Szióka! :)

Gondolom a kifejezés sok mindent takar és mindenkinek mást jelent.....
Valaki - és egyébként anyám horoszkópját nézve mesélt nekem az energiavámpírságról, az ő értelmezése szerint... Így fogalmazott, ahogy azt az én blogomban írtam:
"olyan légkört alakít ki maga körül, hogy az áldozatai tőle függjenek, és ne tudjanak önállóan dönteni. Ezek azok a személyiségek, akik folyamatos bizonytalanságban tartják a családtagjaikat azért, hogy azok függők maradjanak tőlük. Az energiavámpírok alapvetően nem gonoszok, mert nincsenek tudatában annak, amit tesznek, és ezért nagyon nehéz velük. Ha valamilyen fatális véletlen folytán valaki elmondja nekik, hogy mit tesznek, akkor rettenetesen fölháborodva közlik, hogy ők az egész életüket föláldozzák a családjukért, és micsoda hálátlanság ilyent akár csak feltételezni is. Azért működnek így, mert alacsony az energiájuk, és nem tanultak meg a környezetből töltődni, csak más emberek energiáját tudják fölvenni, ezért hívják őket vámpírnak. Működésükre sokszor csak a környezetükben élők betegségei utalnak, mivel a tágabb környezet általában elismeréssel nyilatkozik áldozatvállalásukról, amire nagyon büszkék is."

Amikor az én asztrológusomnak, Naphold Etának írtam erről, annyit felelt:
Nincs energia-vámpir, csak mi nem tanultuk még meg a nem szó helyes használatát
Asszem erről itt is írt blogot, de nem bizti...
amikor a kettőnk képletét először meglátta egyből az volt az első mondata, hogy bűntudatom van, ha nemet mondok neki......

Kíváncsi vagyok ide talál-e és ki fejti-e a véleményét itt, ha nem majd szólok neki, hogy ha akar írjon ide... :)))) Merthát nekem sem fejtette ki bővebben.....

Egyébként köszi a topikod, kíváncsi vagyok én is a válaszokra is.
Igen, igazad van, köszönöm, el kell kezdenem nekem is levenni a búrát magamról.......
Végre használni a "nem"-et.... :)
És tudatosodni, fejlődni....

Köszönöm még egyszer!
Sok puszi!
Gergő

Egy sor dologgal tisztában vagy.... igen és? Mit vagy hajlandó tenni, hogy elkerüld ezt? Semmit? Vannak céljaid? Rövidebb, hosszabb, méghosszabb távú? Valaki mondtam talán Tepperwein, de nem bizti, hogy problémákat akkor vesszük észre, ha levesszük figyelmünket a céljainkról...
Na EZ nekem most egy merő ellentmondás lett.... Tehát arra akarsz kilyukadni, és célozni, hogy legyenek céljaim, gondolom.... erre az utolsó mondatban törlöd számomra ezt a dolgot, ugyan is szerintem ott kezdődhetne az egész, hogy egyáltalán észre veszem, hogy mi a probléma..... :)

Asszem Neked is gyerekkorodban ki volt nyalva a sejhajod... talált, Süllyedt. Sajnos nem csak gyerekkoromban. A mai napig.
Épp most volt egy újabb "összeveszésünk", mielőtt olvastalak... Erőszakosan, betolakodóan hozta a szobámba anyám a kaját, hogy egyek, a fél hűtőt ide pakolta .... én pedig dührohamot kaptam, hogy nem kérem, és hogy ne hozza a seggem alá, még jó hogy nem megrágja helyettem....
De tudom, hogy az én reakcióm, a nem helyes.... a terapeutám már százszor el mondta, hogy mit és hogyan kéne mondanom.... Szépen, csúnyán, türelmesen, többször seggbe rúgva, hogy próbáljam meg már elkezdeni megtanulni a nem szó megfelelő kimondását és természetesen elfogadását.
Tudom senki nem tud magához kötni bennünket, ha felvállaljuk azokat a feladatokat, amiket a másik - úgymond levesz a vállunkról. Pl. főzés, mosás, takarítás stb. stb. stb. Ha meg zsörtölődik, siránkozik, akkor át kell ölelni, és azt mondani, hogy "tudod, hogy szeretlek, tisztellek, hogy felneveltél, de most már felnőtt akarok lenni - stb.
Na erre még nem vagyok képes.... nem vagyok még képes rá.... elönt a düh és falra mászva beleszenvedek.... és folyamatos konfliktusba keveredek....
Na mindegy, ezt csak úgy elmeséltem....
És tisztában vagyok vele, Huszti Sanyitól is hallva, meg a tanáromtól is, hogy miről szól ez.....
Ezzel a mondattal egyébként sosem tudtam mit kezdeni.... egyrészről nem csak engem minősít, hanem az anyámat, és ezekkel, az ilyen jellegű és főleg az ilyen energiájú seggbe rúgásokkal nálam pont nem azt érik, éritek el, hogy elinduljak végre, hanem, hogy továbbra is hibáztassam az anyámat.... De tudom, hogy Tévedek! Nem a hibáztatásom erősödik, hanem seggbe akarnak, akartok rúgni, hogy elinduljak végre......

....és tudom, hogy mindez arról szól, hogy végre vállaljak felelősséget magamért, a döntéseimért, az életemért, a saját közérzetemért, életmminőségemért.... stb.
Kb. egy éve intenzíven erről is szól a "terápiám", sok minden mellett....
Nem vagyok elég tudatos, és nem tanulok....
de már tudom a válaszokat, csak még bizonytalan vagyok..... és fosok, hogy sokkal kevesebbet fogok szenvedni, és nekem szükségem van (a mazochista szerepszemélyiségemnek) időnként egy kis szenvedési energiára - ahogy az asztrológus terapautám fogalmazott és milyen találóan... hihi!

Na mindegy, ezek kifogások és magyarázatok....

Azért köszönöm Neked a seggbe rúgást! Éreztem! :)

Minden jót!
G.

Gondoltam, hogy vagy felháborogsz, vagy megsértődsz egy kicsit, vagy nem érted, vagy nevetsz egyet. Ebből kettő bejött. Hihi!  Remélem a legutolsó mondatod nem a sértődöttséget tükrözi! 

Először is válaszolnék a kérdéseidre.

Elmesélem a történetemet, ami egy csoportterápián történt.
Valaki elkezdett szapulni valakit, én ösztönből, már nem is értem miért, de élből és egyből a védelmére álltam, felvettem az anya-szerepet. A vége az lett, hogy én kaptam egy óriási tanítást….
Nem kell megvédeni a másikat…. Neki is van szája, itt keze, majd ő megvédi magát… Felnőtt ember. Azzal, hogy rögtön ugrasz és védelmed alá veszed a másikat úgymond „lealacsonyítod” őt gyerekbe, és elveszed tőle a felnőtt én szerepét….
A saját történetem pedig az, hogy anyám mindig is ilyen volt… az anyatigris… 
Itt érzetem csak a túlzást tőled, felőled!
Nem a segíteni akarásoddal volt bajom, azzal volt bajom, hogy kicsit olyannak tűntél, mint anyu, aki úgy szoktam mondani „elébe megy a dolgoknak”.
Elmagyarázom mit értek itt ez alatt. A blogból kiindulva igen is olyvá tűnt, hogy tele vagy/voltál bűntudattal, amiért nem tudtál segíteni az annyira mélyponton levőknek… erre most felajánlod a mélyponton levőknek a segítséget… Féltettelek ettől…
Felvilágosítottak már párszor, hogy azzal, hogy féltek valakit, csak energiát veszek el, de írásom mögött féltés volt… A félelmemet pedig nem tudtam rendesen kifejezni… Most se tudom.
Viszont válaszodból most azt feltételezem, hogy elég erősnek érzed magad a segítésre….
És ez nagyon pozitív és örvendetes, ezek szerint én nem bízom meg Benned annyira, hogy azt feltételezzem, készen állsz egy esetleg újabb ezekhez hasonló esetekre, esetekhez… Bocsásd ezt meg nekem!

A segíteni akarással nincs bajom. DE mivel nekem az jött le, ami lejött, így ebből kiindulva arra gondoltam, valahol másoknak akarsz segíteni, azért segítesz, hogy átvitt értelemben tudattalan úton magadon segíts, azon az általad „régi” személyiségrészednek vezetett önmagadon, aki és ami, bármennyire is a múlt az a részed, benned van, veled van, mindig… És én valamiért erre kapcsolódtam rá…. Ezt láttam meg….
Azt gondoltam Ingatag pszichés egyensúlyodat igyekszel fenntartani a segítő hivatás választásával és gyakorlásával… Nem tudom miért, de nekem ez jött le…
Most már viszont tiszta, mivel nagyon szépen megfogalmaztad az alkoholista példával, hogy nem feltétlenül erről van szó… Tudod, lehet, hülyén hangzik, de valamiért, és meg nem tudom magyarázni, hogy miért, de én a „régi” énedet éreztem meg benned…. Én éreztem Benned, magamban – Benned a régi énedet… Jobban nem tudom megmagyarázni…

„…mint mikor az Ex-alkoholista visszatér, elmondja a még mindig alkoholistáknak min ment keresztül, és így lesz hiteles, így tud reményt, meg erőt adni…”
Ezzel kapcsolatban csak annyit akartam hozzáfűzni, hogy azt vedd, kérlek figyelembe, hogy nem mindenkinek kell és nem mindenkinek lehet ezt megtenni…. CSAK annak aki kéri, mert Ő már azon a szinten van, hogy változni szeretne, azon lehet is segíteni…. És, aki nem kéri, de mégis segítesz akarsz neki, még kárt is okozhatsz ezzel… (ennyi lenne a bajom a segítséggel kapcs.)
DE Te ezt már tudod!!!
„Nem teszek mást, csak a megszerzett tudásom összegzem, összerakom, majd ezt tovább adom. Hisz mi haszna a tudásnak, ha senkinek nincs átadva? Ki mit tesz ezzel? Használja vagy sem? Ez már nem az én dolgom. Az Ő élete. Eleinte nem tartottam ezt szem előtt, kemény lecke volt, mire rájöttem, csak ennyit tehetek. Nem élhetek mások helyett.”
„Sajnálat, egy nagy hülyeség. Sajnálattal senkit nem lehet a gödörből kiemelni, csak bele lehet esni mellé. Tudom, szívtelennek hangzik, de én így látom most. Nincs kit, vagy mit sajnálni. Ha lesajnálom, akkor elhiszem, ő az áldozat, a szerencsétlen mártír és nem látom meg, hogy ő maga ment fel a keresztre. Így azt sem látnám, hogyan léphet ki belőle, ha akar..... Sokan nem akarnak. Hagyni kell. Majd lemászik magától, ha megunja.”
Gyönyörűen megfogalmaztad!! Gratula! Ha ezeket tudatosítod magadban, akkor már nem lesz több gondod azokkal kapcsolatban, amik nekem lejöttek a blogodból és, amiktől féltettelek!!!!
Bízom benne, hogy ezt, amit itt beidéztem Tőled sikerült már magadévá tenni úgy, ahogy írod is… Nagyon sok mindenen átmehettél, ahogy írod is, írtad is, és RENGETEGET tanultál belőlük és ez számomra nagyon megnyugtató és dicséretes és jó és… stb. Büszke lehetsz magadra! És remélem vagy is! Legszívesebben most megölelnélek, de inkább azt kérném Tőled, ha lehet, Te öleld meg magad, és add meg magadnak azt energiát, amit megérdemelsz…
Ne ígérd, hogy nem segítesz nekem, hiszen lehet, egyszer pont a TE hozzászólásod hiányozna majd akkor és ott! Hanem azt ígérd meg, hogy, hogy ha legközelebb „gyengének” érzed magad, akkor megadod majd saját magadnak azt az energiát, amire Neked szükséged van, akkor és ott… és pont úgy, ahogy azt másnak szoktad adni, vagy pont úgy, ahogy Neked szükséged van rá!!!
És szeretném, ha ugyanezt az energiát/figyelmet megadnád a múltbeli, ha nevezhetem így „ex-alkoholista” énednek is és a benned síró kislánynak és nőnek is!

Szeretettel:
Gernis

"...lehet hogy tényleg minden esetben érvényes az, hogy a figyelem a másik fél egóját táplálja. :) A nem-figyelem meg sérti azt."
Erről az jutott eszembe, hogy amikor kisgyermekek voltunk és a szüleink figyelem-megvonással "illettek" az mennyire fájdalmas volt a egónak :))))
Legalább is nekem beugrott egy emlék, amikor 3-4 éves lehettem és szóltam apámhoz, de nem figyelt rám.... állati rosszul esett és haragból-dühből egy állati nagyot haparaptam a "sej-hajába" hihi! (igaz ő erre lekevert visszakézből egy pofont), azon merengek miért nem bírtam elviselni, hogy nem figyelt....
Na meg a másik kérdés, amikor szeretet-megvonásként használják egyes szülők a figyelem megvonást, amikor "haragszanak" :)
Bár ezek a "figyelem"-értelmezések, amiket az írogatásban (beszélgetésünkben) folytatunk szerintem nem a blogom elején írt figyelemről szólnak, de nem baj, jó ez így.... Sőt! Örülük, hogy kommunikálunk!

Az jó, ha ledöbbentél! Szerintem ilyenkor kapunk valamit.... :)
Én Hamvas Béla bácsi Babérligetkönyvén döbbentem először igazán.... :)) Nagy hatást gyakorolt...
Na jó, ma éjjel is volt egy kis döbbenet, az anime-ből néztem egy párat... "skizofrénia" meg "szinapszisok".... ezek miatt kellenek a gyógyszerek.... a legjobb barátom szerint meg semmi bajom, Tibetbe kéne mennem egy-két hónapra hihi!

"...ha sokat találkozol valakinek a nevével akkor olvasnod kellene tőle valamit...."
:)))) Ez jó, állandóan megtalálnak Seth-könyveivel, már le is töltöttem, de még bele se olvastam....
Egyébként igen, én is így látom.... hihi!
Azt hiszem a "halogatásokban" hasonlítunk, ez így ennyiből ki is derült számomra. :))))

* sőt, most jut eszembe, ez is csak egy álom volt az álomban, elaludtam valahol és ezt álmodtam, amikor pedig felébredtem az álmomban, akkor ez csak egy álom volt már ott is!"
Juj, azok mindig megfognak.... :)))
Sanyi egyik sirály cd-jén, asszem pont az ingyenes, elsőn van is erről szó az elején meg pár percben az álmokról és a "felébredésről".... :))) ha jól emlékszem a teremtéstörténet-elméletről jutottak ezek eszébe, meg Istenről... na, ha nem hallgattad még meg, így érdekes lehet az összefüggés hihi,
(de én Sanyiban pont azt szeretem, hogy annyira logikusan és következetesen füzi össze gondolatait,
(és nagyon érthetően, egyszerűen magyaráz, s semmi csapongással).... irigylem is :)))

Szép Napot Neked!
Üdv: Gernis