szildiko1 teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

szildiko1 teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
Kedves Anita! A szándékod igen tiszteletre méltó. Ugyanakkor
2010. febr. 09. kedd 14:46
/Nevelőszülő/

Kedves Anita!

A szándékod igen tiszteletre méltó. Ugyanakkor helyes, hogy figyelsz azokra az érzésekre, amelyek elbizonytalanítanak. Ezek rendkívül fontosak, és ha elnyomjuk őket, elemi erővel törhetnek elő a legrosszabb pillanatban.
Azt nem tudom, milyen szülő lennél. Csak arra emlékszem, hogy én úgy szültem a lányaimat, hogy semmi kétely nem volt bennem. Tudtam, hogy akarom, és kész. Biztosan te is éltél át már hasonlót, amikor csak úgy természetesen megtörténtek a dolgok. Szerintem ez az igazi.
"Mi a valódi motivációm? "- írtad. Igen, véleményem szerint is itt kell kezdeni. Mit pótolna egy örökbe fogadott gyermek? Szeretetet? Figyelmet? Vagy valami teljesen mást? Most "kénytelen" vagyok kicsit haza beszélni, családfelállításon néhányszor már kiderült, hogy a gyereknek - főleg meghalt gyermeket (pl. testvért) kellett pótolnia, ami nagy teher, főleg a kicsinek. Mert pótolni lehetetlen bárkit is, és saját életét sem tudja élni .
Nem vagyok tisztában azzal, hogy a nevelőszülő örökbe fogadja-e a gyermeket, mindenesetre akárhogy is van, akkor működik jól egy ilyen felnőtt-gyerek kapcsolat, ha a felnőtt tiszteli a gyermek vér szerinti szüleit, hiszen nekik köszönheti, hogy örömét lelheti a kicsiben. Ha ezt nem teszi meg, akkor kizárja a vér szerinti szülőket, és ebben az esetben vét egy nagyon fontos törvény ellen, az "odatartozás joga" ellen. Ennek beláthatatlan negatív következményei vannak, amit most had ne soroljak.
Úgyhogy az a véleményem, hogy csak akkor érdemes megtenni ezt a lépést, ha természetesen, magától adódik. Persze ez sem véd a "gubancoktól", de legalább nem úgy kezdi az ember. Erről eszembe jutott egy eset: új ismerősöm másik lakásba költözött. Kérdeztem tőle, hogy hogy érzi magát. Erre azt válaszolta, hogy egyenlőre csak a negatív dolgokat tapasztalja.... Elgondolkoztam, ha már az elején rosszul érzi magát, mi lesz később, amikor előjönnek az esetleges rejtett hibák?

Sz. Ildikó

Péter bejegyzése a „fordításokról” elgondolkoztatott,, és
2010. febr. 07. vasárnap 10:10
/Miért hazudunk?/

Péter bejegyzése a „fordításokról” elgondolkoztatott,, és ez inspirált arra, hogy közelebbről is megvizsgáljam azokat a „hazugságokat”, amik NEM(!) a másik tudatos félrevezetéséről szólnak.

1,a, A fordítás a fordító valamilyen feltételezéséből ered: „Nem érek rá…”.= „Nem olyan fontos, hogy időt szakítsak rá…”.(Feltételezés: arra van ideje az embernek amire akarja, amit fontosnak tart)
1,b „Nem én vagyok a hibás…”=”Én vagyok a hibás…”(Feltételezés: A „nem” szócskát a tudat(alatti) nem tudja értelmezni.)

2,a, Saját tapasztalat:. A „Az az igazság..” kifejezést egy közeli ismerősöm használta időnként, és egy idő múlva érdekelni kezdett az oka. Egy alkalommal kívülállóként vettem rész egy beszélgetésben, ami általam ismert témáról szólt. Ekkor elhangzott az ominózus kifejezés. Figyeltem, és azt tapasztaltam, hogy néhány pontatlanság csúszott a történetbe. Esetek egy részében azért történik ilyesmi, hogy a beszélőt minél jobb színben tüntesse fel, és ezzel az önmagáról kialakított pozitív kép, ne sérüljön.
2,b Ebben az esetben maga a beszélő mondja el, hogy valójában mit akart. Ez a jobbik eset, mert mindenkiben tudatosodik a rejtett motiváció. És már lehet miről beszélni.„Szeretnék részt venni rajta…”=”Hívjál meg…”
"Biztonságban akarom magam érezni egy férfi mellett." = "Kíméljen meg mindennemû anyagi gondjaitól." Lehet arról beszélni, hogy a másik fél hajlandó-e felvállalni ezt a feladatot.

3, Aztán ott van még az a helyzet, amikor X dolgot mond valaki, és Y-t csinál. Pl.”Szeretnék veled lenni”, aztán akár egy hétig sem jelentkezik. Ebben az esetben az illetőben – NLP-s kifejezéssel élve – két rész működik, gyakran harcol. Az X rész meg akar felelni valaminek (ez illik, ezt láttam, tanultam, stb.stb.) míg az Y rész a valódi igényt elégíti ki.

Szívesen várom a visszajelzéseket, és sem ismerek minden „hazugságot”.
És kiváncsi lennék Péter, hogy egyet értesz-e Esther Vilar "fordításaival".

Ildikó
www.csaladfelallitas.5mp.eu

Újabb fordítás
2010. febr. 03. szerda 14:06
/Miért hazudunk?/

Mai tapasztalás és nem!!! hazugság, mert véleményem szerint a hazugság tudatos félrevezetése a másiknak, és itt erről szó sincs. Inkább csak arról, hogy az ember nem tudatosítja, mit akar, vagy ha mégis, nem meri közölni. A másik meg nem gondolatolvasó.
Szóval:
"Jó lenne megnézni egy ilyet...(Hívjál meg)

Szia Kobold!
2010. febr. 03. szerda 13:37
/Hellinger féle Családállítás/

Lehetséges, hogy nem a kérdésedre válaszoltam. Olyan még személyes beszélgetés alkalmával is előfordul, hogy az emberek elbeszélnek egymás mellett. Hű, de hányszor.
Azt vártad, hogy meghívjalak? Azt gondolom, ha igazán érdekel a téma, utánajársz, olvasol róla, (a honlapomon is van néhány információ) és nem "kóstolgatod" a másikat. Ahogy Gábor barátom mondaná.
Judit barátnőmnek évekkel ezelőtt meséltem arról, mit éltem át egy-egy ilyen állítás alatt. Csak nézett rám, - elég furcsán - még időnként bólogatott is, "jól van, Ildi, már megint találtál valami őrültséget".
Aztán egy alkalommal úgy döntött, hogy eljön velem. A nap végén közölte: Figyelj, ha egy hétig meséltél volna róla, akkor sem értettem volna... De talán most..."
És teljesen igazat adtam neki. Tanulság: ha valamire valóban kíváncsi vagyok, utána járok, több oldalról megvizsgálom, akár ki is próbálom. Ha nem érdekel, akkor tovább lépek. De ez csak rólam szól.
Hát ennyi.
További sok sikert a munkádhoz.

Ildikó

Kedves Kobold!
2010. febr. 02. kedd 13:14
/Hellinger féle Családállítás/

1, Nem tisztem meggyőzni senkit sem a családfelállítás eredményeiről, illetve az oldó mondatok hatásairól. Megteszik ezt azok, akik már tapasztaltak ilyet.

2, Sajnálom, hogy az ismerősődnek így alakultak a dolgai.
A véleményemet fenntartom: nagy elvárás, =(nagy valószínűséggel !!) nagy csalódás.

X, Gratulálni tudok a 15 éves segítséged miatt.
Hogy mi történik az állításon? Kinek a szemszögéből? Külső megfigyelőéből? Vagy résztvevőéből? Mind mást élhetnek meg. Ha a konkrét külsőleg látható eseményekre vagy kíváncsi, azt leírhatom, de jobban szeretném, ha különböző fórumokon megnyilatkozó emberek beírásait olvasnád el. Ők függetlenek.

Ha neked a férfi állító szimpatikusabb, mint a női, menj hozzá. Szerencsére sok különböző ember van, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt. :-)

Szia, Ildikó

Fordítás magyarról magyarra
2010. febr. 01. hétfő 16:53
/Miért hazudunk?/

Az az ötletem támadt, hogy összeszedhetnénk néhány igazán "átlátszó" hazugságot, és a "fordítását". Csak úgy...

Íme néhány:

Nem érek rá....(Nem annyira fontos, hogy időt szakítsak rá...)
Nem én vagyok a hibás...(Én vagyok a hibás...)
Az az igazság... (Már kitaláltam, milyen mesét adok elő, csak össze kell szednem a gondolataimat.)

Kedves Kobold!
2010. febr. 01. hétfő 16:18
/Hellinger féle Családállítás/

Átgondoltam amiket írtál. Beszélgetésünk egy kicsit egyenlőtlen, mert ha jól értem, te bizonyos emberek élményeiből vonod le a következtetéseidet, én meg már lassan 300 állításon túl vagyok.

1, A kőművesek igen úgy tesznek ahogy leírtad.
Az ember amit eltemetett azért temette el, mert úgy gondolta, a szembenézés, a feldolgozás túl fájdalmas lenne. Ezért jönnek a segítők, akik képviselőnek állnak be, mintegy ezzel hozzájárulva a megoldáshoz. Ő néz szembe az estleges fájdalommal és a valósággal a „kliens”helyett. Önként. (Aztán a „kliens” is képviselőséget vállal, hogy ezzel „visszaadjon” valamit a másiknak) És ezért minden elismerésem az övéké.(Félreértések elkerülése végett mondom, hogy a képviselők is sokat tanulnak, épülnek lelkileg)
Valóban amit felszínre hoztunk azt illik eltávolítani. Erre vannak a családfelállításban az oldó mondatok. Ugyanakkor az én tapasztalatom szerint az eltávolítás létre jöhet ott magán az állításon, illetve utána önkéntelenül, vagy még dolgozva a témán.

2, A hölgy esete ismerős nekem. Megfigyeltem, hogy ha izgatottan készülök egy találkozóra, vagy nagyon várom valakinek a hívását, (szinte lejátszom magamban a beszélgetésünket – ami persze vidám, kedves, szeretett teljes), a csalódás bizton megjósolható. A valóság sosem olyan tökéletes, mint a mi képzeletünk. És itt nagyon nagy erővel hatnak az elvárások. Minél nagyobbak, annál nagyobb a csalódás. Ez a módszer nem csodaszer. Vannak előnyei, vannak hátrányai, vannak lehetőségei, vannak határai. Az az érzésem, hogy a hölgy azonnali megváltást remélt. Aki azt állítja, hogy ez ezzel a módszerrel megvalósítható, azt messze el kell kerülni.
A családállítás „képekkel dolgozik”, a tanácsadás – ezt meg azt tedd – igen ritka. Ha ez előfordult annak különleges oka lehetett. (Pl. tedd ki a kitagadott nagynéni képét, ültess növényt az elveszett ikertestvéred emlékére, - ehhez hasonló tanácsok lehetségesek.) A szervezetállításban van tanácsadás.

x, Az „ego úgy viselkedik, ahogy leírtad, a családfelállítás pontosan ezért dolgozik egyrészt képviselőkkel, olyanokkal, akik nem ismerik a „klienst”, másrészt ezért használja fel a morfogenetikus mező tulajdonságait. (lásd Rupert Sheldrake kísérletei) Ebben a helyzetben nem sok beleszólása van az egónak. Ugyanakkor a „kliens” bizonyos mértékig megtagadhatja a felállítás során felbukkant képek hatását. (Én is megtettem, már csak dacból is: nehogy már a kialakult kép mondja meg NEKEM az igazat! Szégyellem, de csúfos kudarcot vallottam.) Azért írom, hogy bizonyos mértékig, mert az oldódás olyan mélyen hat a lélekben, hogy valamilyen változás mindenképpen lesz. De lehet, hogy ezt tudatosan észre sem veszi az ember.
Remélem, választ kaptál néhány kérdésedre.

kérdések
2010. jan. 27. szerda 13:47
/Hellinger féle Családállítás/

Kedves Kobold!

Olvasván a hozzászólásodat, bennem is felmerült 1-2-3 gondolat.
Az egyik, hogy miből következtettél arra, hogy - idézem-" De elengedni nem tudja, csak!! látszólagos lesz. Elérhető volt, h újra felszínen legyen, újra felbolygassa az elült vihart. És?? Nem történik semmi más."

Második: -idézem-"...a felszínre került blokkot megszüntesse, úgy, h segíti megoldani, elengedni. No, ez ami hiányzik..."Honnan tudod, hogy nem szünnek meg bizonyos blokkok?
Voltál már családfelállításon, vagy csak találgatsz?
Ha nincs tapasztalatod, akkor szívesen válaszolok valós kérdésekre, ha van tapasztalatod, akkor is.

Új meditációt találtam
2010. jan. 08. péntek 14:03
/Meditációk kicsiknek, nagyoknak/

Színmeditáció
Ülj egy kényelmes székbe, és csukd be a szemed. Vegyél mély levegőket, és minden kilégzéskor mondogasd magadnak: „Lazíts, lazíts teljesen." Figyelj a légzésedre, és érezd, hogy a tested minden része ellazul. A következő szakaszban képzeld el, hogy egy energiafelhő vesz körül, amelynek olyan gyönyörű piros színe van, amilyet még soha nem láttál Merülj el teljesen a vörös színben, és engedd, hogy az behatoljon minden sejtedbe. Engedd, hogy a vörös fokozatosan elhalványuljon, és a helyébe narancs szín lépjen, megint csak az a fajta, amely tündöklőbb bárminél, amit eddig láttál. Engedd, hogy a szín elérje egész testedet, és teljesen körülvegyen, kívül és belül egyaránt. Ha ez sikerül, akkor engedd, hogy a narancsszín elhalványuljon, és elő bújjon a sárga. Járj el a korábbiakhoz hasonlóan, engedd magadba a sárga színt, majd váltsd fel zölddel, kékkel, indigóval és végül ibolyaszínnel. Ha érzékelted az örömet, amit a szivárvány színei keltettek benned, akkor engedd, hogy az ibolyaszín is elhalványuljon. Képzeld el, hogy végül tiszta, fehér fényben fürdőzöl.

Kipróbáltam, engem egyensúlyba hozott. Tény, hogy az utóbbi hönapokban két nagyon fontos témára fektettem a hangsúlyt, és ez nyomasztó volt. Most könnyebbnek érzem magam.

Szép napot mindenkinek. :-)

Néhány hete olvastam a blogot, és elgondolkoztatott a téma. Ahog
2009. dec. 21. hétfő 13:19
/Legyél Te is Igenember!/

Néhány hete olvastam a blogot, és elgondolkoztatott a téma. Ahogy beleéltem magam az "igenlésbe", előjött egy szabadságérzet, ugyanakkor egy apró félelem is. Mégis úgy döntöttem, kipróbálom. Egyenlőre nem minden helyzetben és nem is figyelek rá tudatosan, csak akkor jut eszembe, amikor valamiféle belső gátat érzek. Eddig nem bántam meg, hogy igent montam, vagyis elfogadtam azokat az ajándékokat, amiket az élet nyújtott felém. (Az adás mellett az elfogadás gyakorlása!!!)Persze az idő még rövid ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjak le a módszerről, de biztos, hogy folytatom. :-))
( A filmet is megnézem.)