Szeretném megosztani Veletek, ami történik velem, talán lesz akinek hitet ad közben sikerült elolvasnom a cikket is, nagyon tetszett benne a közmunkás verzió.

Inkább azoknak szól ez az írás, akiktől az emberek ingyen munkát várnak, de biztos a másik oldalnak is érdekes. Volt Egy Pénztudatosság tanfolyam Sanyinál, amire elmenni ugyan nem tudtam, de utána megvettem a hanganyagát. Hónapokkal ezelőtt volt, (akkor is írtam róla, mert nagyon tetszett) de még mindig teljesen rendben vagyok azóta is pénzügyileg, sőt kifejezett javulás mutatkozik. Olyan erős, átlendítő változás volt, amivel akkor rögtön eljutottam oda, hogy nem aggódom igazán az anyagiak miatt, tudom erősen hinni, hogy minden rendben lesz és rendben is van. Ez már többnek tűnik valami pár hetes pozitív feltöltődésnél. 2 konkrét dolog is történt velem, ami előre vitt mind a pénztudatosságban, mind pedig pénzkeresésben.

A férjemmel ketten próbáljuk összekalapálni a kellő pénzt, és a többet ő tudja általában hazahozni, egyikünk sem fix, ezért eleve ingatag a helyzet. A mi legfőbb „luxus” kiadásunk a gyerekek iskolája, általában ezen szokott a házi vita kibontakozni. A viták és a bennem lezajlott változások nyomán egyszer csak olyan elhatározásra jutottam, hogy ezentúl ezt az összeget én meg fogom keresni és kész, ő ne is foglalkozzon vele. Bármilyen elérhetetlennek tűnt azelőtt, mégis sikerül (!!!!) már több hónapja. Nem csináltam semmiféle hókuszpókuszt, bevonzást vagy hasonlót, csak legfeljebb némi kis meditációfélét, de nem is kifejezetten erre a témára. A lényeg, szerintem annyi volt, hogy el tudtam hinni hogy én képes leszek rá, vagy ha más nem majd a Jóisten intézi… Ettől a férjemet is nagy nyugalom öntötte el és remekül működik is ez a verzió.

A második dolog, hogy már 10 éve asztrológusként dolgozom, a válság óta nagyon kevés bevétellel. Eddig nagyon-nagyon-nagyon kétségbeejtőnek éreztem volna, ha más munkát kell választanom, olyat, amivel fix összeget lehet keresni és főleg hogy emiatt abba kell hagynom azt, amit annyira szeretek és amit értelmes és más számára is hasznos elfoglaltságnak éreztem. Többször felmerült már a dolog, a Sors valahogy akkor mindig úgy intézte, hogy a mélypontokon gyorsan kapjak pár normális megbízást és mégse hagyjam abba. Most már több mint 1 hónapja egyszerűen lett egy másik munkám. Nem volt semmi tragikus elengedése az asztrológiának, csak hirtelen egyik napról a másikra, muszáj volt bevállalni a másik munkát. Első héten még gondolkodtam, hogy akkor kellene valami kör-emailt küldenem, hogy a decemberi fix negyedéves előzeteseket már nem fogom tudni megcsinálni, mert átálltam.. De aztán nem írtam. Képzeljétek azóta az történik, hogy jönnek ugyanúgy a megbízások, csak éppen olyan emberek jönnek hozzám, akik a normális értékén kezelik a munkámat, tudnak és akarnak érte fizetni. Ami még furcsább, tudom a kettőt együtt csinálni, be tudom osztani az időmet és az erőmet, ráadásul úgy hogy még másra is jut. És ez nagyon jó érzés, ami folytonosan erősít és feltölt.

Azért írtam csak ezt le, mert így utólag azt gondolom, hogy a saját kis nyűgjeim és tökéletlenségeim okozták a legfőbb gondokat. Az én kis életemben számomra ez a kettő, amit megléptem nagyon fontos lépés volt. Belső változás, változtatás, ami szerintem az egyetlen dolog ami képes megváltoztatni a külső dolgokat, eseményeket.

Én úgy gondolom, hogy a „tanítóknál” elkülönül a „tanító” és az ember. Az a legerősebb, ha valaki mesterként és emberként is hiteles, de nem baj, ha kettéválik., mert veszélyes is lehet ha valakire a tanításai miatt annyira felnéznek, hogy nem látják benne az esendő embert. Az nagyon varázslatos és ritka, ha a mesterben van valami mély emberi dolog is, ami megérinti a tanítványt és amiért kialakul valamilyen feltétel nélküli bizalom és tisztelet, mondjuk úgy hogy HIT. Ha ez egyszer kialakul, akkor a tanító emberként már nem nagyon tehet olyat, amitől hiteltelenné válna, bármelyik minőségében. Végül is a hit akkor az igazi, ha nem rombolható le. Ebben van egy kis veszély és nagy felelősség a tanítón, elvégre a határokat neki kell kijelölni.
Szerintem nem kell, hogy egy mester feltétlenül emberként is feddhetetlen legyen, vagy nem is kell ismerni őt emberként annyira, hogy tanítóként tisztelni tudjam. Ezekben az esetekben a TANíTÁS az, „aki” megtalál, nem fontos, hogy ki adja át. Ezek nagyon érdekes dolgok, amikor egy mondat, egy könyvben egy fél oldal, valaki ismeretlen szájából pár gondolat megtalál és pont azt a tanítást adja, amire a továbblépéshez szüksége van az embernek.
Szerintem nincs is olyan, hogy egy tanjtás azért elvesztené a hitelességét, mert a tanítást átadó ember hibázik, vagy kiderül róla valami. Sokan gondolják ezt másként, például a politikában sokan nem az elvet, hanem az embert követik, és ez annyira szomorú!!!!!!!! És olyan általános is.
De visszatérve a tanításokra, szerintem nem lehetséges egy tanításra megharagudni, csalódni benne vagy ilyesmi, hiszen mikor a bizonyos tanítás megtalálja az embert, akkor az általában óriási segítség, jó érzés, valami ami segít megérteni valamit vagy továbblépni valamiből, és ez utólag nem értelmezhető át.
A tanítók felé nálam vagy kialakul valamilyen szeretet vagy nem, ez nem befolyásolja azonban a tanításuk hitelességét. Vagy tud mondani valamit, vagy nem. Valami köze azért van a hitelességnek a szimpátiához, vagy inkább az ”elvarázsoláshoz”. Ha tetszik egy film, egy könyv, egy vers zene, stb, mert ad valamilyen érzést, élményt akkor természetes, hogy elkezdjük kedvelni az elóadót, alkotót, van aki rajong, misztifikál stb. Kicsit hasonlít. És nem vonnak le az alkotások értékéből a művészek esetleges elcseszett „ügyei”, legalábbis nálam nem

Kipróbálom, izgalmasan hangzik ! :)

Ahogy ezt olvastam, lefordítottam a magam kicsit hasonló jellegű dilemmájára.
Ezer éve ott díszeleg az oldalamon egy ingyenes konzultációs lehetőség.
http://asztrodimenziok.weebly.com/ingyenes-konzultaacutecioacute-eacuter...
Viszonylag látogatott a honlapom, mivel szoktam feltenni mindig ingyenes havi előrejelzést és szeretik az emberek, már azok akiket érdekel az asztrológia téma, ezt tudom is hogy szeretik és használják, külön kérik, ha csúszok vele pár napot.
Nagyon nem reklámozom ezt az ingyenes lehetőséget, mert tényleg elég feltűnően ott van, de mégis mit tippeltek, hányan jelentkeztek rá úgy az évek alatt? Magam sem tudom, de szerint a szám 5 alatt van. Mondjuk tudatosan sugallom, hogy nem tudom "ingyen" megoldani senki életét, de egy lépést a megoldás felé egészen biztosan tudok mutatni.
Ez hasonlóan nem nyerő, mint meghallgatni egy előadást, mert hiszen akkor még sok-sok lépés van hátra, amihez nincs ingyen segítség, mankó nélkül kellene megtenni, inkább biztonságos ki sem próbálni a dolgokat, hajrá, fejet a homokba..!

Na és akkor végiggondoltam most :
Vajon miért nem jelentkeznek? Nem hisznek benne, hogy értelme lenne. Bizalmatlanok.
Mi az, ha nem hiszünk valamiben? Az is bizalmatlanság valami iránt, amit nem ismerek.
Ki és mi iránt vagyok ÉN MAGAM bizalmatlan? RENGETEG MINDEN IRÁNT, szinte abszolút hitetlen bármilyen újdonságban, azonkívül pedig eléggé zárt az emberek nagy-nagy százaléka felé.
Tudok ebben változni? Fogalmam sincs, de talán néha majd eszembe jut :) Ez jó kis felismerés..

Kívánok hasonló eszmefuttatásokat, mindenkinek, nem csak ebben a témában!

:)