ha tényleg fennáll, más tészta, most konkrétan nem erről volt szó. Itt csak Michaelita kérdésére válaszoltam.

............... mert ha megvédek valakit=jó vagyok

ilyenkor tudat alatt olyan helyzetben is azt látjuk, vki támaszra, védelemre szorul, amikor az ténylegesen nem áll fenn.

Valóban mást védesz? Valóban jó vagy? Valóban ettől függ? Bizonyítani kell, h jó vagy? Miért? Valójában kit is kell védened, ha kell egyáltalán? Ki az, aki kicsi benned és erre szorul?

Alfa: érzelmek: sem nem gyengeség, sem nem nem kevesebb, sem nem alacsonyabb, mint az elme, értelem. De a kettő egyben sem ér semmit, ha nincs harmóniában a cselekedetekkel. Ha önmagadban harmónia van ebben a hármas egységben, akkor rendeződik a világ is.

Kíváncsi lennék hogy viszonyulsz az érzelmekhez. Hogy élsz valójában, cselekszel-e, mikor eljön a tett pillanata, vagy inkább túlagyalod a helyzetet, vagy csak ész nélkül rohansz.

Alfa, ki vagy TE valójában? Hogyan élsz? Szépek az eszmék (és ez most mindenkire igaz, nem csak Alfára), de való életben hogy reagáltok? Hogy cselekedtek? Szép szavak után, valóban ezt élitek?

Hermess: keresd meg, mi az oka annak, ami most körül vett itt Téged. Nincsenek véletlenek.

leírod a gyakorlatot?

nekem az tetszett meg benne, mikor a nő rájön, csak úgy tud kilépni az alkoholizmusából, ha önmaga áll fel a bajból, és mikor ezt megmondja a férfinek: gyönyörűen ábrázolják, a megmentő szerepet, és a megmentésre várót, aki fel akar állni. Itt a nő szeretné megértetni ezt a férjével, a férj még mindig azt hiszi, hogy történt valami , a nő azért ilyen kiborult, mire a nő: nem kell, hogy ok legyen. A megéléseiről beszél, amiből még itt a férfi nem nagyon ért semmit. A nő meg akarja önmagát élni. Szétválnak, telik múlik az idő, a férfi ráeszmél, hogy kiteljesedik a nő nélküle. Fáj neki, hogy akkor ezek szerint nem volt a nőnek szüksége rá (bár ebben téved, csak a forma más lesz, nem szükségből maradnak együtt a végén)! Itt még csak a vádak hangzanak el, ki miért hibás, és mire van egyénileg szüksége, de ez sem durván, hanem szépen, hatalmas érzelmi töltésekkel. A filmen végig lehet érezni ezt a töltést. Minden mozdulatuk, testbeszédük csodásan ki van dolgozva, nagyon jó színészek.
Aztán mikor ezen túllépnek, még mindig erős marad a szerelem köztük, a végén pedig újra együtt lesznek, de most már saját magukon feldolgozva saját baklövéseiket felismerve, vállalva a felelősségüket , érettebben, térnek vissza egymáshoz.
Csodálatos a történet. Jobbnak láttam nem megírni előbb miről szól. Gondoltam, ha érdekel, megnézed majd.