Kedves Hermess, köszi, hogy szóltál a bejelentkezéssel.
Ami azt illeti, minden igaz, amit mondasz...de nézz körül. Őszintén, hány ilyen tudatos férfit látsz? Mert elhitetik velünk, és lehet valamilyen szinten igaz, minden meg van írva előre, bármit is teszek.
Eleinte én is hittem, ma már tudom, hogy nem teljesen igy van. De ehhez észre kell venni dolgokat tudatosan, ugye? Egyszerűbb valóban úgy élni, hogy mindent az Isteni gondviselésre kenek, mosom a kezeim. Na de akkor hol van a választási lehetőségem, hogy vállaljam a felelősséget mindazért, amit teszek, tettem. Nem Isten a hibás a hülyeségeimért, nem az a valaki, akinek hatalmat adtam felettem (főnök, guru, szülő, asztrológus stb), hanem én magam felelek magamért. Ugyan ki érti ezt meg? Most arról beszélek, hogy a megértés szintje még messze van a kritikus tömegtől, bár kétségkivül azt hiszem az utóbbi 2o évben robbant a tudatunk. Addig is marad az, hogy próbálja mindenki kihozni az életéből, amit tud, és próbál úgy megbirkózni a hiábavalóság érzésével, hogy ne őrüljön bele.
Köszi a gondolataidat, igazán elgondolkodtam rajtuk. Minden igaz, de hogyan tudja bárki is megállapitani, melyik szinten ragadt le? most nem arról beszélek, hogy gyakorlott meditálók ráéreznek, hanem az egyszerű, sima mezei emberről? Várva válaszod, minden jót