Önmagát reklámozó "megvilágosodott mester"
Én azt állítom magamról, hogy felébredtem. (És ez így is van :D ).
Bele-bele szóltam jó néhány blogba.
Na kaptam a pofámra rendesen. :D
Ezennel kiteszem magam prédának. :D
Szedjetek szét! :D
Tegyetek fel bármilyen kérdést!
Mindegyiket meg fogom válaszolni, ígérem.
Szkeptikusok próbálják meg bebizonyítani, hogy hülyeségeket mondok. :)
Téma: megvilágosodás, megvilágosodáshoz vezető technikák, élet a megvilágosodás után, kell-e nekem a megvilágosodás :), megvilágosodással kapcsolatos tévhitek (pl. egy megvilágosodott csak néz ki a fejéből bambán, a megvilágosodással eltűnik a világ stb... stb... :D :D :D )
Na gyerünk! :D
Hozzászólások
359 hozzászólásNem, nem.
A kérdésem az: Ki vagy te?
Még az a szerencse,hogy eredetileg nem is tőlem kérdezted:),csak én válaszoltam,úgyhogy most ennek okán ki is bújok a válasz alól.
Válaszoljon a megvilágosodott mester:)
Ami engem illet,gondolatban tisztán tudom ki vagyok,de még nem éltem át teljesen,illetve csak meditációban és az nekem nem elég.Azt amit egyébként tudok magamról,azt tökéletesen át kéne élnem ,realizálnom, megvalósítanom.És ez nem volt még meg.
Az egységélmény ,meg sok más igen,és nem mediben,hanem ,,aktuálisan''
Szóval nem hiszem egyébként ,hogy ezt bárki is el tudná mondani,hogy ki ő,mit ahogy Istenről sem tudjuk elmondani ki,vagy milyen,csak azt ,hogy ki,vagy mi nem Isten.
Tehát magamról is csak azt tudnám egyenlőre elmondani ki,vagy mi nem vagyok.
Ha tudod, hogy ki és mi nem vagy... Miért vagy bizonytalan Istenben?
Talán még nem akarsz eggyé válni vele. Miért nem?
Mivel te válaszoltál a3140a helyett, a válasz benned is ott van.
Szóval akkor egy próba még egyszer: Ki vagy te?
aamate
Már hogy lennék bizonytalan Istenben?
Közhelyeket nem akartam mondani,komoly meghatározásokat meg Istenről ez idáig senki nem tudott mondani,még a középkori szentek sem,akiknek megvolt ez az eggyé válásuk,unio mistica. Egyfelől.
Másfelől meg nem erről beszélünk itt,hogy eggyé válás.Eggyé válni csak egy külső dologgal lehet,ami addig nem én voltam,márpedig a megvilágosodás nem erről szól,hanem arról ,hogy tulajdonképpen Én Önmagam lennék Isten. Ezt kéne felismernem,és tökéletesen átélnem,realizálnom.
Nem eggyé válni vele,az Önvalómmal nem válhatok eggyé,mert az én vagyok.
Harmadszor,a megvilágosodással is csak felismertem ezt a dolgot,de még nem realizáltam,mert az már a Nirvána szerintem,ott vagyok Én= Isten,ha azt is megvalósítom.A megvilágosodás ehhez csak a kiinduló pont.
Igyekeztem megválaszolni a kérdésedet.A nirvánában vagyok csak Isten,addig pedig nagyon sok lépés van
és csak potenciálisan vagyok Isten,egyébként mindig más,épp az a minőség,ahol tartok.A megvilágosodott sem a végállomás.Még ő sem mondhatja ,hogy Isten vagyok,csak ha a Nirvánát is megvalósítja.
Az egyesülés istennel az egy külső út.Keresztény, gnosztikus stb..utak.Persze belső út is,de mégiscsak egy külső Istennel egyesülsz.Ez a személyes üdvözülés,individuális út.
A megvilágosodás,/és nirvána/ a személytelen üdvözülés.
Két külön dolog,és itt most az utóbbiról beszélünk.
Bár én az elsőt tűztem ki célként:)
Értelek.
aamate
A csendes, nyugodt, boldog tiszta tudatosság.
A megvilágosodott ezekkel az illúziókkal nem tudja magát azonosítani. Szóval a kérdésem marad: Ki vagy te?
Ezek nem illúziók, hanem a valóság.
Tehát a válaszom továbbra is:
Csendes, tiszta, boldog, végtelen tudatosság.
Ezeket a fogalmakat csak az elme, egy hamis énkép tudja mondani a megvilágosodottról. Szerinte: Csendes, mert nincs énje. Tiszta, mert nincs karmája. Boldog, mert megtapasztalt a tudatosság által minden gyötrelmet és örömöt.
A felsorolt fogalmaid a megvilágosodott számára szükségtelenek, mint maga a tudatosság.
"Ami hátra visz, az az emlék. Ami előre, az az álom."
aamate
Honnan tudod, mit gondol egy megvilágosodott ezekről a dolgokról?
Ez saját tapasztalat vagy könyvekből származó "tudás"?
Van egy gyanúm. Nem biztos, hogy igaz, de felmerült bennem. Te szándékosan írod ezeket és állítod be magad megvilágosodottnak, akinek biztosan mindenben igaza van, aki nem azt mondja, az meg tudatlanabb persze. A cím formája is elárulja, komikus. Azért, hogy megnézd, hogyan reagálunk, mennyire dőlünk be. :) Lehetséges?
Nem vagyok szélhámos.
Ha viszont teljesen visszahúzódok önmagamba, akkor semmi vagyok.
Szerintem akkor is önmagunk vagyunk, ha épp vissza vagyunk húzódva (tényleg ne belekötésnek vedd ezt, csak leírom, hogyan élem meg). Szerintem nem tudsz semmi lenni. :) Különböző állapotaink vannak, de van, ami állandó. :)
Amikor mély álomban vagy, akkor ki vagy te? Kinek/minek tapasztalod önmagad?
Ugyan az vagyok.Mindig.Ébren is,meg aki álmodik,az is ugyanaz.
Legfeljebb,ha annyira mélyen alszom,akkor nem tudok magamról,de attól még én vagyok ,és ugyanaz mindig.
Hmmm...akkor sem a semmi vagyok,hanem egy pont.
Ez pedig óriási különbség.
A pont egy megnyilvánult állapot, gondolj csak egy üres papírra, amíg nem rajzolsz rá egy pontot "üres, semmi, nem létező a pont" :)
ha visszahúzódik önmagába= semmi vagyok= nem nyilvánul meg. Ennyi ;)
Jó,igazad van,de akkor sem a semmi,csak nem nyilvánul meg./nem lét,de az is valami/
Akkor szerinted m a semmi? Ha nem a valami, ami nem nyilvánult meg, illetve a nem lét?
Szamzara a Nírvánában, Nírváná a Szamszárában ;)
Miféle pont? :)
Néha álomban vagy mediben más létezőkkel azonosítom magam és boldogan szárnyalok mint pillangó a sok pillangó között, vagy egy boldogan és önfeledten játszó kacsaként viselkedem, amelyik fürdik a vízben, és örül az életnek, a létezésnek. Vagy éppen egy kicsiny csillagocskához tartozom egy hatalmas és fenséges galaxisban.
Az üresség megélése annyira idegenül érintett, hogy az önmagam semminek megélése helyett még szívesebben érzem magam egy nagy, ismeretlen működő valami részének.
Most még elfogadom ezt és jónak gondolom/érzem, de ha írsz valamit arról, hogy ez után mi a következő lehetőségem, azt nagy segítségnek érezném, s talán könnyebb lenne felvállalni is.
A buddhizmus a tudatunk üresség természetében hisz, ez tény, de könnyen meglehet, hogy nekünk európaiaknak könnyebb lesz azt elfogadnunk, hogy az Isteni Szikrával vagyunk azonosak, amely bennünk található és összeköt bennünket a Születetlen Egy-el.
Jézus is azt mondta, hogy Én és az Atya egyek vagyunk (nem azt, hogy semmi vagyok)
Erre szerintem nincs válasz amúgy. :)
Ki vagyok én?
Vagyok és kész.
Ennyi. Semmi "ki" és semmi "mi" nincs mellette. Vagyok. És mindig vagyok. Sosem ez, és sosem az, mindig csak vagyok. Létezem.
Az Aki és Ami Van. Mi van most épp? Egy ember. Tehát most Ez vagyok, aki épp vagyok :)
Amit az ember embernek hív, az inkább csak körülöttem van. A ruhám úgymond. Én abban az emberben VAGYOK, amiről a többi ember azt gondolja, hogy ÉN VAGYOK.
:P
Igaz, de szerintem az az Én egy differenciálatlan létező, forma nélkül. Így az élethez fontos, hogy formát öltsön, legalábbis külsőleg "kiterjedjen". Így lesz belőle ember :) Csak az emberi mivoltommal tudok mit kezdeni :)
Na így kerek :)
Akkor most már én is megvilágodotam végre? :D
Soha ne akarj más lenni, mint aki vagy
Hát megvilágodottágról nem tudok...:) De lehet, hogy megvilágosodtál :D
:D:D:D:D:D:D