Gyuri1 teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Gyuri1 teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
halál = barát?
2010. máj.. 16. vasárnap 18:08
/Viszonyom a halállal/

Egy reiki mester említette nekem (szánom - bánom de nem tudom pontosan idézni), hogy a halál mindig ott van az ember bal válla mögött. Ő a legjobb barát. Bármi probléma esetén ő adja a legjobb tanácsot. Gondoltam talán ide illik ez a megközelítés is. Van valakinek tapasztalata ebből a szemszögből?
Üdv:
Gyuri

Honnan lehet tudni?
2010. máj.. 16. vasárnap 17:57
/Lehet tudni, hogy mi a cél, vagy csak általában beszélhetünk róla, mint például az élet célja a szabadság?/

Elgondolkoztam a kérdésen, hogy van értelme az életnek. Úgy hiszem van. De honnan tudjam? Csak akkor fogom megtudni, ha megtudom hogy mi az életem célja. Hogy jövök rá? Milyen módszer van rá?Olyan jó volna, ha valaki megmondaná + leírná, és megérteném. Talán akkor szem előtt tudnám tartani. De úgy sejtem, hogy nekem kéne rájönnöm. De nem tudom megfejteni a kódot. Ha lenne valaki, aki beledörgölné az orromat, hogy EZ az, olyan jó volna. Aki tisztában van a sajátjával, honnan tudja? Miből jött rá?

(Jövő héten lesz Hermess ezzel kapcsolatos tréningje, amire nagyon el akartam menni. De sajnos úgy fest, hogy családi okokból nem jutok el. - Lehet, hogy nem vagyok még kész rá? Szóval ha valakinek van a keze ügyében megfelelő tanács, megköszönöm, ha megosztja velem is. Elöre is köszönöm.)

Mi van, ha nincs célja az életnek? Mi van ha csak úgy van? Bónusz, jutalom, ajándék? Ha minden cél nélküli? Felfoghatnánk, mint jutalom? Mint ahogy a mondás is tartja: "Minden nap egy ajándék, csak ki kell csomagolni..."

Hogyan lehetünk biztosak benne, ha felismertük? Mert nagyon vacak érzés lenne rájönni a kínkeservesen megmászott hegy tetejét, hogy nem is ezt a hegyecsúcsot kellett volna meghódítanom, hanem ott azt a másikat...

Üdv:
Gyuri

Válaszok kérdések
2010. máj.. 05. szerda 23:01
/Félelem/

Köszönöm a gondolatébresztőt. "Jól értem, hogy azért vágysz egy halálközeli élményre, mert akkor végre tisztán láthatnád az életedet??"
Valamelyest igen. Tenni nem akarok érte, de ha "véletlenül" jönne csak 1 lassú, és észnél lennék, és felépülnék utána , stb..., akkor igen. De nagy fokú kiváncsiság is benne van. Meg egy csipet lustaság. Más talán nincs.

Ez a másik út valahogy nem esik kézre. Konkrétan nem is volt rajta a nyitott pontok listáján, amire rá kellene gyúrni. Talán olyan elérhetetlennek tűnik lenni. Vagy gyáva vagyok hozzá. Vagy csak lusta, esetleg türelmetlen. Ha egy külső esemény nyitja fel a szememet, akkor a hosszú tanulási folyamatot is megúszom. Pl.: nem is kerestem még utána - még itt a honlapon sem, hogy miként lehet elsajátítani. Pedig már fokozottabban érdekel a téma. (A megfogalmazásból úgy értelmezem, hogy elsajátítható; érdemes energiát fektetni bele.) Ha nem találnék útmutatást - vagy ha találok akkor is?, utána kérdezek a hogyannak és mikéntnek.

Nem keresem a halált - szándékosan semmiképp. Jó itt lenni, sőt még javítani akarok életemen több helyen. Ha megkérdeznének, akkor azt mondanám, még maradok, még nem végeztem itt.

Új nézőpont.
2010. máj.. 05. szerda 21:59
/Félelem/

Köszönöm. Az első gondolatom, hogy nem vagyok adrenalin-függő. Nem káros szenvedély. De aztán rájöttem, hogy ez egy túl gyors = megfontolatlan reakció. Lehet, hogy mégis? Mert a gyorsulást imádom. Szerintem, mert olyankor kikapcsolok. Nincs gondolatom. Csak az "üresség", na meg a vigyor a képemen. Ha ez együtt jár az adrenalinnal... Ez lehet káros szenvedély? De inkább az a kérdés: mit akarok kiszedni a fejemből? Mivel van bajom? És hogy jövök erre rá?

érdekes
2010. ápr. 09. péntek 07:32
/Kikeveredni a gyári munkából? Hogyan?/

Hali!

Érdekes "filozófia" - életszemlélet. Tetszik, de nagyon nagy hit kell hozzá. + bölcsesség, hogy felismerjem mikor valósíthatom meg... - e "filozófia" szerint minden apró nehézség elől meg "kell" (lehet) futamodni. De lehet, hogy még nem értettem meg elég mélyen. Elgondolkoztat.

Üdv:
Gyuri

Földhözragadt megközelítésben.
2010. ápr. 09. péntek 02:03
/Kikeveredni a gyári munkából? Hogyan?/

Halihó!

Azt hiszem Erika is valami hasonlóra gondolhatott. Én a saját tapaztalatomból indulva szeretnék konkrétan rákérdezni.

Nem menekülés ez? Mert én az előző munkahelyemről "elmenekültem". És mind a 3 problémám elkísért erre munkahelyemre is. Pl.: szabadidő, fizetés, felelősség, hazugság, megbecsülés, stb... miatt el lehet menekülni. Én egy teljesen más élet-területen csalódtam, és előző heti "depis" napjaimban álmodoztam az álláskeresésen - új munka új városban új munkatársakkal új ismerősökkel új kihívásokkal - megmaradt gondjaimmal a hátamon.

Ha szabad még egy gondolatot hozzáfűznöm a tanításhoz. Én is szeretek "tanítani", segíteni másokon. (Korrepetálni rokonságban, ismerősök között, munkahelyen új kollégát betanítani, stb... Annak ellenére, hogy nincs hozzá adottságom: beszédhiba, halk de hadaró beszéd, ronda írás, stb... De mégis szeretek "tanítani". NÁLAM ennek egyszerű oka van. Ilyenkor nagynak, okosnak, hasznosnak érzem magam. Szóval ez NÁLAM minden bizonnyal egyszerű kompenzációs kisérlet. (Lehet valakinek hasznos ez a bekezdés.)

Üdv:
Gyuri

Igen-nagyon jó volt
2010. márc. 01. hétfő 01:16
/Energiaérzékelés tanfolyam (vélemények) /

Kedves Hermess,

igen csak jó volt. Szerteágazó dolgokat hallottam. El sem tudtam képzelni, hogy ilyen sok újdonsággal találkozom. Van több olyan dolog is, amiben jobban elmerülnék. Már csak időt kell találnom rá...

Nekem az utólag küldött levéllel kerekedett ki. (Csak ebben vettem észre az intelmet, hogy -nem tudom pontosan megfogalmazni, remélem azért nem lesz félreérthető- a negatív "élményekkel" is foglalkozni kell, mielőtt "magunkra erőltetünk" pozitív állapotot.)

Ha már írok kérdeznék is. A 2. lépcső alig 2 hét múlv esedékes. Lesz később is? Mert még kicsit elmaradottnak érzem magam ahhoz, hogy a következő hegynek nekiiramodjak. Melyik az a gyakorlat(ok), aminek jól kell mennie a következő lépcsőhöz? Mikor van a jelentkezési határidő?

Üdv:
Gyuri

ok-okozat
2010. febr. 26. péntek 23:44
/Önszeretet/

Úgy vélem pontosítanom kell a yoghurtos dolgot. Túl zabáltam magam, vagyis rossz közérzetig ettem magam. Ez csak megmutatja, hogy valami nem stimmelt velem. Nem lelkiismeret furdalásom volt miatta. Csak egyszerű pótcselekvés volt. Valaki hiányzott, és nem sikerült összehoznom a "figyelemelterelő hadműveletet" sem - ezt is nagyon vártam, + fáradt voltam; így kissé magam alá kerültem, és ez lett a vége.
Hogy azt a bizonyos yoghurt evést bele számítom-e az életem élésébe? Nehéz kérdés. Inkább nem. Nagyon finom volt, de nem "okozott" örömet, nem "élveztem". Talán az első harmadát sikerült volna, már ha szép lassan ettem volna.

Hasonló élmény?

Üdv:
Gyuri

Átfogalmazom a kérdést.
2010. febr. 26. péntek 21:36
/Önszeretet/

Halihó!

Én nem tudom értelmezni azt a kérdést, hogy szeretem-e magam. Mert perzse, hogy igen.
Mint ahogy az előttem reagáló (talán Jaguár) is említette, inkább az a kérdés, hogy eléggé szeretem-e magam.

És esetemben egyértelmű a válasz, hogy még nem eléggé. Ezt én még csak nagyon földhözragadt módon tudom megközelíteni. Olyan dolgokból vonok le következtetést, hogy mit csinálok egy nap?

A múltkor vettem egy doboz yoghurtot (1kg-os vödör!), és az egészet megettem vacsorára. És utána desszertként ettem müzlit rá is, nem keveset. Ha szeretném magam, akkor nem lenne rá késztetésem, hogy így kibabráljak magammal.
De ami elég mélyre ható kérdés: Az elmúlt 24 órából hogy percet élveztem igazán? Tessék összeszámolni. Ez 1 nap hány százaléka? Ha igen jó napom van és még az alvást is "élvezetnek veszem", akkor talán a felét. Vagyis az életem másik fele kuka, vagy másképpen fogalmazva másnak adom.

Én úgy hiszem, minél jobban szeretem önmagam, annál jobban élem az életet. Ellenvélemény?

Üdv:
Gyuri

Gyerünk!
2010. febr. 26. péntek 19:49
/Önszeretet/

Szomorúan látom, hogy nincs fent ez a blog a friss hozzászólásoknál. Gondoltam megírom, hogy érdekelnek engem is a technikák. Ha sokat össze sikerül szedni, akkor remélem mindenki megtalálja a szívéhez közelit.

Hajrá!

Üdv:
Gyuri