Nekem egy jó érzés a szívemben.

Esthajnalka

Nagyon is értem amiről írtál, bár lehet pár hónapja még nem így lett volna.
Akkoriban nagyon sokat idegeskedtem, nagyon sokszor éreztem magam tehetetlennek.
Aztán történt valami: egészen véletlenül - már nem is emlékszem hogyan -, idetaláltam erre az oldalra. Amikor a férjem éjszakás volt, esténként olvasgattam a fórumokat, hozzászólásokat, és rengeteget tanultam belőlük akarva-akaratlan. Ez segített kilábalni tulajdonképpen, és azóta velem is az történik, amit te is leírtál, hogy valahogy a kívánt helyzetbe kerülök. Ha valami mégsem úgy sikerül, akkor már én is tudom, hogy az nem az én utam, és nem bánom már ha úgy alakul, mert tudom minden rendben lesz.
Mostanában pedig úgy érzem, mintha valami nagyon megváltozott volna bennem. Hogy mi? Nem tudom, de örülök neki, mert jó.
A furcsaságok pedig - mint írtam is -, régebben nagyon sokszor előfordultak velem. Sok furcsa dolog történt, csak akkoriban vagy mókának vettem, vagy megijedtem tőlük, fogalmam sem volt mik azok.
Ma már nem félek akkor sem, ha nem tudom, csak - talán az ikrek csillagjegyem miatt :)) - kicsit kíváncsi vagyok.
De valamire mégis rávilágítottál, most úgy gondolom, hogy ha tudnom kell, meg fogom tudni, ha pedig nem, akkor "csak" örülök annak az érzésnek, amit akkor átéltem.
Köszönöm!!!
Esthajnalka

Sziasztok!

Velem is sok furcsaság történt régebben, akkor még nem tudtam mik azok. Aztán szépen lassan elmúltak.
Azokra a dolgokra néhány éve kaptam magyarázatot, akkor kezdtem el foglalkozni az ezotériával, csak olyan érdeklődő szinten. Mostanában néhány dolog kezd visszajönni, s ami régebben félelmet váltott ki belőlem, ma már örömmel tölt el. Szeretném is, hogy visszajöjjön minden.
Azonban két napja történt valami, amiről megint csak fogalmam sincs, hogy micsoda. És lehet, hogy nem csak én láttam. Kezdem az elején:
Pár nappal ezelőtt, a kisfiam - aki két és fél éves -, éjjel felébredt. Ez néha előfordul vele. Ilyenkor odamegyek hozzá, adok neki egy puszit, betakargatom, és szépen visszaalszik. Azonban ez esetben nem így történt. Sehogy sem akart lefeküdni, sírni kezdett, és egyre csak felfelé mutogatott, és mondta, hogy ott, ott. Én nem láttam akkor semmit. Végül áthoztam magamhoz, és velem aludt kivételesen, mert sehogy sem tudtam megnyugtatni. Visszamentem a szobájába amikor elaludt nálam, és megkértem azt a valamit, hogy ha rossz szándékkal jött, akkor húzzon el a gyerekeim szobájából.
Másnap amikor lefeküdtem, én is láttam valamit. Teljesen éber voltam még, ezért biztos vagyok benne, hogy nem álmodtam, még csak félálomban sem voltam. Lefeküdtem, eltelt egy-két perc, tudjátok, ilyenkor már nem korom sötétnek látjuk a szobát. Egyszer csak egy fekete köd alakult ki felettem. Vagyis inkább feketés, voltak benne fekete és szürke füstszerű csíkok, és mozgott. Először azt hittem képzelődök, ezért becsuktam a szemem egy pillanatra, de amikor kinyitottam, még mindig ott volt. Aztán jól megdörzsöltem a szemem, még mindig nem tűnt el. Nem volt félelmetes, sőt kimondottan megnyugtató volt, szerettem nézni. Végül így aludtam el.
Másnap gondolkodtam a dolgon: Lehet a képzeletem játszik velem? Annyira akarom, hogy visszajöjjenek a régi dolgok, hogy ezt képzelem? De régen ilyen nem volt!
Gondoltam este meglátom megint, mert ha akarom látni, és csak képzeltem, akkor megint oda tudom képzelni. Hát nem sikerült.
Látott már valaki ilyet? Tudjátok mi ez?
Ha valaki tapasztalt ilyet, vagy hasonlót, kérem írja meg!
Köszönöm
Esthajnalka