Ezúttal is nagyon jó, és igaz dolgokra világítottál rá.

A túlzott megfelelésvágyban is igazad van. Túlzottan meg is akarok felelni, és idomulni is akarok másoknak/másokhoz. Mindez, és a lelki alulmaradás téma is talán abból ered, hogy a testvérem nagyon domináns személyiség, nem tudtunk sokáig meglenni egymás között. Utána ebbe (a versengésbe - talán ez a magyarázat miért hasonlítom magam másokhoz mindig) belefásultam, megtörtem mellette, és mindig nekem kellett magamat feladnom, mert ő sohasem engedett. Sőt, ha felelősséget kellett volna vállalnia valamiért, akkor is egyből rám hárította azt, hogy én miért vagyok a hibás és így tovább. A végén ezt odáig sulykolta belém, hogy már felvállalni se mertem magam - néha talán még úgy is érzem, hogy a fel nem vállalás miatt egy fajta csonka személyiségem alakult ki, és ennek a csonka személyiségnek a hiányosságait akarom másokhoz igazítani. Olyan érzés mikor ezekre az időkre visszagondolok, mint a nyuszika esete, akin akár van kalap akár nincs megveri érte a farkas meg a róka (akármit tettem, azért leszúrás járt).
Persze haragszom is rá, és sok elfojtott érzelem van bennem felé nézve, de mégsem tudok rá tiszta szívből haragudni, mert tudom, hogy megvan a saját "átka" (nem tudja elkötelezni magát egy párkapcsolatban sem, nem képes mellette megmaradni senki hosszú ideig stb.)

Szóval az irány amit adtál jó, egy darabig el is jutottam rajta, viszont most úgy érzem nem tudom merre tovább.

És még egyszer köszönöm!

- Magabiztosság, önbizalom - beképzeltség
- Kommunikáció - magunkkal és másokkal
- "Miért?" - meg kell-e érteni a világ működését, és ha igen mennyire? Ha nem miért nem?
- Humor
- Változás - az egyetlen állandó dolog
- Koncentráció
- Csináld könnyedén, de csináld! - avagy a helyes egyensúly, hogy ne légy görcsös a céljaid elérésében, és az úton való haladásban, de mégis tégy érte

Ennyi jutott eszembe egyelőre. Ha szeretnéd akár itt, akár levélben ( szgabor91@gmail.com ) szívesen segítek, ha tudok, vagy ha nem egyértelmű, hogy hogy értettem ezeket.