Már megint egy koncertről jövök, megint túlcsordulva. De ez most olyan volt, amihez semmi foghatót nem találok! Adott egy ember -Tommy Emmanuel- annyi tehetséggel, hogy a legnagyobb mesterek is döbbenten nyilatkoznak róla, és hagyján, hogy zseniálisan bánik a gitárral, dobol is rajta, meg énekel, mindeközben táncol nevet viccelődik, és a zenekar is (mert különben szólóban szokott fellépni) egyenként és együtt énekelnek... azon felül, hogy rendkívül jók, a saját hangszerükön, mindezt nulla magamutogatással, semmi egó, semmi tesséklássék, tehetséges emberek játszanak a színpadon.