Tóth Roland teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Tóth Roland teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
Márquez
2009. jan. 21. szerda 17:45
/Mit csinálnál, ha már csak egy napod lenne hátra az életedből?/

Sziasztok!
Csak a napokban sikerűlt rátalálnom erre a valóban közösségi óldalra,örömmel szemezgetem igazán értékes emberek eszmefuttatásait az információs sztrádán...
Köszönöm,hogy közöttetek lehetek!
Az alábbi blogra feltenném egy régen kapott szívszorító,ám annál tanúságosabb tartalmú levelemet,hogy ezzel is emlékezzünk milyen szerencsések lehetünk minden percért,ami megadatott...
T.Roland

Gabriel García Márquez (Száz év magány Nobel díjas írója) egészségi
okokból visszavonult a nyilvánosságtól (nyirokrákja van). Úgy tűnik,
egyre súlyosabb.
Búcsúlevelet küldött barátainak, ez az Internet segítségével is
terjed.
Ajánlom, hogy olvassátok el az utóbbi idők legzseniálisabb
latin-amerikai elméjének igazán megható írását:

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy
rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg,
azt maximálisan kihasználnám.
Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de
meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek,
hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott
szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék,
amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab
élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon,
fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt
hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig
valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától
tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel,
hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy
mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a
boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg
parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni
egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem
megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába,
már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha
tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek,
és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha
tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt
mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán,
hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra,
hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap
van nekünk, szeretném elmon dani neked, mennyire szeretlek,
és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak.
Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért
ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap,
sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy
mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan
elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a
fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj
velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik,
"sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és
mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért.
Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket.
Mutasd ki barátaidnak és
szeretteidnek, mennyire fontosak neked

Szívvel!Ne ujjal!
2009. jan. 21. szerda 16:48
/Sztereotípiák! Felületes és mélyen elrejtett/

Sziasztok!
Ha belegondolok,mindig is zavart,ha azt mondják;ez igy szokás,vagy úgy kell!Valaki felkiáltott,majd felállitott egy általa helyesnek vélt dogmát,valamiért,valamikor és ráfogta;ez igy helyes.És persze sikerűlt maga köré gyűjteni néhány embert,akik osztották a véleményét.
Megszületett valami,ami nyílván az ő érdeküket szólgálta.De mint tudjuk a szabályok egy dologra jók...
Lehet,hogy lázadónak tünik a gondolat,de elgondolkodhatnánk,mert a mostani állás szerint nem állunk túl jól.Mondhatnám;erre a problémára már nem elegendő egy algopirin...
Elől megy a vezérhím,rázva a fejét,hogy jól hallatszódjon a kolomp a nyakában...
Jó volna ha felnyílna a szemünk és kitörölnénk a csipát,mert már véget ért a fájdalmas középkor.
A magam részéről bocsánatot kérek,ha valakit megbántottam,de nyugodtan vegye magára:),bár tudom,ezt a fórumot nem Ők olvassák!Eddig és ezután sem tudok beállni a sorba,főleg mióta tudom,hogy van egy rövidebb...
T.Roland

Ez a Tiéd...
2009. jan. 21. szerda 15:48
/Rémes reggel, de nem álom...Mi ez? Segítsetek/

Kedves Leona!
Már kiskorom óta rendelkezek empatikus képességgel,az elmúlt éjszaka ismét szembesűltem az érzéssel.Emlékszem,mint kiskoromban,most is hirtelen lecsapott a félelem és közben egyfajta megsemmisülést éreztem,valamit,amit képtelen vagyok irányítani.Előszőr küzdöttem,hogy elmúljon,de minél inkább erősödtem,annál jobban behálózott és csak zuhant az energiám,képtelen voltam megmozdúlni.Majd eszembe jutott,hogy kinyitom a szívemet és szeretettel gondolok rá,mert ez régen is bevált és azonnal elkezdett változni.
Megértettem,hogy az elutasítás,amit táplálok iránta erősíti magát a félelmet.Kezdtem egyre éberebb lenni és az érzés szünni kezedett,már végig tudtam gondolni,hogy most hol tartok és honnan indultam.Az az energia,ami a "küzdelem" folyamán elveszettnek bizonyúlt,sokszoros erővel kezdett feltőlteni és lasssan visszatértem.Mosoly fakadt az arcomra és csak néztem hosszú időn át a nyugodt éjszakát,fáradt voltam,de nem akartam aludni,csak úsztam a teljesség érzésében és hálát éreztem,hogy vagyok...
Ami a lényeg;amég erővel és akarattal küzdöttem,csak erősödött,amint tudatos kíváncsisággal ELENGEDTEM magam és átadtam az érzelmeimet,csenben elbúcsúzott ...mintha csak megakarta volna velem értetni,hogy nem ellenség,hozzám tartozik...
Remélem az élmény leírása Neked is segíteni fog és mint látod;nem Vagy egyedűl:)
T.Roland