szívedben hordod.(lehet,hogy még mélyebben,a gyökércsakrádban,de semmiképpen sem választás kérdése.) Szerintem mindaddig magyar vagy,amíg annak vallod magad,amíg keresed a Hozzád hasonló beállítottságú magyarok társaságát,amíg léted fő kérdéseit magyarul gondolod végig,amíg az összjó irányába indulsz,amíg könny gyűlik a szemedbe a Himnusz hallatán,és amíg rögtön hazasietsz,ha bajában vagy örömében hív a haza.Tedd jobbá ott a világot,és ha lehetőséged lesz rá,akkor az ott megteremtett ragyogást csatold vissza oda,ahonnan most elindultál.
Jó utat,boldog,izgalmas életet! Üdvözlettel :felacso

Legbelül a belső fénymag a lélekszikra van.Ez/ő önmagában is tökéletes,számára nem hajtóerő a megmutatkozás igénye,mert ő a vanság,a minket átsugárzó lét,a szeretethez kapcsoló szál.Ő mindenkinek saját gyönyörűsége,és minden valódi szerelmet mindkét részről az ő jelenléte hat át.Ez a híd a megnyilvánulatlanba,a legbelső "pont" ameddig magunkban és másban el lehet jutni.A valódi transz a benne való megsemmisülés,feloldódás utáni.
A bármire,(így a megnyílásra )való igény is ennél külsőbb rétegek igénye.Az én megfogalmazásomban vagy a
léleké,tehát azé az információs szerkezeté,amely hordozza eddigi életeink tapasztalatait,és az ezekből következő megtapasztalandókat,helyrebillentendőket,vagy a még "külsőbb"
egóé,tehát az ebben az életben az előbbiek elvégzéséhez kialakított múló dolgokkal,gondolatokkal való azonosulásinkat,magunkkal összetévesztett önprogramozásunkat (és az ezekből fakadó vágyakat,félelmeket)jelenti durván leegyszerűsítve.
Mindkettő eszméletlenül mocskos.Ami nem jelenti,hogy a belső mag szeretetével nézve nem csodálatos alakzat.De ha végignézek a magamon,és a legéteribb szerelmeim egóján is,és azon,ami a lelkükből megnyilvánult általa:mérhetetlen fájdalom,pokoli szenvedés a mélyben,és a tisztább helyeken (a még mélyebbről kisugárzó )gyémántcsillanás.
A szerelem,a barátság nem erre kíváncsi,nem lelki terápia.A saját és a másik lelke és egója Augiász istállójának a belső gyémánt fény szeretetáradásával való átmosása egyes esetekben következmény lehet,de sosem a célja.A szerelem ,a barátság a töredezett formák összecsillanása.

Röviden:Az a szint,amin már érdemes lenne összeolvadni:nem igényli senkinél sem az megnyílást,mert önvalójánál fogva már öszeolvadt,és az egység része.
Az összes őt körülvevő burok mocskos,és az ezzel való foglalkozás:meditáció,barátság,szerelem olyan mint amikor a macskák elegánsan tisztálkodnak,nyalják magukat és egymást,és közben és utána felcsillan a szőrükön a szépség,de végül is mégis csak koszt takarítanak,de nem tartanak a művelettől.Talán a vízbedobásos tisztulás felel meg az ő esetükben a Te általad megemlített (mások által félt)kockázatos és veszélyes belső teljes megnyílásnak.Iszkolnak is a kád közeléből,ha csúszásveszélyes a helyzet!
Üdvözlettel :felacso

A múlt héten természetgyógyásznál voltam,akit a számítógépes vizsgálatot végző volt kolleganőm ajánlott,hogy kisírhassam magam.Ő elbeszélgetett velem,megmasszírozott,és egy vezetett meditációt is végigéltem vele,aminek során egyszer megtörölgette a szemem könyékét,amit én közben és utána is száraznak érzékeltem.Volt utána egy mondata,miszerint nekem a lelkem sír,amibe időlegesen most megnyugvást találtam,elfogadva azt,hogy előfordulhat,hogy soha nem zokogom ki magamból igazán azt az érzéscsokrot,aminek ez lenne a legmegfelelőbb kimeneti útja.Bár egy oktató a Metafizikai Akadémián a szünetben két mondattal gyermekké tett,annyira ,hogy a sírás facsarta az torkom.Őt beteszem a bevonzandó lehetőségek közé,és mint alkalom hamarosan elérhetővé fog válni,addig meg fél lábon is kibírom.De ha valaki tud ajánlani olyan személyt,aki általában képes megnyitni a másik érzelmi tűzcsapját,tennék még próbát magammal. Üdözlettel : felacso

azt szokta mondani,hogy a házastársak tartsanak távolságot egymástól.Ez ellen minden szerelmes szív tiltakozik.
Mindkettőnek igaza van.
A szerelem egy megnyílási állapot,feloldódó énhatárok,regresszió,és a másikra való összpontosulása a figyelemnek.Olyan érzés szellemileg,mint amikor az ismert világegyetem mellett hirtelen megjelenik egy másik.Az összes csillagász ilyenkor önkívületi állapotba kerül.Ilyenkor másra figyelni?Feloldódni egymásba.Ez a normális.
A gyakorlati együttélés viszont rutinokat alakít ki,ami egymás változásának folyamatos érzékelése ellen hat.Nem lehet minden nap a legmélyebb lelki bugyrokig lebeszélgetni.Pedig milyen jó!A veszély:az előkapart aknák hajlamosak fölrobbanni.Az átlagos lelki fejlettségű ember nem tűzszerész.
És ez még az olyan kapcsolatokat is tönkreteheti,ahol a felek "valahol mélyen,túl a szavakon"tartoznak össze,ha legalább az egyik fél érzelmi áradása ellenére spirituálisan tompa,önzésébe veszett,torzult,hiányos fejlődésű.Már pedig én akkor az voltam(és most?),és hiába volt lelki összhang,éjszakába nyúló beszélgetések,élveboncolás,pont ez vezetett a pokol felé.
Ezért érthető a távolságtartásra ösztönző tanács,mert aknamezőt kerülnek el.
De akkor meg egy korrekt üzlet megvalósítása közben a lét értelme sorvad semmivé:hisz minden fejlődés próbája és alapja,és értelme:két létező kölcsönhatása,ami lehet szerelem,barátság,ismeretség,stb.
Osho az eszményt állítja elénk.De hányan vagyunk lelkileg olyan tiszták,hogy a másik számára az utolsó sötét foltunkat is megm
utassuk, szépsége ragyogásában még undorítóbbnak érezve azt?
Piha!Én félelem nélkül nyílok meg,mert Skorpio ascendensem révén védve vagyok:a farkam marni mindig kész,ha ezzel utólag visszaél bárki is.(Mondom első blickre,mert magamról felszínes információkat tényleg gátlástalanul osztok ezen az oldalon meg,függetlenül attól,hogy kíváncsi-e rá bárrrki is,ha a témához tartozónak vélem.Alatta viszont a semmi,a mélysötét ragyogás.Ennek nyitása nem akarat kérdése,az már szerelmi transz.Tantra?)
De megtapasztaltam már,hogy igaz,odaillő,nekem lényegtelen információ
tálalásával jéggé lehet fagyasztani a másikat,akiről azután tompa fényű üvegszilánkokként pattog le a pajzsát éppen oldani kezdő szerelem,ahogy lelke legérzékenyebb pontjában (emlékeitől forgatva ) újra tompaságba sebzi Őt a tudatlanságból beledöfött kés.
Nehéz felmérni ,hol tart a másik.Szellemileg,lelkileg,és testileg is különböző fejlettségűek,teherbírásúak vagyunk.
Lelki összhang,a teljes egybeolvadás igénye és gyakorlata nélkül valóban csak a testek vannak együtt.Ez sem semmi.
A lelki összhang és a teljes egybeolvadás igénye ugyanis akár a szexualitás gátjává is válhat az adott kapcsolatban.Ha túl nagynak érzi az egyik fél a másik lelki, szellemi és vonzásbeli fölényét,akkor testileg nem aktívvá válik,hanem csak a csodálattól félájultan piheg.Ezt is megtapasztaltam már.(Félreértéseket elkerülendő: az adott kapcsolatban én a csodáló voltam).
Olyan is van,amikor lelki összhang és megnyílás esetén is csak barátság lesz a dologból,bár abban az esetben ,amit én éltem meg,a másik fél minden lelki nagysága ellenére nagyságrendileg nagyobb mértékben volt lelki sérült,mint ahol éppen akkor én tartottam.(Gondolom értékelve utólag a tényeket én,de azért akkora különbség mégse lehetett,mert akkor nem egymást kaptuk volna kirángatni a posványból.)
Olyan is van:amikor minden lelki megnyílás ellenére nincs közös életfeladat,érdeklődés,örömszerző tett,és érdektelenségbe fúl az ügy,mert csak egymás lelkének pátyolgatása lop némi fényt a résztvevők szemébe.
Összegezve:Osho tanácsa :eszmény.Gyakorlása nélkül élni nem érdemes.Többé válni csak így lehet,de csonkabonka felek könnyen mészárszékké változtathatják vele a kapcsolatukat.
Én,mint Skorpió ascendensű javaslom mindenkinek:
minden kapcsolatba maximális óvatosággal és körültekintéssel kell fejest ugrani,belevetni magunkat,
és utána már lehet is szaladni egymás megismerése útján
a lelkünkben felmerülő lomha krokodilok hátán cikázva
az áramló víz egybemosta Énen és Ten át
a túlpartig,és újra vissza ,és megint,
amíg a Tengerrel eggyé nem válunk.
Üdvözlettel : felacso
U . i .: Mit tesz Veled a másik?
A félelem ellenszere:a csak azért is lépni (jelen esetben megnyílnom.).Utána már az elme is lebizonytalanodik az ellenkezésben,mert van már előkaparnivalója arról,hogy milyen is volt a múltkor a félelmetes taLányban,(ismeretlenben).Én pl.mindig csak egyre csodálatosabbnak látott emberek társaságát keresem,és nekik megnyílni élmény,és amit ők mutatnak az a viszontkincs.Legrosszabb ,ami történni szokott,hogy levonom a tanulságot,hogy ehhez még nőnöd,fejlődnöd kell Csongor,mert bizonyos életterületeken a koronacsakrád is csak a szexcsakrájáig ér fel.A szeretetteli elválás ilyenkor enyhe torokszorító érzéssel jár,de ez nem igazi ár az életért.