? Átlényegülés?
Amiről már irtál, az nekem a torok csakra szintje (élő szó), jó lenne többet megtudni erről. Szerintem.
Egyébként sokban véltem azt, hogy Te és Hermess egyről beszéltek, (de majd kijavitotok, ha nem úgy van), csak más a fogalmak elnevezése.
Aztán vártam, nyitsz majd erről is blogot, erre nyitottál is: szúnyogok.
Na ne mááááár???
Úgyhogy kérlek fogad el, újabb elvárásomat ;)
Lényeges-e vallási hovatartozásunk blogomban a "rátapintottál a lényegre" hsz-ban irtam le, jaj, még fiatalon ;)
hahahahahaha
...hogy még soha nem éltem át tantrikus szeretkezést! :)
Legalábbis a hagyományos értelemben nem.
Viszont anélkül is rengeteg érzelmi töltést adhat maga a tudat, hogy az emberfia szerelemmel szereti a partnerét.
És ha szeretkezés közben "kikapcsoljuk" az egót és teljesen átadjuk magunkat az érzelmeinknek, érzéseinknek, ha egész testünkkel érezzük a másik minden kis rezdülését, vágyát, óhaját és a testünk közvetíti a miénket, akkor az öröm hihetetlen magasságaiba emelkedhetünk.
Mi férfiak, főleg itt lent ösztönszinten, életünk folyamán gyakran belefutunk "kóbornumerákba" amelyek semmi másra nem jók csak egy-egy mezei kielégülésre, és hogy az egónkat simogassák néhány pillanatig, hogy aztán majdnem mindig átvehesse a helyét a bűntudat.
Az igazi együttlét azzal akit igazán szeretsz, teljesen más. Olyankor feloldódnak a gátlások, nincsenek elvárások, megszűnik a külvilág és nem marad semmi más, mint az egyesülés, eggyé válás szépsége és öröme. Soha nem lehetsz úgy a jelenben, mint akkor...
És ha ilyenkor a Nőt elborítják az orgazmushegyek, akkor nem az ego hízik, hogy jajdejócsávó vagyok, hanem a lélek töltődik, mert adsz és kapsz. Egyesülsz a szó legnemesebb értelmében és minőségében.
Nem azért kényezteted, hogy előbb túlessetek rajta, hanem azért, mert ugyanúgy élvezed, ugyanúgy érzed ahogy Ő és ugyanúgy felemel Téged is...
És ha a legvégén csattan, ahogy Sanyi említi, akkor a fizikai szinten elszálló energia helyett egy olyan hatalmas lelki energia, belső béke és szeretet járja át az embert, ami jóval meghaladja az elszenvedni vélt veszteséget....
Tehát szerintem majdnem mindegy minek nevezzük, a célja az örömszerzés, és ha ez mindkét felet kielégíti, kiegészíti, akkor el is éri a célját.
Máskülönben megszokássá, esetenként nyűggé degradálódhat, de akkor már tényleg kár időt és energiát pazarolni rá...
Szerintem.:)
Egyet értek szeges.
izi
Teljesen egyetértek veled és Sanyival is és Izidorral is, mert ahány ember annyiféle gondolta annyiféle érzés és megannyi lelki gondolat.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy fontos az, hogy milyen ember a párod, milyen emberrel találkozol, hogy az az ember összhangban van e veled, vagy nem vagy , ha igen és mégsem stimmel valami akkor lelkiekben nem értitek meg egymást, mert nem vagytok egy szinten.
Hiába találtam volna meg a párom a szexben, ha lelkileg nem tudunk kijönni egymással vagy hiányzik a kommunikáció.
Azért értem meg Izidort is mert Ő talán egy másik szinten van ahol nem érzi szükségét a szexnek, mert másban megtalálta azt a fajta kielégülést, amit a szexben már nem, mert talán ő sosem "kötődött" annyira a szexhez. Bár ezt a szintet én sosem érem el és most kezdem megfejteni, megérteni saját vágyaim mivoltát.
Gratulálok neki, hogy elérte ezt a szintet.
Üdv: Kriszti
"Hiába találtam volna meg a párom a szexben, ha lelkileg nem tudunk kijönni egymással vagy hiányzik a kommunikáció."
Annyit még talán, hogy ha a lelkek is egyesülni tudnak, az maga a Csoda.
A Lélek nélküli szex bármilyen jónak is tűnhet az adott pillanatban, mégis csak egy silány utánzat, de ezt csak akkor ismeri fel az ember, ha megtapasztalhatta a másikat, az igazit is...:)