Meg akarok változni...
Ezennel a megnyitom a saját kis blogomat..
Ide életem és útkeresésem történetét szeretném leírni, tulajdonképpen magamnak, de ha elolvassátok annak nagyon fogok örülni.
Annál is inkább mert nekem is nagyon sokat segít, ha mások írásait olvasom.Remélem ezzel segíthetek néhányotoknak abban, hogy megtaláljátok azt amit kerestek..Legyen az út, vagy akár Önmagatok.
Először is szeretnék bemutatkozni..
Ezt néhány napja szerettem volna egy társasági oldalon is megtenni és ekkor döbbentem rá, nem tudok mit írni magamról, hiszen fogalmam sincs, ki is vagyok valójában.
Ez a felismerés indított el azon az úton, ami legnagyobb örömömre rövid időn belül erre a honlapra navigált.
Azért néhány szót írnék mégis magamról, de ezek csak adatok, amiket az önéletrajzomból is kiolvashat bárki.
Nőnek születtem dupla skorpióként.
Nyolc általánost végeztem és bár elkezdtem gimnáziumban tanulni, egy év után otthagytam az iskolát és egy gyárban dolgoztam.
Hamarosan negyvennégy éves leszek, két éve elváltam második férjemtől.
Három felnőtt gyerekem van, külföldön dolgozom privát idősgondozóként és magányosan tengetem életem.
Kétségbe esetten kerestem egy társat,de eddig minden próbálkozásom kudarcba fulladt, amit a lehetetlen munkabeosztásommal magyaráztam.Rá kellett döbbennem, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Az eddigi életem ha jellemezni akarom nem jut jobb szó az eszembe, mint a káosz...
Talán nem negyvennégy év, de harminc biztos.
Életem óriáskereke egyszer fent, egyszer lent... és ez a körforgás váltogatta egymást éveken keresztül.
Nos ennyi bevezetőként.
Ahogy időm engedi folytatom a történetet és megpróbálom kielemezni ki voltam, vagyok, mit akarok az élettől, mi a célom és hogyan fogom elérni.
Már adtál meg címkéket. Saját címkéid:
Hozzászólások
17 hozzászólásSzia ago366!
Remek az ötleted! Azt hiszem, sokunkra ráférne, hogy időnként ránézzünk az életünkre! Számot vessünk, hogy hol tartunk, mit tettünk meg és mit szeretnénk még!
Sok felismerést és fejlődést kívánok neked, szerintem jót teszel magadnak és másoknak is, ha megosztod velünk az életed mozzanatait, felismeréseit!
Kiváncsian várom a folytatást!
Szia!
Nagyon érdekes, amit írtál, hogy 44 éves vagy, és ki is vagy egyáltalán?
Ezzel nagyon sokan vagyunk így 40-esek! Én is sokat gondolkodom arról, hogy egyedül, vagy társsal minden áron? Mit is tudunk felmutatni így 40 év távlatából? Az önismeret számomra egy nagyon kemény, fájdalmas munka, no meg vége az nincs talán soha. Én 12 éve indultam el megismerni önmagam, és sok mindent elolvastam, megnéztem, technikákat gyakorlok. Mit tagadjam, több kevesebb sikerrel csupán.
én nem találom azt a fesztelen könnyedséget, amit néha megtalálhatnék, de ha egyedül vagyok, akkor azért vagyok feszült, ha meg vannak körülöttem, akkor úgy gondolom, hogy jobb lenne már végre egyedül.
Nagyon kíváncsi vagyok az érzéseidre és várom a további leveled!
Sok szeretettel: Ági egy piciny faluból
Bár én ennek a korszaknak - az évek számát tekintve - lassan a végére érek, igyekszem még lelkileg sokáig benne maradni. Azt hiszem az élet óriáskere azért van egyszer fent és egyszer lent, mert akkor ér le, amikor figyelmeztetni akar, hogy ideje körbenézni, hova jutottál. Ha nem teszed, akkor jön valami katasztrófa, sérülés, válás, stb. Magam is váltam, igaz jó pár évbe beletellett, mire rájöttem miért is volt jó ez nekem. A válásom évének solar-jában akkora nagy trigon volt és csupa pozitiv támogató fényszög, hogy azt hittem jön a lottó ötös. Hát én ezt akkor a totális csödként éltem meg és nem értettem a világot. Évek után jöttem rá, hogy nekem a telitalálatot az elternativ útra térés jelentette, amire sosem került volna sor abban a kapcsolatban. Magamra húztam egy pár könyves polcot és tömtem magamba a new age-től a buddhizmusig mindent ami szembe jött. A törvényszerű szellemi gyomorrontás után nekiálltam szelektálni és inkább befelé hallgatni, a saját "törvényeimet" felfedezni. Ezen honlap birtoklója is sokat segitett ezen az uton. Az elmúlt pár évben annyira rájöttem, hogy mindegy, hogy egyedül vagy párosan a fontos, hogy tudd, hogy mit csinálsz. Ha az életút következő szakaszára felírtak neked egy párt akkor lesz, ha nem akkor megfeszülhetsz. Az akadálypályán végig kell menni, ha kihagysz egy akadályt, mehetsz vissza, hiszen meg kell ugranod ahhoz, hogy továbbmehess és esetleg megkapd az áhitott oldalbordát. Ma már sejtem, hogy számomra a saját lábon állás, az önbizalom fejesztése, a saját képességeim felszinrehozatala volt a feladat. Nem rogyhatok más vállára és sodródhatok az élettel a párom farvizén. Ehhez persze fel kellett szántani egy pár megkövesedett nézetet, ami szerint vállalkozás csak férfinak való és társai. Ezt a leckét egész jól megtanittatta velem az élet. Most már úgy érzem a jelekből, hogy a megbékélést kell tanulnom. Lehet, hogy ez az ötvenesek feladata :) Azt hiszem, hogy negyvenes éveiben sokan gondolják, ugy, hogy eddigi életük káosz volt. De szerintem ennek az oka csak az, hogy amikor a dolgok történnek velünk más rend van a fejünkben. Aztán elérkezünk a 40 környékére, amikor kezdjük a dolgokat más összefüggésben látni és hirtelen az eddig velünk történtek káosznak tűnnek. Utána meg majd jön egy másik fázis, amikor már megint kissé fejlettebben a dolgo a helyére kerülnek és hirtelen elnyerik értelmüket. Kivánok neked nagyon sok energiát az önkutatáshoz és várom történeted folytatását
Tudom hogy nagyon fiatal vagyok az ilyenekhez és még rengeteg időm van de...mégis megszeretnék változni! 14 éves lány vagyok és nagyon szeretem a művészetet zenét mindent de mégis vannak ellenségeim akiket nagyon nem szeretnék és még ezen kivül ott van egy kedves és helyes fiú is aki már 2009 nyár elej óta tetszik és nem tudom kiverni a fejemből nemtudom h bejövök e neki mert sokan azt mondják h igen de... ez még mindg 14 éve korbabeli igenek(válaszok) ÉS teljesen megakarok változni h egyszer elfelejtsm és h ne találjak magamnak több ellenséget...! Amikor elmentem anyuval egyszer jóga találkozóra akkor ott fölnyitották a szemem nagyon sok mindenre de mégsem volt elég! Sokkal idősebbnek érzem magam mint 14...vlahogy jobban feltudom fogni az életet mint egyes emberek... Azthiszem! Szerintem nagyon sok olvasó kifog röhögni h 14 éves vagyok h milyen kis problémám van és nekik milyen nagy vagy nemtudom...de ez mégiscsak egy probléma és a barátnőimnek hiába modnom el hiába vígasztalnak meg egyszerüen nem tudom föl fogni és az egyk fülemen bemegy a másikon kijön! Ennyi...jó érzés volt leírni még ezt a csöpp gondokat is...:)
Akkor gyere!;)
Szeretettel:Erika
Nem tudom miért paráznak a magadkorúak mindig a koruk miatt amikor írnak ide. Mi ez, valami kisebbségi komplexus amit a társadalom belétek nevelt? Felejtse el szerintem mindenki a jövőben, ez nem az a terület. :)
Engem is zavar a korom miatti "lenézés", hiteltelenség de már-már odág fajult, mint a roma, amikor valaki visszautasítja és egyből jön a szöveg, hogy: azért mer' én ci....ány vagy? :D
Jah, komplexus! :S De hát, tázsvírem, fejlődjünk!
Hát...én azért,,parázok" mert ezt az oldat inkább felnőttek nézegetik és...kicsit furcsán érzem magam h 14 éves fejjel írtam ide...:/
Mitöl is?
Ja!Hogy esetleg valami ostobaságot fogsz beírni?
Ha beleolvasgatsz a hozzászólásokba te magad is megálapíthatod hogy a ,,felnöttek" sem tudnak mindent,ök is bizonytalanok.Söt!Pár hozzászólás annyira primitív hogy azt még egy 14éves gyerek sem tud felülmulni.
Üdv:Erika
u.i.:Egyébként neked nyitottam a ,,Mitöl érzed magad felnöttnek?"címü blogot.;)
Köszönöm szépen nagyon aranyos vagy :)ÉS a választ is köszönöm :)
Először is szerintem azonosulj magaddal. Úgy is, hogy bejelentkezel ide és megnevezed magad.
Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi időnk van még, ez relatív. Azt sem tudhatjuk, hogy mennyi feladatot hoztunk magunkkal, lehet már csak ezért is indulsz hamarabb, az is lehet, hogy valamiért pont ebben a korban kell megélj valamit, megérj valamire. Ne ezzel foglalkozz! A korod nem lényeg, az csak egy szám, ugyan úgy mint a házszám, ahol laksz. A fiatalságoddal neked van bajod, ezért foglalkozol vele ennyire.
Szerintem kezd a megváltzást azzal, hogy ismerd meg magad. Ehhez választhatsz sok technikából, próbáld ki pl. az innen letölthető mini ingyen tanfolyamot, utána léphetsz ezekkel is tovább, de lehet, hogy elvisznek máshová. A jóga jó, annak akinek az útja, ha nem ragadtál ott, akkor keress mást. Én is itt kezdtem, csak később.
Kicsit úgy érzem ezzel a fiúval kapcsolatban, hogy meg akarsz neki felelni. Miért? Kinek akarsz valójában megfelelni? Hogyan állsz papáddal?
Üdv!
Hédi
Köszönöm nagyon kedves gesztus egyes emberektől h valaki még másssal is törődik hisz ezen a világon nagyon sok eber van úgy vele h senkit sem vesz észre és...botrányos köszönöm a tpiiet azórta eltelt két hónap és majdnem minden helyre állt...a fiú ki egkor tetszett már nem tetszik persze helyes dse valójáűban nem tudom hogy mit érzek iránta! KÖSZÖNÖM MÉGEGYSZER:)
Hát...az van h sportolok(evezek) és a társam ott hagyja az evezést és vele nayonjól mentünk és rajtunk kívűl még vannak k 8-an és ketten tudtuk tartani a temót velük sőt az elsők között voltunk...és most h elmegy egyedül maradtam és egyedűl megyek a hajóban és egyedűl elég gyenge vagyok és félek a következményektől h a társaim rám vernek 500m én meg még ott vagyok hátúl de akarom folytatni a sport ágat és főleg azért gáz ez mertvan ott egy fiú aki tetszik nekem és...szokásos tini szerelem! Szeretném kérni a segítségeteket :/
Ne félj, inkább arra figyelj, amit éppen csinálsz. Evezz! Egyre jobban, erősebben húzd a lapátot egymás után.
A győztesek és vesztesek között csak annyi a különbség, hogy a győztes elhiszi, képes rá, erős hozzá, hogy nyerjen, és nem adja fel, félelmeiben. Most csak annyi történik, hogy megtanulod, egyedül is erős vagy, tudsz GYŐZNI!
Mi van a fiúval? Na ehhez egyrészt azért nem tudok hozzászólni, mert kevés az infó, amit írtál, másrészt, eddig azt hittem értek a szerelemhez, most már tudom, hogy nem.
Minden esetre menj oda bátran hozzá, csak beszélgetni. Nem kell felajálkozni, csak beszélges vele. Ismerd meg. Lehet, ha megismered már nem is fog annyira tetszeni, lehet, hogy mégjobban szeretni fogod. Minden esetre veszíteni itt sem fogsz, mégha nem is alakul ki semmi. Kettőn áll a vásár. Tenni még mindig jobb előre egy lépést, mint otthon parázni, meg pironkodni, mi lehetne, ha nem félnél odamenni. Meg aztán lehet, hogy Te is tetszel neki, csak ő is fél. Nem tudom, de nekem volt ilyen tini szerelmem, amikor egyikünk sem mert odamenni, csak évek múlva mondtuk el egymásnak, akkor meg bántuk, hogy be voltunk parázva.
CSak az a baj hogy rossz a térdem mert voltunk ortopédián és monták h nemtud elég rostot termelni a térdem mert túlhajtom és azért nem tud visszaállni mert sokat nőttem egyszerre és közben terhelem! ÉS azt mondta az orvos h 2 évig próbáljam lazán venni az evezést mert különben 2 év múlva nem tudok elmenni a boltba met annyira fog fájni a lábam és ha most gyengébben veszem akkor két év múlva eredmények lesznek a sportágban de ez nem így megy mert miközben én a térdemre figyelek addig mások erődödnek és megint lesz köztünk iszonyú sok különbség:S
Hát...a fiúnak én sem tudom h tetszem de nemhiszem lehet h egykor tetszettem neki mert mondta másis de most már nemhiszem mert teljesen máshogy viselkedik szóval eddig pl rámírt msn-en folyamatosan meg a bulikban is közeledett! De most már nem ír rám és az utolsó buli is szilveszter volt ott még az a kapcsolat volt színen mikor még tetszettem neki!Bíztos értesz a szerelemhez csak keveset írtam le:)
szia
Mátyás vagyok
Nekem is van egy kis történetem magamról ..
Én egy 18 -éves srác vagyok .. nekem is volt egy egy kis kalandom ..
13 - évesen . bele vitt egy barátom a Drogozásba .. először tettcet is .!
Telt Múlt az idő először egy füves cigivel kezdődött 1-2 évig jó is volt ..
Utána a Diszkó drogok spuri stb ...
és utána 1 -2 -évig rászoktam . a Gáz Palackra .. mert Ennyi nem volt nekem ..
Elég és . eljött az a idő mikor . valaki vagy valami hozzám szolt ..
Leáltam és még tisztán voltam de teljes egy ,hónapig ott volt melletem ..
Nem tudom mi volt az nem láttam .. csak a hangját halottam ..
de vigyázott rám és besszélt ,hozzám ne csinájam én nem ezt érdemlem
Nem a Halált hanem családott gyerekeket és nem a Én szókincsemen besszélt de
Érthetően és tisztán .. és Nem és nem csináltam amit akartam .meg kaptam tőle
(békét , Barátnőt ) .És . Teltek Múltak a hónapok és nem drógoztam ..
És el csalt egy Hit gyülekezetbe ..
Nem akkartam menni . de addig addig intézkedett amíg a Leges leg jobb barátom .
Jött oda hozzám és Kérdezte tőlem Matyi mennyünk el hit gyülekezetbe ..
És el mentem .. és azóta is élem a Életem bár a hangok el tüntek ..
és éllem életem úgyan ugy mikor nem drogoztam csak azóta .. Hivő lettem ..
és járok gyülekezetbe és a több kilo fünek és több mint .. 6 -gáz palacknak nincs Nyoma..
ez a Én kis történetem ..
Fenn vagyok Myvipen is .. Komárom -esztergom megye .. Mátyás...
szia ..
Szerintem az Úr szólt hozzád, hisz csakis jó történt veled...és más nem lehetett...csak Isten tudja megéllítani az ember akaratát...én is fiatal vagyok még...de 13 azért elmúltam már...de 18 még nem vagyok sőt még 16 sem de mégis tisztán látom h a drog a fű...csak a halálba vissz és gátolja az életet! Hiszek abban h egyszer Isten felnyitja mindenkinek a szemét és az embereket nem csak a politika,a foci, a pénz, a gyűlölet, a verekedés fogja zaklatni! Hanem a természet amit Isten adott nekünk meg az öröm...meg a hasonló jó dolgok! És téged is ISten mentett meg a rosztól mert úgy véli h túl értékes vagy ahoz h lerontsad az életedet és inkbb egy sikeresebb életet nyújt feléd:)