Van, amikor nagyon is sokat tehetsz a másikért, akár megmentheted Őt saját magától, máskor pedig nem tehetsz érte semmit sem és ezt így kell elfogadnod!
Nem könnyű tisztán látni ebben a kérdésben, ezért mutatok neked pár új megközelítést, amelyek segítenek megérteni az elakadásaitokat:

Első szabály:

Minden ember fejlődni akar!
...csak már nem mindenki tud!

Mélyen belül mindenkit hajt a vágy, hogy jobbá váljon, a kíváncsiság az új dolgok megismerésére és a kényszer, hogy megoldja a problémáit.

Azonban mire felnőtté válunk, a kudarcaink, a neveltetésünk, a biztonság keresésünk és a megszokásaink gátat szabnak ezeknek a nagyszerű erőknek:

• Elveszítjük a kedvünket az új dolgok felfedezésétől és a tanulástól
• A kudarcaink miatt lebénulunk, remény vesztetté válunk
• Félünk minden változástól, ami bizonytalanságba taszíthat
• Félünk megnyílni kapcsolatainkban, mert az magával hozza a csalódás és fájdalom kockázatát
• Már nem hiszünk a jóságban és a fejlődésben, elveszítjük a hitünket
• Ideológiánk és hitrendszerünk megfoszt a szabadságtól és tisztánlátástól
• Nem tudjuk merre induljunk, kihez forduljunk segítségért

Hiába akarják az emberek megoldani a problémáikat és szeretnének fejlődni, ha nem tudják kezelni az ezzel járó változást, félelmeket, veszteségeket, fájdalmat, nehézségeket!
Ha ezen akadályok megszüntetésében tudsz nekik segíteni, akkor átlendítheted Őket az elakadásukon!

Emlékezz vissza, a Te elindulásod és az azóta elért sikereid is azon múltak, hogyan győzted le a belső ellenállásaidat vagy találtad meg a használható válaszokat, a hiteles tanítókat.

A fejlődés kulcsa, az akadályok eltávolítása és a válaszok megtalálása!

Ha segíteni szeretnél a szerettednek, akkor ezen akadályok felszámolásában segíts neki és Ő magától elindul majd az úton!

Második szabály: