Bochecha teljes hozzászólásai
| Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
|---|---|---|
|
Szia Csaesz! 2009. márc. 25. szerda 10:07 /Démon szülők/ Azt hiszem, félreértettél. Akkor leírom az Apámmal való kapcsolatom néhány karmikus vonatkozását. Kérdem én, hol van itt a szeretet? Szerintem az egész arról szól, hogy Ő hurcol egy csomó haragot irántam jó mélyre eltemetve az óta az életünk óta. Szóval szerintem ezért viselkedünk így egymással, ahogy. DE: kaptunk egy lehetőséget (ismét) arra, hogy meg tudjunk bocsájtani egymásnak az összes, egymás ellen elkövetett 'szörnyűségért'. Sarkítva azt is mondhatnám, hogy nem azért jöttünk ide, hogy 'jól érezzük magunkat', hanem hogy tanuljunk a saját hibáinkból, kijavítsuk azokat, és fejlődjünk. :) Nem azt akartam mondani, hogy egy 2-3 éves gyerek képes haragot vagy gyűlöletet érezni a szülei iránt, mert azt gondolom, hogy valóban 'istenként' tiszteli a szüleit, de ez nem egyszer a visszájára fordul, ahogy a gyerek elkezd gondolkodni, felnőni. Bochecha |
||
|
Megvilágosodás 2009. márc. 24. kedd 21:39 /Mivel tölti az idejét egy megvilágosodott?/ szerintem azok az élmények, amikről írsz, megvilágosodások. De addig nem vagy megvilágosodott (buddha), amíg nem tudod folyamatosan fenntartani ezt a tudatállapotot (addig bódhiszattva vagy -olyan lény, akiben megvan a megvilágosodára való képesség, de még nem érte el a megvilágosodást) buddhista megközelítésből így néz ki a dolog nagy vonalakban Bochecha |
||
|
Csaesz! 2009. márc. 24. kedd 21:13 /Démon szülők/ A szeretet karmájánál sokkal erősebb a gyűlölet, harag. Szóval szerintem az, amit írsz, stimmel, hogy azért választja az ember a szüleit, mert erősen kötődik Hozzájuk- de az esetek nagy részében korántsem szeretetről van szó... Bochecha |
||
|
Jaguarete! 2009. márc. 24. kedd 21:09 /Démon szülők/ Én is afelé hajlok, amit Te mondasz ezzel kapcsolatban. Én sokáig nem értettem, hogy miért oda születtem, aztán felnőtt fejjel, spirituális útkeresőként megtaláltam a választ- ennél jobb módja nem lett volna annak, hogy megtanuljam, hogy milyen NEM akarok lenni. Másrészt biztos vannak rendezetlen karmikus szálaim a családtagjaimmal, (akik között totálisan idegennek érzem magam), de nem fogok "beleszakadni", hogy ezeket kibogozzam, ahhoz kevés vagyok, szerintem Nekik is akarni kéne... Azt viszont nem tartom egészséges dolognak, hogy valaki legkésőbb huszonix éves koráig nem költözik el a szüleitől. Bochecha |
||
|
Miért fontos, hogy hányan vannak? :) 2009. márc. 24. kedd 19:15 /Mivel tölti az idejét egy megvilágosodott?/ Bochecha |
||
|
Hajjjaj....! 2009. márc. 24. kedd 17:18 /Démon szülők/ Büszke is lehetsz Magadra, mert volt bátorságod lépn!! Én 'csak' 120 km-re menekültem az Apámtól. Akire szintén illik a megszólítás (ami nem túl kedves, meg kell hagyni :) ) Mindenetre ez lehet válasz arra, hogy miért van az, hogy évek óta próbálok változtatni a kapcsolatunk minőségén, mégsem jutok egyről a kettőre, egyszerűen mindenhol falakba ütközök... miért érzed úgy, hogy kezdesz hasonlítani Rájuk? Másrészt meg igen, mi van a karmával? Nem véletlen születtél/em abba a családba, ahova, Te választottad Magadnak azért, hogy lehetőséged legyen rendezni a soraitokat. Szerintem az a baj a nyugati pszichológiával, hogy csak egy bizonyos síkon néz dolgokat, sok fontos más vonatkozást kizár, ami nem fér bele a világképébe (lásd karma...) Bochecha |
||
|
sziasztok!
nekem az ölelés 2009. márc. 24. kedd 17:07 /Érintés!!!/ sziasztok! nekem az ölelés "alapvető" dolog. aki fontos, akit szeretek, azt minden találkozáskor és búcsúzáskor meg "kell" hogy öleljem. ha ez valamiért elmarad, akkor érzem a hiányát, ami szinte fáj. :) |
||
|
Szia ismét! :) 2009. márc. 22. vasárnap 20:54 /Hogy mi is történt velem.../ |
||
|
szia!
az én szüleim pont ezért nem válnak el. mert ha eladják a 2009. márc. 22. vasárnap 16:16 /Megbocsájtható-e a megcsalás, a hazugság?/ szia! az én szüleim pont ezért nem válnak el. mert ha eladják a házat, akkor egyikük nem tud mit kezdeni egyedül. én annyival könnyebb helyzetben vagyok a Ti gyerekeitekhez képest, hogy már nem vagyok tizenéves, a saját életemet élem, és amint lehetett, léptem a "kellemes" családi "fészekből". Anyu nem tudom, hányszor mondta, hogy ő márpedig válik, mert ez így nem élet stb. Tizenévesen még hittem Neki. Ma már csak magamban mosolygok, mert tudom a választ. Van szerintem 2 opció is hasonló esetben: benne maradsz a trutyiban, és akkor viseled a következményeket, vagy lépsz. Anyu szokott panaszkodni, hogy milyen rossz Neki. Erre csak annyit tudok tenni, hogy meghallgatom, azzal kicsit talán segítek Neki. De közben állandóan az jár a fejemben, hogyha Ő nem lép ki belőle, akkor így járt. Ez most lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de mindenki csak saját magát mentheti meg. Ha akármilyen anyagi stb okra hivatkozva nem lép, akkor ne csodálkozzon, hogy viselnie kell a döntése következményeit. Elismerem, nem lehet/lenne könnyű Neked sem a 2 gyerekkel új életet kezdeni, de talán bíznod kellene az Univerzumban vagy akármiben hited szerint. üdv:Bochecha |
||
|
Szia Fircsi!
Tényleg nem szép, amit a férjed tett, nem lehet mos 2009. márc. 22. vasárnap 14:57 /Hogy mi is történt velem.../ Szia Fircsi! Tényleg nem szép, amit a férjed tett, nem lehet most könnyű Neked. Sok erőt kívánok a dolgok megoldásához. Nekem elsőre az ugrott be, hogy ha valakivel ilyesmi történik, annak megvan az Nem tudom, segítek-e Neked ezzel, remélem, igen. Ha valaki ezt megtenné velem, én arra gondolnék először, hogy na most ezt miért kaptam? Ki tudja, Te mit tettél vele, valamelyik előző életetekben, amiért ezt kapod cserébe... Előre is bocsánat, ha megbántottalak, de nekem ez a felfogás segíteni szokott elfogadni azokat a dolgokat, amiket kapok (amiket tulajdonképpen csak magamnak köszönhetek...) üdv:Bochecha |