Megvan a lakás, alakul a kapcsolat, és alakulok én is, szépen lassan át. Hogy mivé, azt még nem tudom meghatározni. Vannak az új életemben amik tetszenek, vannak amik nem. De ez eddig sem volt másként.
Most, hogy a magam ura lettem, kezdem élvezni, hogy akkor és oda megyek, amikor és ahova akarok. Ha akarok. Ha nem akkor sincs baj.
Elfelejtettem már azt, hogy milyen az amikor az ember szívből tud mosolyogni, akár csak magán, akár azon, hogy megint milyen szép reggelünk van. Ami magában hordozza az új dolgokat. Legyen az bármilyen kicsi, közepes, vagy nagy dolog.

Mi a boldogság? Mi kell a boldogsághoz? Hozzászólásokat és véleményeket várok. A boldogság az ugyebár egy lelkiállapot, mindenki hasonlóan érzi, de mindenki számára mást jelent.Összefügg olyan dolgokkal, mint testi-lelki egészség, pozitív célok, szeretetteli kapcsolatok, sikerként megélt események, önmegvalósítás, optimizmus.....Vagy mégsem?

Sokszor olvasok mindenféle meditációkról, de sehol nincs leírva, vagy legalább is nem találtam, hogy milyenféle technikák útján jut valaki meditatív állapotban a céljához.

Többször olvastam már, hogy le kell menni a belső bölcsességhez, vagy a belső mesterhez, és majd az elvezetgeti az embert.

Erről is szeretnék némi információt kapni, hogy mi, vagy ki ez a belső bölcsesség, és miként lehet kapcsolatba kerülni, illetve hogy ezáltal miként lehet mások ilyen belső dolgaival kapcsolatba kerülni?

Úgy tapasztalom, hogy valamennyiőnkben ott él - kortól függetlenül - belső gyermekünknek az az aspektusa, amelyik önérvényesítésre törekszik.
Akár tudatosítjuk, akár nem ott él bennünk, általunk és - a maga sokszínű és eltérő módján - érvényesülni igyekszik a világban.

Az a kérdés bennem, hogy mi a helyzet a vágynélküliséggel? Van olyan nézet, hogy vágyra van szükség a teremtéshez. Aztán olyan nézet is van, hogy a boldogság a vágynélküliség állapotában van. Szerinted?