Szerintem a barátnődék nincsenek fáziskésében. Nagyon szépen, összhangban járják a párostáncot; ahogy írtad(amikor az egyik közelít, akkor lép hátrébb a másik).Csak a belső karmesterükkel nem néztek még szembe, miközben a kosztümöt cserélgetik.
Ahhoz, hogy én biztosra mehessek abban, hogy a "társam" nem válaszolhat véletlenül se szeretetből, ahhoz úgy kell időzítenem a közeledést, hogy megalázó, és örömtelen legyen neki, ha mégis megalkuszik. Így én vagyok az aki jót akart mindkettőnknek, ő meg az akivel nem lehet közös örömöket megélni, mert visszautasít. Persze ez nem ilyen hideg végiggondolásból ered, ezt ösztönösen, saját fennen hangoztatott szándékaik, vágyaik ellenére teszik, mondhatnám: saját akaratuk ellenére.
Az átok: Ha az én számon csúszott volna ki ilyen, akkor megrendültem volna nagyon, amikor ismét feljebb emelkedem a normál tudatállapotomhoz. Fájdalomtól átjárt lélekkel fordultam volna Istenhez, hogy Te ismersz, tudod, hogy milyen meggondolatlan szájú, indulatú vagyok, kérlek enyhítsd a következményeket. Aztán elfogadtam volna, hogy lesz, ami lesz. Ha nem sorsa  csemetémnek, akkor lepereg róla, és visszaszáll rám, ha meg ezért a lehetőségért választottuk egymást szülő-gyerek játékot játszani, akkor lesz időm még gondolkodni azon, hogy miért vagyok én alkalmas erre a szerepre. Erősen remélném, hogy lelkileg éppen nincs a szakadék szélén, ahol már egy ilyen behatás is ravaszelhúzásszerű következményekkel járhat.
Természetesen megpróbálnám visszavonni, védelmet kérni neki.
Úgy gondolom, a megbánás sokat segít, ebbe kapaszkodhat. Ha meg tud bocsátani magának, és nem tartja ezután a gondolatvilága középpontjában a botlását, akkor az elenyészik, nem táplálja azt tovább a rágondolás energiájával.
Sokat nyert? az ügyön:súlyos indoka van, hogy ne kelljen a feleségéhez közelednie.
A maradék vágyát is el tudja emészteni "mileszhafogazátok" gondolattal. Miért jó ez neki?
felacso

Bocs,amire felfigyeltél az alapjában egy véletlen elírás volt.Csak akkor vettem észre,amikor már megoldottam a matematikai fejtörőt,és elküldtem a jóéjt.Utána még morfondíroztam rajta,megállapítottam,hogy szokatlan hangzású,de mégis tetszik.Van egy enyhe sugalmazó jellege is,bár ez nem állt szándékomban.A szóvég és szókezdés magánhangzóinak összecsúszását még valami ősi magyarosságnak is érzem,és azt is szeretem,ha elegánsan siklanak a szavak.
Egyszerűen csak együttérzéssel akartam elköszönni,tömören,hogy ne fárasszam tovább.
Melegség:Úgy tapasztaltam,hogy ezoterikus körökben mintha jobban ragyogna a felszín.
Észen kell lenni,itt-ott kissé kilóg a lóláb,de szerintem mégiscsak nagyobb az esély arra,hogy itt-ott nemcsak máz az,ami a tartalomból látszik.Hangsúlyozom a személyfüggőséget,vagyis az aki számomra hamis,más felé még lehet őszintén szent.
Tudod mire vágyom?Hogy a gondoskodás szó jelentését az "örömködés" vegye át.Szerbusz:felacso

egy jó alkalmat arra, hogy gyakoroljam a nemet mondást, de magam előtt nem lenne hiteles, ha azt írnám, hogy nem tetszett. Hozzáfűzöm: nemet mondani személyesen, szemtől-szembe a legizzasztóbb, legnehezebb. felacso

Számomra gyöngyszemek. Átolvastam őket kötözködős szemmel is, de lesiklottam róluk. Szóval tetszenek. felacso