Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

A piacról hazafelé sétálva, az egyik kereszteződésben belebotlottam egy kerékpáros fickóba, aki igen hevesen szidta az autósokat, hogy azok mennyire figyelmetlenek, és akár még el is ütnék, ha Ő nem vigyázna magára!
Próbált engem is bevonni a játékába, hogy szidjuk együtt az autósokat, de én inkább tovább álltam és csak utána gondolkodtam el azon, hogy vajon mi is volt ennek a közjátéknak az értelme, a jelentése?

Először arra gondoltam, hogy szegény fickó, láthatná pozitívan, vagy reálisan is a világot, ehelyett csak a negatívumokat látja. Biztosan annyi rossz tapasztalata volt már az életben, hogy emiatt elvesztette a pozitív látásmódját, már képtelen hinni az emberek jóságában, az autóvezetők előzékenységében.
Már majdnem megsajnáltam szegény párát, amikor valahonnan beugrott, hogy nála ez nem a rossz tapasztalatokból alakult ki, hanem Ő maga alakította úgy a látásmódját, az életét, hogy abból az egojának nyeresége legyen!

De mit nyerhet vele az ember, ha mások csak bántják, rosszul bánnak vele?

Ti mit gondoltok erről a jelenségről?
Miért pont ezen a napon jött?
Itt nálunk mindenki, mindenhol erről beszél.
A régi öregek félve húzódtak össze ilyenkor, mert biztosak voltak benne hogy háborút jelez, de vajon van ennek alapja?
Hallottam azt is hogy fényt, örömet hoz magával, hogy jobb lesz ezután, még akkor is ha előtte meg kell halnia valaminek.
Egy pillanatra nappali fényességbe borult Miskolc is, és ami zaj követte, hát beleborsózott a hátam.
Az emberek viszont bizakodóak, és a legtöbben azt mondják jót jelent.

eg_szs_g.jpg

Elkezdtem olvasni Eckhard Tolle-tól könyveket. A Most hatalma, és nem sikerül megfigyelnem gondolataimat, vagy csak egy pillanatra. Ahogy elkezdtem, annál több lett bennem. Ehhez kérnék segítséget hogy kinek hogy sikerült, mennyi idő alatt.

Üdv!

Sajnos megint baromságokon jár az eszem,de kinek nem??

Bevásárlás....egy tűzhelytisztítóra is szükségem van. Na, ezt nagyon riktán veszek. Tudtam, hogy valahol a vegyi árunál kell lennie, na de hol? Oda-vissza körbejártam a polcokat a kedvenc hipermarketembe. Sehol....na jó, hagyom kicsit ülepedni a dolgot...

Annyira sok cikket, bejegyzést, könyvet olvastam már időgazdálkodás témakörben...és egy-két olyan pont, ami szinte mindegyikben megtalálható, az a tervezés és az így elkészített cselekvési terv végrehajtása. De sajnos eddig még ezt is halogattam - az írásban való tervezést. Mondhatnám, hogy a spontán cselekvés híve voltam, vagyok...de ez a halogatás szokását nevelte belém, ugyanis így mindig azt tettem, ami éppen jött, vagyis a dolgokra csak reagáltam, a proaktív cselekvés helyett.

Különös tudatállapotok

A hétköznapok gondolatainak fogságában

Hétköznapi tudatállapotban az érzelmek színes örvényében élünk: örülünk s ekkor a madarak is szebben dalolnak, majd pillanatok alatt dühössé válunk és utáljuk az életet; szerelmesek vagyunk vagy gyűlölünk; befogadóak vagyunk vagy éppenséggel beszűkülten félünk..

Ha már nem megy jól a párkapcsolat, házasság akkor vajon meddig érdemes várni rá, hogy megjavuljon?

Érdemes figyelembe venni a környezet véleményét, tanácsait egy ilyen helyzetben? Segíthetnek-e a barátok a jótanácsaikkal, lelki támogatásukkal?

Mennyi összetartó ereje, felelőssége van a közös gyerek(ek)nek?

Lehet-e a közös vagyon, megélhetés visszatartó erejű a döntésben?

Soraimat, Sanyi írása ihlette (idézem) "Mindegyik életterületünk belőlünk tükröz egy részt. A családunk és barátaink az Önmagunkkal való kapcsolatot mutatja, a párkapcsolataink és flörtjeink a bennünk élő férfi és nő kapcsolatát, míg az anyagiak és a pénz világa, az anyagi tudatosságunkat tükrözik vissza"

Ahogy ezt elolvastam, végi gondoltam:
Család: Saját nincsen, a szülői és testvéri kapcsolat viszonylag jó, de nem túl szoros.
Barátok: Mindössze két barátom van.
Párkapcsolat, flört: Öt éve semmi, abszolút nulla.

vegben virágok.jpg

38 éves vagyok és úgy döntöttem,hogy a fél életem még hátra van a gyerekeim már viszonylag nagyok (15,18) kiszállok ebből a mókuskerékből.
Ez egy gyönyörű gondolat, na,de ,hogy lehet ezt megvalósítani?
Ebben a blogban szeretném megosztani leirni a fejlődés vagy akár a visszaesés mozzanatait.
Biztos vagyok,hogy számtalan ember él ebben az önmagára is mérgező helyzetben.
Jelenleg van állásom szégyentelenül kevés fizetésért, tehát miért is panaszkodom?

A én kis elmémben a család azt jelenti, hogy van apa-anya és a gyerekek....és aztán nagyszülők....szóval vér szerinti kapcsolat....

Azt gondoltam egyszer én is megtalálom a párom, azt az egyet, Őt......és egyszer majd család leszünk....

Erre mit ad Isten? Beleszeretek egy elvált, kétgyermekes apukába..... Én, aki eldöntöttem, hogy az én párom olyan, mint én, független....várta az igazit, engem...és boldogan élünk míg a halál elválaszt. Az élet ezt másképp írta.....

A viselkedést az alapszükségletek irányítják.Ez az elmélet szorosan összefügg az örömelvvel,vagyis kellemes és kellemetlen ingerekről,érzésekről van szó.
Mik az alapszükségletek?

biztonság iránti igény:hogy ne legyünk életveszélyben,de kisebb veszélyben se

testi szükségletek:megfelelő hőmérséklet biztosítása,evés,ivás,pihenés,stb

szexuális szükséglet:ez már társas,de külön kategóriát képez

társas szükségletek:-szeretetteljes társaság iránti ösztönös vágy,ami az ember társas élőlény voltából ered.