Kirsikka teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Kirsikka teljes hozzászólásai

Hozzászólás	Edit link	Comment Widget
titok 2009. aug. 31. hétfő 16:46 /Kimondod amit gondolsz? ...meddig?/ Szia! Természetes, hogy megtartok titkokat. Itt arról van szó, hogy valaki konkrétan hazugságban nőtt fel, de nem mondhatom el, amit tudok -az érintettnek- mert nem szeretném az idegosztályra juttatni... ez néha nyomasztó, főleg mert többször is felmerült a téma az utóbbi időben, és nagyon nehéz visszafogni magam. Tanulnom kell hallgatni :) hallgatok a megérzéseimre is, hogy még nincs itt az ideje szólni. Se titok-ügyben, se világnézetileg...
én is 2009. aug. 29. szombat 13:33 /Szerintetek is ilyen egy spirituális szerelem?/ Én is! :)
ugyanaz 2009. aug. 28. péntek 17:06 /Mi a véleményed a MŰMELLről?/ Igen, egy hajó... Köszi! (Mackónak is) :) Az nem zavar ha néznek, (sokszor kifejezetten igénylem) az zavar ha én nagyon nézek másokat, hasonlítgatom őket magamhoz... Kisugárzás... valóban. Meg sok-sok meditáció! :) nudizni többször hívtak már barátnők, de sose mertem... bár ha uszodában tusolok, már nem bujkálok el... :) ez lehet az első lépés...
strandszezon (felfújt nők-felfújt pasik) 2009. aug. 28. péntek 11:46 /Mi a véleményed a MŰMELLről?/ Csizike, mindig a nőkön vagy kibukva, pedig unisex a jelenség... "a nők a férfiakon keresztül bármit elérhetnek" ?!!! Hol van a Benned élő nő?... Milyen a kapcsolatod vele? (csakhogy a te módszereddel éljek;-)) Egy ismerősöm -egy éve házas- nekiállt keményen kondizni. A felesége a 2. babát várja szeptemberre... szerintem ez hasonló probléma, mint a műmell. Nem tudja megélni a férfiasságát -2 gyerek gyors egymásutánban, szex mínuszban-, valamilyen szinten pótolja. Kész. Aztán hogy boldog lesz-e így, vagy sem... majd kiderül. (majdnem azt írtam, hogy elválik, de inkább mégse:)) Frissen érkeztem a nyaralásból, ami külsőségeket illetően elég tanulságos volt. A nagy kavalkádos Budapesten már elég jól kezelem az ezzel kapcsolatos problémákat. Hogy nézek ki, ki hogy néz ki, mi'csinál magával, stb. De a strandon kiderült, hogy még bőven van hova fejlődni. Ott bizony szépen végignézegettem a bikinis lányokat, és annak rendje-módja szerint beillesztgettem magam a "sorba". Sajnos. (érdekes, a pasikat nem nézegettem... csak a pasimat:)) Önelfogadásban nem tartok ott, ahol gondoltam, pedig nincs okom panaszra... Ti hogy vagytok ezzel? Könnyen feloldódtok a strandon? Azért ide írom mindezt, mert ugyanaz a kategória. Itt egy cikk: http://www.nlcafe.hu/aktualis/20090813/balatoni_no
hazatértünk 2009. aug. 27. csütörtök 20:53 /Baleset?!/ Esés nélkül hazaértem a Balaton körútról. :) köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat! Klára
megtalált, nem kerestem 2009. aug. 19. szerda 22:19 /Miért kezdted keresni az Utad?/ Én sose kerestem. Egyszerűen jöttek az emberek, akik beszélni kezdtek az ilyen jellegű dolgokról. Eleinte nem tudtam hova tenni, aztán elkezdtem figyelni, de persze nagyon kritikus szemmel. Később belementem-eltávolodtam, hintáztam. Idővel ezek az emberek elmentek, jöttek helyettük mások, akik már benntartottak. Többé nem volt hinta. Itt vagyok. :)
asztrológia - intuíció 2009. aug. 19. szerda 18:22 /Baleset?!/ Hűha! Köszi szépen! Erre nem gondoltam, nem foglalkozom asztrológiával... Mindenesetre sokat segítettél. Balról, hátulról jöttek belém, ezek szerint jól beletrafáltam a szívnyitás-elfogadás meditációkkal:)
jósló jelek 2009. aug. 19. szerda 17:34 /Baleset?!/ A szótár-rendszert teljes mértékben osztom, ezért is írtam az egészet :) Az esés pont a házunk előtti utolsó kanyarban történt, figyelmetlenségből, fáradtságból, "érjünkmárhaza"-féle türelmetlenségből. A jóslás esélye foglalkoztatott, hogy van-e köze a hosszú túrához, pl. még alkalmatlan, felkészületlen vagyok rá, vagy ilyesmi... de a meditációk nem ebbe az irányba vezettek :) aminek nagyon örülök :D Már többször kaptam az utóbbi időben figyelmeztetést a figyelmetlenségemre, úgy látszik, eddig nem vettem komolyan... Másrészt beugrott még 2 tanulság: egyik hogy most tudom milyen az öreg néniknek, akiknek folyton fáj a derekuk (annyi különbséggel, hogy az enyém kívül fáj), a másik, hogy a seb segít a helyes testtartásban, mert húzódik, ha görnyedek :) Ez kellett, hogy kihúzzam magam! :( ...meg helyes önértékelés, önbecsülés :) Különösebb gyógymódokra nincs szükség, csak egy-két horzsolásom van, kisebb-nagyobb... semmi komoly. Mindenesetre köszönöm szépen :)
2. felvonás: elfogadás meditáció +HHH 2009. aug. 19. szerda 16:52 /Baleset?!/ "Valahogy minden összeáll, az Isten mindent jól csinál..." mindkét meditáció alatt egyedül voltam itthon, pontosan addig míg nem végeztem. :) Hason meditáltam megint, és az jutott eszembe, hogy most a múlttal foglalkozom, ami ugye a hát, és hátul is nyiladozom, nem elöl, mint egy széken ülő vagy hanyatt fekvő "szokásos" meditációs póznál... Összekötöttem ezt az extrém(?) pózt, az úgynevezett H-H-H (heart-head-hand) módszerrel, aminek az a lényege, hogy harmóniába kerüljön az érzés- és gondolatvilág a tettekkel. Egyik kéz a homlokra, másik a szívre, és idővel "belenő" a tenyér a bőrbe, eggyé válik. Eddig mindig úgy csináltam, hogy (gondolkodás nélkül) a bal kezemet tettem a szívemre, jobbat a homlokomra, most viszont (szintén gondolkodás nélkül) fordítva. És úgy hagytam, meglátjuk mi lesz... Míg korábban azt tapasztaltam, hogy egyfajta légüres tér keletkezett a tenyereim alatt, most egészen belesüppedt a kezem a testrészeimbe... Egész más volt... mindkét alkalommal nem éreztem a két bőrfelületet, tehát eggyé vált, csak éppen ellentétesen! Először egy gyerekkori hangulat lepett meg: imádtam azt játszani, hogy királylány vagyok, aki elájul, mindenki köré sereglik stb, tehát egyértelmű áldozat szerep. Eddig sose ájultam el, viszont előszeretettel alkalmaztam a "szegény én" meg önsajnáló-sajnáltató módszereket. Tegnap körém sereglettek (ketten, hihi) de ragaszkodtam hozzá, hogy egyedül álljak fel. Plusz fel is cincáltam a bicót a 3. emeletre, igaz már bőgve:) Aztán az jutott eszembe, hogy nem emlékszem, estem-e már (ekkorát) bringával... valószínűleg nem, vagy könnyen átlendültem felette. A másik ami jött, az az óvatosság. Egy hete itt (Pesten) nyaralt nálam a kishúgom, akit mindenhova (ugyanezzel a) bicóval vittem... Sokkal körültekintőbb voltam, jobban vigyáztam rá, mint magamra. Végső soron az önbecsüléshez lyukadtam ki, hogy igenis becsülnöm kell magamat, a testemet annyira, hogy figyelmesebb vagyok. Vigyáznom kell magamra, amihez az is hozzátartozik, hogy ha már nagyon fáradt vagyok, akkor inkább leszállok és gyalog megyek tovább. Hát ennyi, köszönöm Sanyinak az Elfogadás és Szeretet CD-t :)
alap tisztázva 2009. aug. 19. szerda 16:33 /Baleset?!/ Alap, hogy mindennek ami velem történik én vagyok az okozója. Azt a mondatot nem idézted, hogy "miért kellett ez nekem?" pedig szó szerint értettem, ebből indultam ki... Szerintem mindennek van jelentése, egy ekkora pofára esésnek meg aztán pláne :) Véletlenek addig vannak, míg meg nem értjük az összefüggéseket. Nem véletlenül nem csak ezt a 2 mondatot írtam, legkevésbé ezt szántam a lényegnek... de mindenki azt látja meg belőle amit "akar", vagyis inkább amire szüksége van :) Pont Te írtad az ozorában, hogy nem jön át tisztán szavakon keresztül az infó, szerintem nem is kell. Mindenki annyit ért meg belőle ahogy éppen áll a szűrője. Amire ott akkor éppen szüksége van. Aztán érik...