Szia!

Először is köszönöm a hozzászólást!
De azt hiszem félre értettetek! Nem az én édesanyámról van szó "szerencsére"!
Nekem küldték a levelet, és így tettem fel ide!
De azért megpróbálom átadni neki amit üzentél!

Köszi,Évi

Sziasztok!

Nagyon örülnék, ha valaki tudna nekem is segíteni, hogy mi állhat a problémáim mögött, és hogyan tudok segíteni magamon. :)

Az egyik az a nőgyógyászati problémák. Már kb. 12 éves korom óta állandó jelleggel elő-elő jönnek nálam. Hol gombás fertőzés, hol petefészek gyulladás, hol a méhem van begyulladva stb. stb.
Az orvosom azt mondja hajlamos vagyok rá, és nem lehet mit tenni.
Bár igaz, hogy mióta megszületett a kislányom szerencsére sokkal ritkábban van, és talán enyhébb lefolyású is, de azért van.
A bioenergetikusom azt mondta, hogy a nőgyógyászati problémák hátterében az áll, hogy nem érzem "nő"-nek magam. Tényleg hatalmas önbizalomhiányban szenvedek, de mit tudok tenni ez ellen?

A másik problémám pedig, hogy 16 éves koromban volt egy ciszta a bal szemem alján, és ezt akkor kiszúrták, el is tűnt, majd pár hónap múlva visszanőtt, és azóta is ott van. Már 12 éve, mert hogy 28 éves vagyok. :)
Nem zavar, nem fáj, de azért aggaszt hogy ott van, és miért.

Köszi, ha valaki tud segíteni, Évi

Sziasztok!
A féltékenyég egy borzasztó érzés mind annak, aki érzi, és annak, aki miatt érzik.
Persze, mint írtátok van normális határszintje.
De ettől függetlenül én úgy gondolom, mint már sokan mások itt előttem, hogy a féltékenység mindig abból adódik, hogy saját magunkban nem bízunk, nem vagyunk megelégedve saját magunkkal. Úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég jók a másiknak, és ezért lehet hogy jobbat keres.
Ezeket saját tapasztalatból írom, ugyanis én tudom, hogy mikor féltékeny voltam, mindig az önbizalom hiányom okozta ezt igazából.
De persze azt se felejtsük el, hogy vannak olyan esetek is, mikor egyszer csak féltékeny lesz valaki, mert megérez valamit, és hát ennek általában megvan az oka.

Nekem ez a rövidke véleményem! :)
Évi

Szia Mareta!

Ez érdekes, mert nem is kell olyan sokáig néznem egy tárgyat, és én is mindig látom magam előtt csukott szemmel utána a formáját, bár általában fehér fényű, de ugyanaz a forma. De én azt hittem ez a látott nappali fények miatt van. Akkor mégsem?
Évi