Szász Mátyás teljes hozzászólásai
| Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
|---|---|---|
|
A "kell" fogalma 2010. márc. 02. kedd 17:42 /Mikor nem időfecsérlések a "programjaink"?/ Miért ne lehetne kocsmázni? Miért kell értelmes dolgokat csinálni? Ki mondja ezt meg? Ki dönti el? Hol van a határ értelmes és nem értelmes között? Ha én tanulok egy playstation játékból, vagy a kocsmában egy beszélgetésből-szituációból, az melyik kategória? Van egy barátom, aki szerint délben KELL ebédelni... Miért? Miért nem akkor, amikor megéhezek? Szerintem a lényeg csak az: ki mit választ. Megtapasztalások vannak. A folyamatos "ezt kell - azt kell"-ből lelkiismeret-furdalás, és önbecsülés-rombolás lesz (önvádaskodás: most se csinálom, amit kellene). Miért ítélem el magam? Ki vagyok én, hogy el tudjam dönteni, hogy ez "jó", amaz "rossz"..? Ettől sokkal hasznosabb, ha amit csinálunk - csináljunk bármit is -, azt teljes odaadással és jelenléttel tegyük. Ki tölti el hasznosabban az idejét? Aki átéli a jelent, de "csak" farigcsál egy kis sámlin ülve, vagy az, aki keményen dolgozik egy céljáért, de észre sem veszi az út mellett nyíló virágokat? Szerintem. |
||
|
Nagyon tetszenek a különböző megközelítés-módok, amiket 2010. márc. 02. kedd 00:08 /Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?/ Nagyon tetszenek a különböző megközelítés-módok, amiket írtok. Már nem is akartam e témához többet írni, de találtam még egy gondolatot, ami nem tőlem származik, de szívesen idézném. "Azt gondolom, hogy egy jó mérce, ha megnézzük a tanító életét, hogy Ő mennyire tudta megvalósítani azt, amit tanít?! Csak ennyit akartam én is mondani - de nem tudtam ilyen jól megfogalmazni a hitelesség kérdését. Örülök viszont, hogy más megtette helyettem :-) |
||
|
Ez csak jól hangzik... 2010. márc. 01. hétfő 14:00 /Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?/ Szerintem az, hogy "egyik dologban mesterek vagyunk, a másikban csak tanulók" csak egy jól hangzó mondás, de (nálam) nem állja meg a helyét. Mondok egy példát. Ha van egy autóvezető-oktató, ő aligha mondhatja, hogy arra meg tudlak tanítani, hogyan nyomd a gázt, meg hogyan válts sebességet, de a kanyarodás ügyében én is még csak tanulom a dolgot... Úgy értem, hogy egy "spirituális tanító" többé-kevésbé az élet minden területével legalább egy alapszinten tisztában kell legyen, mert véleményem szerint (témától, szakterülettől függetlenül) az életre és önmagunkra "tanítanak", a saját középpontunkhoz közeledünk segítségükkel. Persze ott a másik oldal, amikor is egy kavicstól (-által) is tudunk tanulni. Meg itt is, egymástól is rengeteget tanulunk. De itt most nem erről van szó. Egy ideig én is játszottam olyat, hogy mindenkitől azt igyekeztem megtanulni, ellesni, amiben ő jó. Ez működik is és rendben is van. Úgy is meg lehet tanulni autót vezetni, hogy valaki erre tanít meg, valaki arra és a végén összeáll a kép. De attól ez még nem a csúcs... Kár itt megállni azzal a kijelentéssel, hogy nem lehetünk mindenben profik. Én legalábbis nem érem be ezzel. |
||
|
A hangsúly a hitelesség, nem a pénz - hiába az a kérdés 2010. márc. 01. hétfő 12:55 /Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?/ Sanyi, nagyjából egyről beszélünk, csak más oldalát hangsúlyozzuk. Én azt mondom, ha (ahogy Te írod) az adott tanítónak saját magának is gondja van a pénzzel, akkor még talán ne tanítson. Mert értem én, hogy sok mindent már tud és át is tud adni, és lehet, hogy ez csak nekem felesleges elvárásom, de én emberi példaképként is szeretnék tekinteni egy tanítóra. Bár az egészet inkább átfogalmazom: tanítson bárki nyugodtan, kérjen, amennyit gondol, én ahhoz a tanítóhoz fogok menni, aki éli is, amit mond. E/1-ben talán hitelesebb az állítás... Ha Neked már van tapasztalatod a becsületkasszáról, azt készséggel elfogadom - sosem lehet eléggé alábecsülni a hozzáállást :-) De ismét kihangsúlyozom, hogy a hangsúly nálam nem elsődlegesen a pénzkérésen van, hanem a hitelességen. Ami nálam ez esetben azt jelenti, hogy nem nyomorban él az illető és főképp nem AGGÓDIK a létbiztonsága miatt. Mert akkor miről beszélünk..? Lehet, hogy egy ilyen ember is el tudja mondani, hogy kellene nem-aggódni, én mégis inkább ahhoz szeretnék fordulni, aki nem csak elmondja, hanem megmutatja... Érted, mire akarok kilyukadni? Neki hajlandó vagyok "bármennyit" fizetni. |
||
|
Én úgy vélem, a parasztnak nem kell HITELES emberként élnie (a 2010. febr. 28. vasárnap 19:55 /Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?/ Én úgy vélem, a parasztnak nem kell HITELES emberként élnie (a személyisége szempontjából). Neki nem kell azt úgymond bizonyítania, hogy harmóniát képes teremteni maga körül. Neki csak (minőségi) krumplit kell termelnie és kész. Ott az a termék. A mi esetünkben maga az ember a "termék". Ilyen szempontból nem lehet párhuzamot vonni a két dolog között 100%-ig. Egy lelki vezető, vagy mester (stb.) esetén nekem fontos, hogy amiről beszél, azt élje is meg. Mert más a felhalmozott tudás és más a megélt tudás szerintem. Pár önjelölt mester esetén viszont nekem az a gondom, hogy paradox helyzetet hoznak létre - mert abból akarják életük anyagi oldalát rendezni, hogy másokat erre tanítanak... (ami még nekik se megy). Hol van itt a hitelesség? Továbbra is tartom azt, hogy az lenne jó, ha annyit adnánk, amennyit jónak gondolunk. (Tehát nem a fizetés ellen vagyok - de más kérni, és más kérés nélkül adni...). így is megkapná az ideje és munkája ellenértékét a tanító. Csak mindkét oldalról sokkal kellemesebb érzés lenne. (szerintem) Amúgy én az üzleti világban is találkoztam már "fizess, amennyit gondolsz" technikával. |
||
|
Ha segítek a barátomnak egy költözésnél pakolni, megtanítom a 2010. febr. 28. vasárnap 12:18 /Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?/ Ha segítek a barátomnak egy költözésnél pakolni, megtanítom a gyerekem biciklizni, kérek érte pénzt? Ha anyámnak, gyerekemnek, a szomszédnak adok egy tanácsot, kérek érte pénzt? Ha akar, adjon cserébe, amit gondol – és kész. A Nagy Tanítók miért nem vonzanak be egy olyan automata vállalkozást, ami passzív jövedelmet termel nekik? Ha már havi 3-500.000 Ft bejön, abból úgy meg tud élni, hogy minden idejét és erejét az ingyenes tanításra fordíthatja. Nincs értéke az ingyenesen kapott dolgoknak? Akkor kelljen kiérdemelni. Nem pénzzel, de meg lehet szűrni, kinek adom és kinek nem. Ingyen sem. A kutyám se fizet a kajáért, mégis kiérdemli - szépen leül és vár. Megdolgozik érte. |