Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

haboru.jpg

Sokáig agyaltam rajta, hogy miért érzem azt, hogy a spiritualitásban valami hiányzik? Nem érzem teljesnek legtöbb tanítást, de nem állt össze a kép, hogy miért.

Aztán beugrott.

A legtöbb tanító sokat beszél a pozitív dolgokról, a szeretetről, de alig esik szó arról, hogy veszélyes emberek és helyzetekkel szemben mi lenne a teendő. Pl. Ha valakit megtámadnak, vagy bántanak. Ha valakit meg kéne védeni, ha harcba keveredik valaki...stb.

Nagyon hálás vagyok az intuíciómnak, hogy a mai napon is működött és hallgattam rá, így sikerült megúsznom, hogy a Budaörsi Auchanban ne lopják ki az értékeimet a táskámból.

Még most is a hatása alatt vagyok, hogy az egyik pillanatban a répákat válogatom a táskám mellettem a kocsi felső tartójában, s mire vissza fordulok a táskám zippzárja félig nyitva.

A zöldséges sor elején jött egy érzés, hogy a telefonomat és a pénztárcámat vegyem ki a táskámból, s tegyem a kabát zsebembe. Megtettem.

Köszönöm.

Timi

Ha a megalázott mesterek nyomában jársz, nagy valószínűséggel ugyanarra a sorsra jutsz te is. A megalázott mesterek olyan tanítók, filozófusok, költők, zenészek stb., akikről a kortárs, szakmai elit nem vett tudomást, kirekesztette őket. Hogy miért nem? Mivel hétköznapi magaslataikban is jóval meghaladták saját korukat. A későbbi elitek, és a közvélemény miután felnőtt hozzájuk, persze előszeretettel és alázattal tárta fel újra őket, hogy aztán a maga számára begyűjthesse tudásukból nyert kincseit.

Tükör világ

Tavakat emelünk,
hegyeket ásunk.
Nem hogy régi kövekből
emelnénk új házakat.
Inkább új kövekből húzunk fel
régies házakat.
Felfordul a világ.
S mi észre sem vesszük,
hogy hegyeink túl nagyok,
s tavaink túl mélyek.

Ez akkor történt amikor főiskoláról tartottam hazafelé a buszon
és Nyék mellett jártunk, amikor is feltűntek a bányatavak, illetve az abból emelt hegyek és akkor annyira durvának hatott, hogy tavakat emelnek és hegyeket ásnak....nektek nem???

Idén kerültem új iskolába családi okok miatt. Már fél éve ide járok iskolába, és érzem, hogy az önbizalmam elhagyott. Mostanába egyre többször van rossz kedvem. Ma a sírás kerülgetett és órákon se nagyon tudtam figyelni, egész végig az járt az eszemben, hogy ez így nem jó, változni szeretnék és mindent megteszek azért, hogy változni tudjak, mert ez így nem mehet tovább. Van egy fiú az osztályból akivel napi szinten ha hazaérek is beszélünk (nincs köztünk semmi) és ő megért. Tudja mit akarok, mondanom se kell neki. De ezt a változás dolgot ő se érti, hogy miért.

erdo-199.jpg

Amikor gyomnövényt látok, mely a legnehezebb körülmények között is megkapaszkodik, arra gondolok, hogy talán egy kicsivel én is többre vagyok képes.

A szeretetről írok néhány felháborító gondolatot! Sajnálom, ha rosszul érint bárkit, szándékos!

Sziasztok!

Ha egy kezdődő párkapcsolatban látom a másikban a magam hibáit és most ez tényleg nyilvánvalóan látom, akkor annak a kapcsolatnak lehet folytatása?
Vagy csak azért jött be az életembe, hogy végre lássam ezeket a hibákat és , hogy ezek a hibák milyen következménnyel járnak vagy lehet még folytatni, bár a pasinak más hibái is vannak, ami zavar vagy az magamban zavar?
A tükör most már az elején előttem áll és nem utólag jövök rá, hogy abból nekem kellett tanulnom és hogy azért tartott addig ameddig tartott.
Mi a véleményetek?

Én mint ember.
Akaratos éles fegyver.
Birtokló gőgös, üvöltő,
Ki keresi mennyi egy emberöltő.
Féltékeny, kapzsi irigy,
gyötrelmes szánalom.
Mint ember csak ezt számítom.

Én mint kereső.
úttalan útvesztő,
kétkedő koldus, irgalmas szamaritánus,
gyóntató pap s máglyára sem méltó eretnek
ki csak keresi utai, vajon merre vezetnek.

Én mint lélek.
Szeretem hinni a sötétnek,
a testemből áradó fények.
Fáklyája az némelynek
Másokért élek de magamért remélek.
Tudom. Látom még nem élek.