...de akkor a legfontosabbat ,amit mond,miért hagyod figyelmen kívül?

,,Rogers a „feltétel nélküli pozitív elfogadás” módszerét alkalmazza, aminek jelentése egy személy elfogadása „alapvető értékének kétségbevonása nélkül”.

Úgy gondolom,hogyha egy másik ember felvetésére válaszolunk egy közösségi oldalon,akkor magával a felvetéssel kéne törődni,nem pedig a személlyel,hogy ő
milyen,mi ,,a legnagyobb hibája'' stb...,ugyanis nem így kéne érvelni,és az igazunkat bizonygatni.
A válaszom tehát neked szólt,mert Te kommunikáltál velem végig személyeskedő gangnemben.

Ha Rogersel értesz egyet,akkor a legfontosabb megállapítását se hagyd figyelmen kívül:)
Még egyszer,hogy szokd:

,,Rogers a „feltétel nélküli pozitív elfogadás” módszerét alkalmazza, aminek jelentése egy személy elfogadása „alapvető értékének kétségbevonása nélkül”. /W/

Úgy tudom ez az oldal már régen másról szól,nem arról,hogy régi sérelmek,elfogadás képtelenség,elfojtott agresszió és társai miatt egy másik emberen ,vagy időnként az egész közösségen éljük ki a frusztrációnkat.

Ez a blog Maslow tanításáról szólna,ahhoz kéne hozzászólni, hozzászólni,nem egy másik embert csesztetni, belekötve minden mondatába.
Az sem zavar,hogy egy másik ember újra leírja, /hátha észreveszed?/,hogy ,,kulcsfontosságú gondolat'' az amiért itt egyre bőszebben pattogsz.

Persze az ilyen örökös elégedetlenkedőknek,kötekedőknek nyilván hogy nem az,mert ha az lenne,akkor képesek lennének elfogadni,hogy nem lehet minden ember az ő klónjuk, és nem gondolkodhat úgy mint ők.

A mai napig nem fogadtad el az új Felhasználási feltételeket,folyamatosan ellenkezel, kritizálsz,sértegetsz mindenkit aki nem a Te egyedüli ,megkérdőjelezhetetlen igazságodat vallja. Nem egyszer ezt kiterjesztve minden emberre aki ezen az oldalon ír.

Én ebben a játékodban nem óhajtok részt venni.
Egyedül Te nem vagy képes észrevenni,hogy ez az oldal már nem erről szól.
Nem terápiás oldal! Az meg külön szomorú,hogy még a feltett kérdéseid sem a sajátjaid,és hagyod magadat más által mozgatni.

Kérdezni én is tudok,ráadásul saját kútfőből,nem mást szajkózva.

1.Miért képzeled ,hogy mindentudó,és mindenható vagy?

2.Miért képzeled ,hogy csak egy igazság van,a tiéd?

3.Miért csípi mindenki a szemedet,aki másképp gondolkodik a világról,mint Te?

4.Miért vagy képtelen elfogadni azt ami-,aki más?

5,Miért vált ez ki agressziót belőled,és miért veszed üldözőbe ezeket az embereket?

6.Miért nem próbálod megkeresni,az agressziód valódi okát,vagy ha hangzatosan elveted a meditációt,és hülyeségnek tartod,miért nem vezeted le valami egészséges sporttal?

7.Miért vagy képtelen az Elfogadásra,miért vagy bosszúálló?

8.Ha már ennyire tévedhetetlennek tartod magadat,akkor mégis miért hagyod magadat befolyásolni?/Sajnos nem a párod által,mert az legalább a hasznodra válna./

9.Miért vagy képtelen a VALÓDI SZERETETRE,ami FELTÉTELEK NÉLKÜLI és ELFOGADÁSON alapul.

,,Mindössze annyit tennék mellé, hogy ha Isten hegyeket akar velünk elhordatni, akkor eszközt is ad hozzá.''

Az eszköz is mi vagyunk:)

,,A különböző blokkokról, lezárásokról pedig az a véleményem, hogy minél jobban ragaszkodunk hozzájuk, annál inkább szembetalálkozunk velük az életben.
Egészen addig, amíg le nem tesszük, meg nem haladjuk őket...:)''

Ne haragudj ,de ez a kijelentésed kb. olyan ,mintha én az autószerelésbe akarnék beleszólni.

Ez a blokk dolog,meg lezárások,teljesen automatikus folyamatok,észre sem vesszük. Bizonyos helytelen cselekedeteink,hozzáállásunk,hazugságaink,elfojtásaink következménye.
Akkor derül már ki,amikor egyre több a problémánk és nem tudjuk miért,vagy krónikus betegségek lépnek fel,és sehogy sem gyógyulnak.
Ilyenkor az ember többnyire kezébe veszi a sorsát,és szép lassan kiderül a turpiszság.
/Hogy mit művelt magával,és észre sem vette/
Bár Te ezekben a dolgokban úgysem hiszel. Minek meditálni,meg csakrák,energia, egyebek...:)

Meg kell haladni...hahaha...mintha az úgy menne. Persze,minden a fejben dől el,az igaz,de
az eredményért tenni is kell.
A fejben hányszor eldőlt már,Istenem,és mégis az ember újra és újra bele tud esni ugyanabba a hibába. És bizony ilyen az ember, így van kitalálva,hogy ezeknek a dolgoknak ilyen következményi vannak. És ez még arra is érvényes,aki nem hisz benne:))) Merthogy ő is csak emberből van:)

Az ilyen dolgok már csak egy tökéletesen megvalósított embert nem érintenek. Addig pedig dolgunk van ezzel is. Hinni meg mindenki azt hisz ,amit akar. Természetesen Te is:)))

Azt hiszem az útkeresőknek ez az ami a legnagyobb gondot okoz,amiről itt írsz.
A két szélsőséges tanítás,a szellemiek,és az anyagiak/pl. materialista tudomány,vagy Biblia,stb.../

A kettő között kéne valahogy megtalálni az egyensúlyunkat,mert a szellemiek mutatják az utat,az eredetünket és a visszatérésünket,viszont az anyagból kiinduló,és ott tartó tanítások meg arra tanítanak talán,hogy most itt vagyunk,ezt kell megélnünk,nem lehet már most elszakadnunk ettől a világtól.
A szellemi utakat járó ember nagyon hamar beleesik abba a hibába,hogy elszakad az anyagtól,és csak
lebeg,és nem tudja mi az a rengeteg probléma az életében,ami ennek következtében kíséri /az anyagi síkon:)/

Kétségtelen ,hogy a materialista tanításokat meg kell haladni,de nem lehet teljesen elvetni.
Ezt pedig szerintem úgy lehet megtenni,hogy nem elméletekhez ragaszkodunk,mert az ugyanolyan ,
mint a vallásban a dogmák,hanem megpróbáljuk mindenből kivenni az értékeket,és ezeket integrálva
előbb utóbb az emberben mintegy szintézisként lesznek a tanítások,nem elméletekként dogmaként.

Ez hasonló a gondolkodáshoz,hogy az ember aprólékosan külön külön elemzőként látja a e világot, és darabonként rakja össze,vagy analógiásan egyben látja az egészet.
Szerintem erre kéne törekednünk,hogy az egyensúlyt megtaláljuk,és ne essünk át egyik,vagy másik oldalra./Bár amikor az ember mégis ezt teszi,valószínű ,hogy valamiért annak oka van./

Az én személyes hitvallásom az,hogy azért vagyunk itt,hogy a szellem általunk átjárja az anyagot. Mintegy meg ,,istenitse'' azt.
Ha azt nézem ,ahogy jöttünk,hogy a szellem alá szállt az anyagba,nekem ez azt mutatja,hogy nekem is személy szerint az a dolgom,hogy bennem a szellem átjárja az anyagot,egy belső alkímia által,felemelve azt.

Én az összes szellemi tanításból ezzel a szintézissel /amiről beszéltem/ ezt vettem le.De ezt nem lehet úgy megcsinálni,hogy elszakadok az anyagtól:)))
Vagyis nagyon nehéz dolgunk van. Újra és újra észre kell venni magunkat,ha túlságosan belemerültünk az egyik síkba,és mindig arra törekedni,hogy valahogy a három síkon ahol egyaránt léteznünk kell,megtaláljuk az egyensúlyunkat.
Hát ez szinte lehetetlen,mert adott intervallumban ,hol itt vagyunk,hol ott:)))
Talán ez lenne az Önmegvalósítás,amikor ez már nem okoz problémát,nem külön-külön éljük ezeket a síkokat,hanem tényleg minden egy./mindhárom síkon egyszerre létezünk/

Azt hiszem ezt csak a szellem tudja megtenni, a nagy Én /bennem/,hogy átjárja és felemeli magába az anyagot,én a kis én azt hiszem annyit tehetek ,,csak'' ,hogy törekszem erre,teszek érte,és elhárítok minden akadályt magamban,ami a ,,szellem útjában áll".