Szürke és az erdő...
Hogy kicsoda Szürke?
Szürke, egy farkas...
Nem vagyunk teljesen egyek, ám semmit nem érez, amit én nem érzek, és semmit nem lát, amit én nem láttam...
Sokat tanultam tőle, és ezek az írások, az én élményeim, a bennem élő farkas szemén át nézve...
Olvassátok olyan örömmel, amilyen szeretettel én írom...
"Kedves olvasóm...
Itt bármit olvasol, az az enyém, én írtam, az én lelkem egy szilánkja...
Kiírom mindazt, amit hordani nem tudok, vagy nem akarok tovább...
Mint a farkas, mikor a holdra üvölti szíve minden keserűségét, vagy örömét...
Ez itt az én sziklám..."
Szürke
(a farkas)
Már adtál meg címkéket. Saját címkéid:
- blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
41 hozzászólásSzia Szürke!:)
Fura vagy nekem, de a meséd tetszett!:)))
Kiváncsian várom mit tartogatsz Nekünk holnap estére.:)
Üdv.:
Mackó
Nem vagyok furcsa...
Csak mi, soha nem voltunk sokan...
A "mi" jelentését, a fantáziádra bízom :-DDD
Szeretettel:
Szürke
O.K. Szürke, ha nem vagy furcsa hát nem vagy, de nekem igen.:)) De a furát olyan értelemben használtam, hogy különös.
Egyébként egy mackónak miért ne lehetne fura egy farkas???:)))
Üdv.:
Mackó
Farkasok és férfiak együtt harcolva? Érdekelne a "mese"eredete, már csak az álmom miatt is....
A mese eredete bennem van, mint egy ősi tudás, amit mindig is tudtam, és egyszer, leírtam...
A világokon át is egy ilyen "tudásból" született :-)))
Ennél okosabb magyarázattal, nem tudok szolgálni :-)
Szóval a forrás te vagy.. :) Gyakran jutok zsákutcába az összefüggések útvesztőjében de egyszer úgyis megtalálom!! :)
Világokon át? Ezt úgy írod, mintha tudnunk kellene... megosztod ezt is? ...esetleg egy másik sziklán? :)
Erre céloztam: http://www.onmegvalositas.hu/node/11862#comment-4411
Ennek az eredeti címe, a világokon át.
:-)
The Joy of Wolves (Vangelis)...
http://www.youtube.com/watch?v=URqZ3vBCFvI&feature=related
Spirit Wolves I. (Adiemus)...
http://www.youtube.com/watch?v=WCKQpoR-aAo&feature=related
Wolves...
http://www.youtube.com/watch?v=tWGLsnE7YZc&feature=fvw
http://www.youtube.com/watch?v=7MkFsR8NSQw&feature=related
Dance of Wolves...
http://www.youtube.com/watch?v=p8C8AVWLhwI&NR=1
Nagyon szépen írsz, mondhatnám lélektől lélekig.
Egy vagy a farkassal :).
Valamelyik nap találtam,gondoltam itt jó helyen lesz:-)
A FARKAS ÉS A RÓZSA
Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa.
A farkas vette észre először. " Milyen szép! " - gondolta - " Milyen kecses! " Aztán lassan a többi állat is felfedezte.
- Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!
- Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki?
" Mind ilyenek vagytok. " - gondolta a farkas a fák közül - " Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót. " A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.
A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem látjátok, hogy fáj neki? " - gondolta a farkas - " Miért kell bántani? "
- Nem szeretem a virágot! - dörmögte a medve - Tépjük ki!
Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.
- Nézzétek! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt!
- Szóval még veszélyes is! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani!
A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a földbe taposta. A többiek megtapsolták.
A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. " Elpusztították, csak azért, mert más volt, mint ők! " Megvárta, amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.
Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.
- Isten veled, kis virág! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett.
Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében: életében először, sírni kezdett.
ismeretlen szerző
Köszönöm Jegesmaci :-)))