Jól sikerült a mai oktatás a Spirit suliban. Vizsgáztattam a 3.-os évfolyamot, utána pedig a megvilágosodásra terelődött a szó. Addig beszéltem róla, hogy lejött egy régi-új tanítás a megvilágosodás eléréséről. Kb. 5 évvel ezelőtt már egyszer rájöttem erre a technikára, de aztán elfelejtettem, pedig szenzációs!
Valószínűleg ezt is csak egy bizonyos tudatossági szinten voltam képes felismerni és ahogy elhagytam azt a szintet, úgy el is felejtettem a spirituális tanítást.

Szeretnék Veletek megosztani 3 szép Karácsonyi verset, amit az interneten találtam.

Karácsony a temetőben

Itt állok a temetőben, néma csendben,
Az élet rohanása messzire lebben.
Reggel van. És mint régen csak ketten vagyunk.
Ilyen a mi meghitt, boldog Karácsonyunk.

Óh! Ha elmondhatnám, mennyire hiányzol!
Nincsen, olyan nap ne gondolnék rád százszor.
Hiányzik jó szavad, gyengéd érintésed,
Nagy emberséged és boldog nevetésed.

Még most is hallom korholó, feddő szavad:
- "Fiam! Mindig a jó, igaz úton maradj!"

“Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól csupán önmagát szereti. Önmagunk elvesztésének a legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása önzés, legalább annyira, mint a szeretet elutasítása.” (Tatiosz)
Ma találkoztam a fenti idézettel és azt hiszem meg is tapasztaltam az igazát. A mai nap egyébként is komoly felismeréseket hozott nekem, de ha jobban belegondolok szinte mindegyik az önzésre vezethető vissza.

Sziasztok!

Nem nagyon blogoltam itt még, de itt az ideje, hogy elkezdjem. :-))
Pár napja volt a szülinapom és ilyenkor szokásom kicsit átértékelni az eddigi életemet, kudarcokat, sikereket, jövőbeli terveket egyaránt. Amúgy is analizálós alkat vagyok, de ilyenkor még inkább magamba fordulok és igyekszem átértékelni önmagam, hol tartok, meddig fejlődtem, fejlődtem-e egyáltalán. Alkalmazom ezt nem csak a felszínen, hanem mélyebb meditáció szintjén is igyekszem megtenni, bár az utóbbi még döcög kicsit, de nem adom fel.

- Mondd, Pinokkió, milyen volt marionettbábunak lenni?

- Kényelmes. Nem kellett döntéseket hoznom, megtették Mások helyettem.

- Nem volt olyan érzésed, hogy nem vagy szabad?

- Nem. Annyira ügyesen mozgatták a zsinórjaimat Mások, hogy észre sem vettem, hogy nem a Szabad Akaratomból mozgok. De amikor elszakítottam a zsinórjaimat a Belső Hang tanácsát követve, megéreztem, milyen Határtalan Lehetőség is a Szabadság. Elveszítettem a Korlátaimat, és a Korlátlan Szabadságot kaptam helyette.