Mostanában ritkán szólok hozzá. Kevesebb az időm erre. De minden változik.
Nagyon jó ötletnek tartom, hogy szembesüljünk önmagunkkal.. Jó tanulás.
Van amit könnyen veszek, lepereg rólam, van ami viszont nagyon megérint és elgondolkodtat.

Jöjjön aminek jönnie kell.

Még nagyon új vagyok itt, és az önismeretben is.
Nemrég regisztráltam, és az ingyenes mini tanfolyam alapján elkezdtem a meditációt. Na most aki nagyon ért hozzá, az segítsen!

Mindig a nő vitte a gyerekeket az oviba és ő ment értük.
Az óvoda a város másik végén volt, de a nő munkahelyéhez közel. Helyjárattal mentek, aminek a megállója úgy tizenöt percre volt a lakásuktól. De nem volt gond ez a reggeli séta, ilyenkor beszélgettek. Az ovihoz huszonöt, harminc perc alatt ért a busz, mindig az első ülésre ültek, nem a sofőr mögé, hanem a másik oldalra. A kislányt az ölébe vette, a fiúcska eléjük állt, mivel a végállomáson szálltak fel a buszra, oviba menet mindig megkapták ezt a helyet.

A liturgia, ahogyan a sírig eljut, az én szempontomból, most nem annyira lényeges. Nem az a gondom, hogy hogyan jut el a test a sírig.

A gondom az, hogy miként támad fel?
Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a meghalás folyamata, és abból a folyamatból, vissza lehet-e fordulni a mi anyagi világunkban?