Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Számos különleges képesség létezik a paranormális világban. Jónéhány példát hollywoodi filmekben is láthattunk már, de most "A kiválasztott" című műsorban is látunk majd ámulatbaejtőeket.

Írd meg, szerinted melyik paraképesség lenne a legkülönlegesebb, melyik múlná felül mindegyiket!
Vajon melyik természetfeletti képesség vinné el a pálmát, akár a TV2 műsorában is?!

Írhatsz valós, kitalált vagy akár humoros képességeket is, a lényeg, hogy megindítsd a saját és a mi fantáziánkat is!

Egy súlyos érzelmi megrázkódtatás komoly betegséget vált ki (a GNM szerint).
Ahhoz, hogy ez tényleg NAGYON KOMOLY legyen, több feltételnek kell egyszerre együtt lennie.

Ezek a következők:

1. Érzelmi elszigetelésben éljük meg. Az eseményt elmeséljük vagy nem, de az eseménykor keletkezett ÉRZELMEINKET nem.

2. Hirtelen nem számítunk az eseményre, mondhatjuk: derült égből villámcsapásként hat ránk.

3. Kilátástalannak ítéljük meg, nem tudjuk a megoldást.

Pár éve dolgoztam ki egy igen izgalmas gyakorlatot!

Már előtte évekkel rendszeresen szerveztem DÜH feloldó napokat, amelyek nagyon sikeresek voltak.
Igen ám, de észrevettem egy különleges dolgot. Ha az illető a DÜH mellé, LELKI FÁJDALMAT is érzett, akkor ugyan a megbocsájtás megszületett a DÜH feloldás során, ugyanakkor a LELKI FÁJDALOM ott maradt.

Már a tízes évét élte. Jutott a változásból bőven, remélte, hogy abból már valami kedvező jön.
Gyakran eszébe jutottak az előző év történései. Az a fél év, amit hazáján kívül töltött. Nagyon nehezen élte meg azt az időt, de tudta anélkül a fél év nélkül, egészen más ember lenne.
Most örült, hogy kipróbálta és megélte régi álmát, igaz nagy árat fizetett érte, már nem bánta.
Elolvasta az akkor írt sorokat.

virág1-kicsi.jpg

Vajon, mi lehet a kép címe?

Miért van bennem az az érzés, hogy nem vagyok méltó egy emberhez?
Létezik egyáltalán ilyen állapot, hogy nem vagyok méltó bármihez is, vagy csak az egóm szórakozik velem?
Segítség! :S
Ahogy megfogan bennem ez az érzés, jön vele a többi is: a magány, a megnemértettség, az elnemismertség, az összes rossz. Ezt csak az egóm csinálja, ugye? De akkor hogy kéne megszabadulnom tőle?

Bocsi a panaszkodásért...

szellemutazás.jpg

Van, hogy az ember elindul egy úton, és út közben tetszik meg neki az utazás. A cél bár láthatatlan, s az utazás lényege sem a célba érés, hiszen a céllal, véget ér, lezárul mind az, ami addig mozgatott. Jó-e meghatározni előre az utazás célját, ha tudjuk, hogy véget ér akkor. Életutunk célja sem annak a vége. Az élet értelme hát, az élet megélése, a tudás megszerzése, és a megszerzett tudás gyarapítása. Minden növekszik gyarapszik, Ha célt határozunk meg, annak a dolognak a halála pillanatát jelöltük hát ki.

12 függő keletkezés

A nemtudásból keletkeznek a készségek
A készségekből a tudat
A tudatból a név és a forma
Ezekből a 6 érzék
Érzékekből keletkezik az érintkezés
érintkezésekből az érzés
az érzésből a vágy sarjad
a vágyból a megragadás,
a megragadásból keletkezik a keletkezés
ebből a születés
a születésből az öregedés, betegség és a halál
ezek összességéből pedig a szenvedés.

Ezt a 12 pontot magam előtt én úgy látom, mint összefont kötélrostokat. Hiszen nem lehet szélsőségesen elválasztani egyiket a másiktól.

Most a Mennyei Atya 2009. július 3 - i üzenetét továbbítom a számotokra, mely ekképpen szól:

„Drága Gyermekeim, Én Szeretett Teremtményeim!

Ezúton szólok hozzátok, amikor ismét szükségessé vált a Földön a csodák érkezése és fogadása.

Kimoderálható ez a fórumbejegyzés tetszőlegesen, viszont ez a téma egyre kevésbé hagy nyugodni. Figyelek egy ideje, konkrétan két népcsoportot, nevezzük c-nek és z-nek őket. Két külön műfaj, teljesen más hozzáállással, viszont a mélyben, a lényeg, mintha ugyanaz lenne... A nyitott szemmel járkálóknak kell hogy szembeütköző legyen a "viselkedésük". Én a miértjét keresem... Istentelenség? Miért viselkednek úgy, mint egyfajta vírus egy gazdaszervezetben? Miért nem képesek embertársként tekinteni a másikra?

Le kell írnom az álmom, mert szeretném elfelejteni. Napok óta sokat álmodom. Éjjel felébredek, akkor még tudom, hogy mit álmodtam. Majd visszaalszom, és reggel már csak arra emlékszem, hogy valami álomra felébredtem éjjel, de az álmot legtöbbször elfejtem. Most erre sajnos emlékszem. Néhány napja azt álmodtam, hogy állok a temető kapunál, de nem megyek be, mert a kapu túloldalán sírt ásnak. látom a kiásott sírhelyet, mellette néhány embert. A sírhely a a kapu túloldalán van, a bejárati úton.

Önsajnálat és szeretet...

Rájöttem minap mikor begépeltem egy szitut a gépembe,hogy mélységesen benne tocsogok az önsajnálatba jól átverve magam...Generálok egy szitut amibe jöhet az önvád némi bűntudattal utána meg jól sajnálhatom magamat.
Elkezdtem dolgozni rajta megnéztem honnan jön,mikor alakult ki stb... Még számomra is megdöbbentő dolgok jöttek fel.

gift.jpg

Tepperwein Tudattréning c. könyvében áll, hogy "ezentúl csak szavakat ajándékozok" ...HÚ!

Szerintetek milyen szinten valósítható meg ez a jelen világban? A könyv nagyon is kortárs, 2001-es.
Egyáltalán szükségünk van ajándékokra? Szükségünk van alkalmakra, hogy adjunk-kapjunk bármilyen tárgyat-élményt... ajándékot?

Sajnos nem tudom magamról elképzelni, hogy ne lepjem meg a szeretteimet bármikor bármivel...

Visszatérő kérdés a táborokba először jelentkezőknél: Mi lesz a program, mivel töltjük az időt a táborban?

Nos, van egy alap program, ami a gyakorlásunk gerincét adja: Délelőtt és délután is önismereti beszélgetéseken, előadásokon és meditációkon keresztül ismerjük meg a problémáink valódi belső okait és oldjuk fel azokat. Ezt a gyakorlást olykor kiegészítjük lélekemelő spirituális meditációkkal és egyéb gyakorlatokkal.