Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Kit csapok be?

Hello minden kedves forumozonak, tanacsra lenne szuksegem. Egy ferfi erdeklodik irantam es felvallalna a kapcsolatunkat, en is elvalt vagyok, es szabad, de van egy gyermekem es közöltem a ferfivel hogy en titokban tartanam a kapcsit mert akkor megoriznem a bejarasi jogom a volt ferjem hazaba, amikor a lanyom is ott van, mivel sajnos közös a gyamsagunk. A gyerek altal markaban vagyok a volt ferjemnek, mert meg tul kicsi es nem tud nelkulem lenni egy hetig az apjanal. Ez a kijelentesem vajon megalazo az uj ferfi szamara, serto e, vagy engem minosit sunyinak?

Címkézés, kulcsszó hozzáadás

kulcsszo.jpg

Az interneten levő több száz millió tartalom közül ma már csak úgy lehet megtalálni azt, amelyiket keresünk, ha ezek a tartalmak valamilyen rendszer szerint rendezve, rendszerezve vannak. Az Önmegvalósítás.hu oldalon ezt a rendszerezést szolgálja a tartalom beküldésekor kötelezően kitöltendő "Kategória" megadása, illetve a szabad-szavas címkézés is.

A szabad-szavas címkézésnél a tartalomhoz olyan címkéket, kulcsszavakat rendelhetünk hozzá, amelyek igen jellemzőek rájuk, így könnyítve meg másoknak és magunknak is a későbbi keresést.

Miért "lélektelenek" bizonyos népcsoportok?

Kimoderálható ez a fórumbejegyzés tetszőlegesen, viszont ez a téma egyre kevésbé hagy nyugodni. Figyelek egy ideje, konkrétan két népcsoportot, nevezzük c-nek és z-nek őket. Két külön műfaj, teljesen más hozzáállással, viszont a mélyben, a lényeg, mintha ugyanaz lenne... A nyitott szemmel járkálóknak kell hogy szembeütköző legyen a "viselkedésük". Én a miértjét keresem... Istentelenség? Miért viselkednek úgy, mint egyfajta vírus egy gazdaszervezetben? Miért nem képesek embertársként tekinteni a másikra?

Lelki sebek

Néhány éve kényszerből együtt kellett élnem olyan emberekkel, akik ugyan a családhoz tartoznak (szerzett rokonok), de nem érzem őket odatartozónak. Olyan lelki sebeket szereztem, amiket azóta sem tudtam kiheverni. Okot sem adtam rá, mégis folyton bántottak, szóval, tettel, sokszor a hátam mögött. Gyűlöletes volt maga a környezet is. Minden erőmmel azon voltam, hogy kilépjek belőle. Végül sikerült.

Tisztelet

Kaptam egy kedves levelet:
"
wmiki,

husztisanyi üzenetet
küldött az
Önmegvalósítás.hu weboldalon keresztül.

Az ilyen levelek küldése kikapcsolható a felhasználói
beállításoknál a http://onmegvalositas.hu/user/29248 címen.

Üzenet:

Szervusz Wmiki!

Az Önmegvalósítás.hu oldal szellemiségével ellenkezik, ahogyan
"baszlatod" a többieket. Kérlek hagyd abba és ezentúl a
többieket tiszteletben tartva kommunikálj!

Remélem menni fog!

Változni szeretnék

Idén kerültem új iskolába családi okok miatt. Már fél éve ide járok iskolába, és érzem, hogy az önbizalmam elhagyott. Mostanába egyre többször van rossz kedvem. Ma a sírás kerülgetett és órákon se nagyon tudtam figyelni, egész végig az járt az eszemben, hogy ez így nem jó, változni szeretnék és mindent megteszek azért, hogy változni tudjak, mert ez így nem mehet tovább. Van egy fiú az osztályból akivel napi szinten ha hazaérek is beszélünk (nincs köztünk semmi) és ő megért. Tudja mit akarok, mondanom se kell neki. De ezt a változás dolgot ő se érti, hogy miért.

Világfájdalom?

A múlt hetem szeretném összefoglalni, elég rázós volt, jobb is, hogy csak most ragadok "tollat".

Minden száll összefut, ezt már korábban is tapasztaltam, de amióta blogolok, még szembetűnőbb.

Irtam már a szivnyitási technikáról, ahol Sikkám egy nagyon fontos kérést tett fel nekem: mikor zárul, figyeld meg és miért?

Itt és most

user_10445449_1199636428478.jpeg

Nagyon szórakozott volt, különösen az utóbbi időben, mert nagyon sűrű volt a napirendje.
Mikor elmesélte az ismerőseinek, miket csinált a hasukat fogták a nevetéstől.
A kolléganőiről ne is beszéljünk, ők úgy hahotáztak a nevetéstől, hogy kimentek a folyosóra , hogy ne zavarják a többieket munka közben.
Bizony komolyan elgondolkodott, mitévő legyen. Mi az oka ennek a szétszórtságnak.
Ahogy így végig gondolta, rájött, mit is jelent a szétszórtság.

Az élet csodái....kacsapár

Kacsapár....
Testvérem majd 5 éves kislányával piaci bevásárlás után kisétáltam a közeli patakpartra. Alig 1 méter széles, beton-mederben csordogáló kispatak a városban. A patakparton szoktam futni, gondoltam megmutatom neki. Néztük a kis patakot, ahogy csordogál. Megkérdezte: itt vannak kacsák? Kacsák? -kérdeztem vissza. Itt nincsenek kacsák, ez egy nagyon kicsi patak, a kacsák a tavakat szeretik. Itt biztosan nincsenek kacsák - válaszoltam. Meg tél is van, ugyebár....szóval itt tutira nincsenek kacsák - gondoltam magamban. Alig hogy, ezt megbeszéltük, kicsit távolabb tőlünk, mintha egy madárpár szállt volna le a patak vizére.