Mindenféle

Spirituális magány

Legelőször arra gondoltam, hogy folytatom bejegyzésemmel a Társas magány topicot, de rájöttem, hogy ez más. Emberileg nem érzem magam magányosnak. Vannak barátnőim, családtagjaim, akikkel tényleg bármiről tudok beszélgetni, én elfogadom, szeretem őket úgy ahogy vannak, és ők is elfogadják a spirituális "másságomat". Élénken érdeklődnek életem eme részéről is, tényleg mindent el tudok nekik mesélni.

Nézőpont

Hallgattam valakinek a történetét az élethelyzetéről, és magam is kilátástalannak láttam. Nem csak az ő tehetetlenségét éreztem, hanem a sajátomat is. Ezt fájdalmas volt megélni, és elszomorított. Újra erősödött bennem az a meggyőződés, hogy van, akin nem lehet segíteni, vannak emberek, akik nem tudnak változni, és vannak helyzetek, amiből éppen nem lehet kimászni. A legnagyobb jóindulatunk ellenére sem. Gyakorlatilag egyetlen megoldás van ilyenkor, az pedig az elfogadás.

Test és a spiritualitás

Jelen esetemben fogfájással küzdök és igyekszem megfejteni, hogy mi lehet az oka(amihez már kaptam támpontokat..köszönöm!) és mindenki más azzal elintézni, hogy menj fogorvoshoz. Na, DE valamiért még úgy gondolom, hogy nem kell(ene) elmennem, mert azzal, hogy meggyökérkezelik a fogam, akkor ugrott egy (sor) tanítás, tanulás... Jó, előbb utóbb úgy is el kell mennem..."nincs mese"!

A teremtés himnusza

A hindu vallás legősibb védájából, a kr.e.II. évezredben íródott Rigvédából van ez a gyönyörű vers, magyarra Szabó Lőrinc fordította. Nekem nagyon tetszik, és számomra az az üzenete, hogy nem érdemes túl sokat agyalni mindenféle spirituális dolgon...

Hol van a boldogság?

Keressük a boldogságot a világban, a kapcsolatokban, a munkában és a szórakozásban, - keressük mindenütt, mégsem találjuk! Az olyan közhelyek, mint: "A boldogság attól lesz sok, ha másoknak is adunk belőle!" - is elég elcsépeltnek hangzik, mint ahogy az elillanó boldogság, vagy a csendben, békében, szeretetben vagy harmóniában megszülető boldogságot sem tartjuk valósnak. Mi hát a boldogság és hol találjuk meg azt?

Halál

Mit jelent számunkra a halál?

Vannak-e visszajáró lelkek?

Volt már érdekes tapasztalatotok a halállal és a halál utáni léttel kapcsolatban?

Miért sírunk ha egy szerettünk meghal? Kit siratunk olyankor egyáltalán....!?

Három

Én mint ember.
Akaratos éles fegyver.
Birtokló gőgös, üvöltő,
Ki keresi mennyi egy emberöltő.
Féltékeny, kapzsi irigy,
gyötrelmes szánalom.
Mint ember csak ezt számítom.

Én mint kereső.
úttalan útvesztő,
kétkedő koldus, irgalmas szamaritánus,
gyóntató pap s máglyára sem méltó eretnek
ki csak keresi utai, vajon merre vezetnek.

Én mint lélek.
Szeretem hinni a sötétnek,
a testemből áradó fények.
Fáklyája az némelynek
Másokért élek de magamért remélek.
Tudom. Látom még nem élek.

vandorlelek blogja
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

A tudás hatalom, viszont a nem tudás bölcsesség!

Gyakran írok a jelenről, mert egy rendkívül tanulságos kor ez, ezen kívül szeretek benne élni. Ennyi információhoz és tanulási lehetőséghez, mint ma, sosem jutott még az ember. A tanulási folyamat konzekvenciája egyszerű: felhalmozni annyi tudást, amennyit csak az ember bír, azért, hogy végül a bölcs megfejtse, semmi szüksége a tudásra. Azonban idáig a legtöbben nem mennek el. A felismerés kétségtelenül terhes, a hatalom nagy úr.

Sámánhegedűs

Tegnap találkoztam egy csodálatos emberrel Esztergomban egy összejövetelen.
Ez a honlapja, ahol a zenéibe bele is lehet hallgatni:
http://www.enricomusic.hu/relax_cd.php
Szerettel közvetítem közösségünk minden tagjának.
Eta

naphold blogja
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Harag-lerakat: negatív érzések befogadása

Egy ideje mocskosnak éreztem magam lelkileg. Elkezdtem kutakodni, és oda lyukadtam ki, hogy harag-lerakat van bennem. Még a szót se vallottam be magamnak. Azt mondtam "neheztelek" ...így mérgeztem magam. Folyamatosan.

Navigáció

Kövess minket!

Friss hozzászólások

Friss tartalom

További linkek

Szavazások

Politizálsz?

Keresés

Belépés