szildiko1 teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

szildiko1 teljes hozzászólásai

Hozzászólás	Edit link	Comment Widget
Ha már ilyen mélyen belementünk a hűlenség témájába, idézek 2010. febr. 26. péntek 13:11 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Ha már ilyen mélyen belementünk a hűlenség témájába, idézek néhány történetet ehhez kapcsolódva Thomas Schäfer. Hogyan válik a szenvedés ismét szeretetté című könyvből: „Gyónjam meg a félrelépésemet?": Sascha I.rész Sascha több éve nős, gyermekeik nem születtek. Egyszemélyes terápián meséli el, hogy szereti a feleségét, mégis két éve van egy barátnője, akiről a felesége nem tud. A fabábukkal elvégzett családfelállításból kiderült, hogy a feleség lelkileg nincs jelen a kapcsolatban. Sascha azt is elmondja, hogy a felesége sikeres vállalkozási tanácsadó, és soha nincs ideje a kapcsolatukra. „A félrelépéssel", mondja Sascha, „egy kicsit bosszút is akartam állni rajta. Ha már soha sincs ideje rám..." A segédeszközül szolgáló figurákon állunk, és mindketten érez¬zük, hogy Sascha felesége feltételezhetően a családtagjai által megélt, nehéz sorsokhoz kötődik. Ám Sascha erkölcsi okokból nem merülhet mélyebbre felesége családjának a rendszerében, ezért itt gyorsan félbeszakítjuk a családfelállítást. A Saschát jelképező fabábun állva mindketten érezzük, hová vágyik Sascha valójában: a feleségéhez, és nem a szeretőjéhez. A terapeuta megkérdezi, hogy kész-e szakítani a barátnőjével, és minden erejével a házasságáért küzdeni? Sascha bólint. Egy hosszabb szertartással elbúcsúzik a szeretőjétől, és a szívébe fogadja mindazt a jót, amit ebben a kapcsolatban kapott.Ezután Sascha ezt mondja a feleségének: „Jogom volt rá, hogy barátnőt keressek magamnak, mert te nem voltál jelen a kapcsolatunkban." Sascha már többször elhatározta, hogy mindent meggyón a feleségének, mert lelkileg nagyon megterhelőnek érezte a helyzetet. A terapeuta ehelyett azt tanácsolta, hogy őrizze meg ezt a titkot, és inkább a terápián szerzett más felismeréseiről beszéljen a feleségének. Azt is javasolta, hogy ne gyakoroljon nyomást a feleségére, de könnyen lehet, hogy a nőben is felébred az érdeklődés, és rá akar találni a problémái gyökereire.
Igen 2010. febr. 25. csütörtök 15:04 /Hogyan éljek boldogan?/ Egyetértek. A jelenben levéshez a tudatosságon keresztül vezet az út. :-) Jól értem?
Szia Kavics22 2010. febr. 25. csütörtök 15:00 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Szeretnék valamit tisztázni: ezek a mondatok nem otthon a vacsoránál, hanem általában terápiás közegben - egyéni vagy csoportos állítás közben hangoznak el, legtöbbször képviselők által, és lélek szinten hatnak. Hogy ilyen körülmények között konkrétan ennek a mondatnak milyen hatássa van, azt nem tudom, még nem volt tapasztalatom ez ügyben. Ami még eszembe jutott a "gyónással" kapcsolatban: "jó" esetben azért lép félre valaki, mert gond van a kapcsolatával. Miért nem tudja EZT mondani a másiknak? Azt, hogy probléma van, nézzünk utána. Vagy valami hasonlót?
Szia gyöngyház 2010. febr. 25. csütörtök 11:52 /Semmi/ Sok jó tanácsot fogsz kapni mindenkitől, én miután családfelállítással foglalkozom, ebből a szempontból nézek a helyzetre: van-e valaki a családban akivel szolidáris vagy? Történt-e valakivel igazságtalanság, kizárás? Esetleg vagyonvesztés, vagy jogtalanul szerzett vagyon? Hogyan viszonyultak a szülei a pénzhez? Mi a legkedvesebb meséd, történeted? És melyik része? Mi jelképez számodra a pénz? Sz. Ildikó (Ha gondolod, írj priviben.)
A házasságon kívüli kapcsolatok „megbocsátása" 2010. febr. 25. csütörtök 11:30 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ A házasságon kívüli kapcsolatok „megbocsátása" Ha bocsánatot kérek a partnertől, ezzel rá hárítom a felelősséget, hogy újra jó legyen a kapcsolat. Most már minden a másiktól függ. Ezért az, akitől bocsánatot kérünk, rendszerint dühös lesz. Úgy érzi, kihasználták. Hasonló érzés, mint a gyónásnál. Hirtelen annak, akinek valójában nincs is köze a dologhoz, tevékennyé kell válnia, miközben én passzív maradok. Jobb lenne, ha azt mondaná: „Elkövettem ellened valamit. Viselem a következményeit. Sajnálom az ezzel neked okozott fájdalmat." Ezekkel a kijelentésekkel: önmagáról beszél és cselekvőképes marad. És megtiszteli a partnert. Aki megbocsát, az fölérendelt helyzetbe kerül
Szia „csaesz”! Tegnap este fél 10 körül átkapcsoltam Comedy 2010. febr. 25. csütörtök 11:26 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Szia „csaesz”! Tegnap este fél 10 körül átkapcsoltam Comedy Central-ra, és ott a Dharma és Greg című „limonádé” X-dik részét sugározták éppen. Az aktuális történet arról szólt, hogy Dharma érettségire készült, és nagyon vonzónak találta az egyik tanárát, Olyannyira, hogy annak érdekében, hogy a tanára volt feleségét féltékenyé tegye, megcsókolta a férfit. Persze erős bűntudata lett, hiszen Greget, a férjét szerette. Anyósával, akivel elég jóban voltak, a következő párbeszéd zajlott le. (Nem szószerinti!) Dharma: Megmondom Gregnek, hogy mi történt. Anyós: Azért, hogy megkönnyebbülj, és a másiknak fájdalmat okozz? Dharma: Akkor egész életemben hordoznom kell ezt a bűntudatot? Anyós: Igen. Ez a szeretet. Az én meglátásom szerint a lényeg azon van, ha valaki azért akarja elmondani a félrelépését, hogy megkönnyebbüljön! Ennek az a hatása, hogy vége a kapcsolatnak. Teljesen egyetértek azzal, hogy az ember felelős azért ami történik vele. És azért is felelős, hogy milyen problémát milyen eszközzel akar megoldani! Ebben a helyzetben a volt férjem nem akart elválni, még 3-4 évig együtt voltunk. Neki könnyebb volt rám hagyni a döntést, és az a megfigyelésem, hogy a férfiak nagy része ilyen. Bár nem ismerek minden férfit…:-) A lényeg, hogy ha nem akarom a kapcsolatot befejezni, akkor (talán) felesleges „meggyónni” (bár az is tény, hogy igen megalázó, ha mindenki tud róla, hogy megcsalnak valakit, csak az érintett nem :-( ) ha viszont azt akarom, hogy vége legyen, azt a megcsalás elárulása nélkül is el tudom érni. Azt viszont hozzáteszem, hogy nem lehet szabályokat alkotni erre az esetre.
A bánat a múltból ered, az aggódás a jövőből. Élj többet a 2010. febr. 25. csütörtök 11:13 /Hogyan éljek boldogan?/ A bánat a múltból ered, az aggódás a jövőből. Élj többet a jelen pillanatban.
Azt szeretnéd tudni, gyónás szóval értek-e egyet, vagy azzal, 2010. febr. 24. szerda 17:44 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Azt szeretnéd tudni, gyónás szóval értek-e egyet, vagy azzal, hogy a másikra testáljuk-e ilyenkor a következményeket? A gyónás szó Hellinger papi múltjából ered. Én végigéltem amikor az exférjem bevallotta a kapcsolatát. Az volt az érzésem, hogy most tőlem függ minden. Volt benne egy olyasmi, hogy ő passzívvá vált. Neki nem kellett ezután semmit tennie. Ez biztos. És az én vállamon volt a teher: vagy vége, vagy "megbocsátok". Nem volt jó érzés. Hellinger fülét nem vizsgáltam: :-) Inkább csak a sajátomat. :-))
Hát nem mindennapi gondolatai vannak, az biztos. Nem véletlenül 2010. febr. 23. kedd 16:53 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Hát nem mindennapi gondolatai vannak, az biztos. Nem véletlenül "szólt nagyot" Németországban. És nagyon jó, ha mindenki ellenőrzi ezeket, hogy a saját életében, hogy is volt, mit is érzett, vagy érezne hasonló helyzetben. (Mint pl. a a "gyónásnál".) A megbocsátásról szóló rész sem lesz a szokványos :-)
A házasságon kívüli kapcsolatok „meggyónása" 2010. febr. 23. kedd 13:08 /Témák más szemszögből - párkapcsolat/ Bízom benne, hogy nem csak hármónknak "idézgetem" az "okosságokat". ;-) A házasságon kívüli kapcsolatok „meggyónása" Ha az egyik fél elkövet valamit és meggyónja a másiknak, akkor a másik kell, hogy viselje a következményeket. Ezzel az elkövető tulajdonképpen a másikra terheli rá a történteket. Az úgynevezett nyíltság tönkreteszi a kapcsolatot. A titkokat meg kell őrizni, és így a félrelépéseket is. A megoldás abban rejlik, hogy saját magunk hozzuk rendbe, amit elkövettünk és mi magunk viseljük a következményeket. Ez tehermentesíti a másikat. Ha ki akarom egyenlíteni a dolgot, hogy újra rendben legyen, tehetek a másikkal valami jót titokban anélkül, hogy bevallanám. Ez sokkal jobb, mintha meggyónom és veszekedés van belőle. Következő: A házasságon kívüli kapcsolatok „megbocsátása"