Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Őrangyal

1362_orangyal_gondolat.jpg

Egyik nap arra ébredtem, hogy valaki a nevemen szólított. Meglepődtem, mert tudtam, egyedül vagyok otthon. Ritkán ébredek ennyire magamban, s kicsit tartottam is ettől, mi lesz ha elalszom. De nem aludtam, hisz VALAKI felkeltett... bár az órája kicsit korábbra volt állítva mint ahogy nekem kellett volna, de ezt be tudom annak, hogy Ők az időt nem úgy érzik, értékelik mint mi, földi halandók. :-)
Alapvetően nincs kapcsolatom egyenlőre az angyalokkal, de most mintha mégis megszólított volna valaki... valaki, akinek a hangja nem volt se női, se férfi...

Tanít az élet

Tanulok vezetni. Azt mondja az oktató: „Vera!

Korlát

Mindent megengedek magamnak.
Megengedem magamnak hogy mindent megengedjek magamnak.

Sanyi módszer. ;)
Amit kizárunk,vagy tulzottan sajátunknak vélünk az nincs a helyén.
Elöbb utóbb bajt csinál.
A mostanában zajló összetüzések is ebböl adódtak.
Ki ki vette a magáét,én is az enyémet,és aztán csendben bontogathatta a kis
,,csomagját".

A korlátainkat saját magunk építjük.
Pl.félelemböl.
Szerintem a félelemböl ágazik a megfelelni akarás,
és a megfelelni akarásból sok sok emberi játszma.
(ez volt az én csomagom) ;)

Erika

Sziasztok!
Többször tettem ki magam a ,,porondra"aminek sok vélemény lett az eredménye.
Elöször arra gondoltam hogy:Minek nyitnék magamnak blogot?Ìgy is kivoltam tárgyalva már néhányszor...

Ezek a hozzászólások hasznosnak bizonyultak számomra,még akkor is amikor frissiben épp bántónak éreztem.
Ugyhogy ha van véleményed amit még magadban tartogatsz,ebben a blogban jó helye van!

Tutaj alatt

Tutaj alatt

Egyszer voltam, hol nem voltam, volam egyszer Én.
Kistutajjal, rozogával, vágyak tengerén.
Álmodoztam róla, hogy lesz szép nagy hajóm majd,
S Vágytengeren mindörökké a felszínen tart.

Mert az összes matróz-szabály arra ösztökél:
Maradj fent a tutajodon, míg a tested él!
Arról, hogy a tutaj alatt mi várhatna ránk,
Szót se szólnak, titkolóznak, s ránk hozzák a frászt.

Azt hazudják, lent a mélyben mind megfulladunk,
S éppen ezért életünkben folyton harcolunk.
Hullámokkal, Vágytengeren, tutajainkért.

"Lelkek megmentője"

Nem tudom, fontos-e ez másnak, de azt érzem valamiért, hogy írjam meg.

Megmentősdi. Van ugye a játszma, amikor egónk ezzel szeretné megmutatni önmaga nagyságát, hogy másoknak fölébe kerekedik és minduntalan mindenkit meg akar menteni, aki erre vevő. Kétszereplős játék, mindkét fél egyformán benne van.

De most nem erről szeretnék írni. Szerencsére ez a "betegség" nem kínoz engem úgy általában, ha belevonódok egy ilyen játszmába néha, akkor is észreveszem, mert furán érzem magam benne, számomra nem komfortos ilyet játszani - ami persze szintén kezelendő, de nem tartozik a tárgyhoz.

Falak

fal.jpg

Falak...

Egy ideje 'üldöz' a téma. Tudom, falak közé zártam magam. Ki tudja, mikor kezdtem, és hányszor...

A kérdés: hogyan bontsuk le a falainkat?

Én pl. meditációban kezdtem bontani őket, és emellett pedig igyekszem tudatosan figyelni azokra a szituációkra, amikor önkéntelenül a falaim árnyékába bújnék. Igyekszem ilyenkor tudatosan kinyitni a Szívemet, magamat. Viszonylag rövid idő alatt elég jó 'eredmények' születtek, de valahogy mégis úgy érzem, hogy most elakadtam...

Gyógyító energia és információ az Akasából

Ezt a módszert kipróbáltam, bámulatos eredményeket elérve kutyákon. Ember gyógyításáról az a véleményem, hogy maga a test meggyógyítása, az energetikai rész javítása, feltöltése átmeneti eredményt ad csupán, lyukas korsóba víz öntögetése, ha a lelki ok kioldása elmarad.

Örökké nem eshet

Picikét jobban érzem magam. Az alvás rendkívül jótékonyan hat a tudatalattim működésére. Lenne kedvem átaludni néhány hetet, hogy mire felkelek, minden rendben legyen.

Problémát jelent számomra, hogy túl sokat gondolkodom. Érdekel minden folyamat, mi miért történik velem, főleg ha az állapotomat én-idegennek élem meg.

Minden elmúlás egy kis halál. Minden halál egy újjászületés. Az életben minden annyira mulandónak tűnik. És én vagyok annyira emocionális, hogy tragikusan éljem meg a kudarcokat.

Isteni sugallat

"Véletlen" találkozás. Mostanában sokat foglalkoztat az a dolog, hogy mely gondolatok jönnek a szívemből és mely gondolatok az egóm szüleményei. Számomra még nehéz kicsit különbséget tenni közte, bár azt is mondhatnám, kezdem érezni. Adhattam volna ennek a résznek azt a címet is, hogy intuíció, megérzés vagy valami ehhez hasonlót, valamiért mégis úgy érzem, hogy az ISTENI Sugallat tetszik a legjobban. Dolgom van az ISTENI-vel, elfogadni azt, hogy van valami ISTENI, ami mindenhol ott van és mindent áthat.

Kioktatás

Ki mit vesz annak?

Ma kaptam felhivást, egyes szám 2. személyben való irásaimat kioktatónak vélhetik. Eszembe sem jutott, ha nem szól igen kedves barátom, talán az életbe nem jövök rá. 

Erre olvasom Szeti bejegyzését, szintén szerepel benne, mintegy utalásként. Azt hiszem ideje, erre is elfogadás gyakorlatot végeznem. Minden esetre ti hogy látjátok? Elgondolkodtató téma ez is szerintem.