Naná ! Egy ilyen ígéretes tehetséget ?! :) Csak szeretni lehet, mi több, imádni. :))

So sorry !

Én nem szeretek mindenkit és vannak még további gyarlóságaim is. :)

Na és a tenger sem végtelen.....

Értem..... Szerintem különleges képesség most inkább a talpon maradáshoz kell. Amíg nem állsz stabilan a földön, nincs honnan landolni.

De ez egy jó hely, szeretni fognak és úgy látom, van kifutópálya is. :)

Kedves Kriszti !

Az, hogy valójában ki vagyok, nekem is sokszor okoz fejtörést. Vagyis inkább olykor megbotránkozom magamon, mert olyanokat teszek, amiket eddig nem mertem felvállalni. El is gondolkodtam, ez vagyok én, vagy csak most vagyok lázadó korban. :) Kissé-nagyon elkéstem, de van ez így.

Én akkor tudom a leginkább önmagam adni, ha egyedül vagyok, ezt már elfogadtam. Lehet, hogy nem így kellene lennie, hanem felvállalni mindent, ami csak belülről jön. Csakhogy én ennek nem érzem hiányát, sőt valamiféle örömmel és boldogsággal tölt el, hogy az egyedüllétet nem magányként élem meg, hanem kiteljesedésként, önmagam próbájaként, amikor mindent lehet. Izgalmas játék önmagammal saját szórakoztatásomra és még nem igen kellett csalódnom. :)
Van egy kissé túlzásként szólva titkos énem, melyet csak én ismerek és egy percig sem érzem szükségét, hogy másokkal megosszam. Mindez azt hozza magával, hogy bennem az él, másoknak is van egy ilyen énjük, melyet én tiszteletben tartok.
Hiszen az életben annyiféleképpen kell viszonyulnunk dolgokhoz, emberekhez, kell egy titkos szoba, ahol rámosolyoghatok önmagamra. Lehet, önáltatás az egész, de én megbarátkoztam vele.

Aztán lehet, hogy egyszer csak eljön az idő, amikor valakivel ezt szeretném megosztani, mert csak ő tudja nyitni a titkom zárját. Minden lehetséges. :)