A Korán fogalomrendszerében a pozitív kapcsolatoknak három fokozata van: 1. az igazság (adl, kiszt): amikor az ember azt kapja, ami jár neki, amihez joga van, függetlenül attól, hogy az „adó” kedveli-e őt, vagy sem. „Ne indítson egy nép iránti ellenszenvetek arra, hogy igazságtalanok legyetek velük! Legyetek igazságosak, ez illik az Isten iránti felelősségtudathoz.” (5:8) 2. a szeretet (muhabbet): a jogainál többet adni annak, akit szeretünk, 3.

Szóval tudatosítom magamban az álmodás tényét. Fura érzés, hogy az egész napomat át- meg átszövi az éjszaka gondolata - és most szigorúan arra az időszakra gondolok, amikor le van hunyva a szemem:) Szinte óránként kérdezem magamtól: Ébren vagyok, vagy álmodom?

Tapasztalom, vallom és tanítom, hogy minden úgy történik az életünkben, ahogyan az bennünk belül jelen van. A külső életünk a belső énünk kivetülése. Ma találtam egy idézetet, amelyik pontosan erről szól, gondoltam téma indítónak jó is lesz ide:

Wilfried Nelles: Jóban, rosszban Szerelem, öröm és gyarapodás a párkapcsolatban

Férfi és Nő. Drámák és szárnyaló lángolások tarkítják közös útjukat, összeköti őket sohasem csituló hullámverésben az együvé tartozni akarás, vagy épp az egymástól menekülés.

Egy kérdésem van az olvasókhoz. Felvezetném az előzményeket, és utána remélhetőleg érthető lesz a kérdésem.